„Miközben a klímavédelemmel kapcsolatos vészmadárkodás a félelemkeltés új szintjét érte el – az ENSZ-főtitkár »globális forrásról« szóló állításai nevetségesek –, a valódi helyzet hétköznapibb. A globális felmelegedés az évszázad hátralévő részében egy vagy két recesszióval egyenértékű költséggel fog járni. Ez valóban egy valós problémává teszi a globális felmelegedést, de nem olyan világvége katasztrófává, amely igazolja a legköltségesebb szakpolitikai intézkedéseket.
A józan észnek megfelelő válasz az lenne, ha felismernénk, hogy mind a klímaváltozás, mind a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó intézkedések költségekkel járnak.
Alaposan átgondolva ki kellene találnunk egy olyan középutat, ahol olyan hatékony megközelítésekre törekszünk, amelyek ésszerű költségek mellett a legtöbbet teszik a károk csökkentéséért. Ahhoz, hogy a klímaváltozás terén jobb eredményeket érhessünk el, ellen kell állnunk a félrevezető, pánikkeltő klímanarratívának. A pánik ugyanis szörnyű tanácsadó.”
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay