„Libabőrös lettem a nevek hallatán” – Hajdu Attila a magyar válogatott kapusairól és Dibusz Dénes szerepéről

2026. június 21. 08:59

Marco Rossi a júniusi két felkészülési mérkőzésen négy kapust is pályára küldött a nemzeti együttesben. Többek között a szövetségi kapitány Szappanos Péternek tett gesztusról és a fiatalok helyzetéről beszélgettünk Hajdu Attilával.

2026. június 21. 08:59
null

A magyar labdarúgó-válogatott legutóbbi két felkészülési mérkőzésén Marco Rossi szövetségi kapitány négy kapust is pályára küldött: közülük ketten debütáltak, egy pedig utoljára védte a nemzeti csapat kapuját. A Szappanos Péternek tett kapitányi gesztusról, a generációváltásról és általánosságban a magyar kapushelyzetről a Ferencváros legendás hálóőrével, a tízszeres válogatott Hajdu Attilával beszélgettünk.

Hajdu Attilát a magyar válogatott kapusairól kérdeztünk
Hajdu Attilát a magyar válogatott kapusairól kérdeztünk / Fotó: fradi.hu

Ahogyan a júniusi felkészülési meccsek előtt a Mandiner is megírta: Rossi Szappanos Pétert utoljára hívta be a válogatottba, mivel a jövőben a lényegesen fiatalabb játékosokra számít ezen a poszton.

„Igazi csapatember volt, aki annak ellenére az öltöző vezetője volt, hogy nem sokat lépett pályára. Különösen akkor jött jól az ő személyisége, amikor a korábbi csapatkapitány, Szalai Ádám visszavonult a válogatottságtól” – idézte a Nemzeti Sport a szövetségi kapitányt, aki azt is megjegyezte, szeretné elismerni Szappanos munkáját, aki megérdemli egy kis időre a rivaldafényt.

Ezt is ajánljuk a témában

Hajdu Attila azzal kezdte, hogy ez nem egy klasszikus értelemben vett búcsúmeccs volt, hanem egy gesztus az olasz-magyar szakembertől.

Sokat tett a csapatért, de nem feltétlenül a játékával a pályán, hanem sokkal inkább az edzőtáborok alatt volt pozitív hatással az öltözőre. Ezt Rossi úgy kívánta honorálni, hogy betette a finnek elleni mérkőzésen. Szerintem ez így teljesen rendben van”

– fogalmazott az egykori kapus.

Sokan most azt kérdezik, ha Marco Rossi a keveset (összesen 96 percet) játszó Szappanos Péter felé gyakorolt egy ilyen gesztust, akkor vajon a nála sokkal több válogatottsággal rendelkező játékosoknak, így Dibusz Dénesnek is biztosít-e ilyen búcsút.

Ez egy érzelmi döntés volt Rossitól, és szerintem ezt azzal is meg fogja tenni, akinek több meccse van, aki éveken keresztül állt a kapuban. Nem tudom elképzelni, ha az egyik játékosával így tett, akkor mással másképpen fog bánni.

Az, hogy erre mikor kerül majd sor, nem tudom, de szerintem megtalálja a módot arra, hogy más futballista felé is ilyen gesztust tudjon gyakorolni” – vélekedett Hajdu, aki szerint az sincsen kizárva, hogy majd ketten-hárman egyszerre búcsúznak el a válogatottól.


Beszélt arról is, hogy nemzeti csapatunk a kapusokat illetően egy generációváltáson esik át. Bár Rossi a jövőben a fiatalokra számít, Hajdu Attila szerint nem jó az, ha minden korosabb játékostól megválik ezen a poszton, a fiatalok mellett hasznos, ha van egy idősebb is.

„Meg kell találnia az arányt, és úgy döntött, hogy Szappanos lesz az, akire többet nem számít, és Dibusz lesz az, aki marad, aki az idősebb korosztályt képviseli.

Neki a feladata nem feltétlenül az lesz, hogy védjen, hanem hogy a személyével összetartsa a kapuscsapatot. Persze egy olyan döntés, mint Rossié, nem egyszerű, lehetnek belőle sértődések, mert ha Szappanos felé gyakorolt egy ilyen gesztust, akkor ott van a kérdés, hogy mások esetében is megteszi-e.”

Generációváltás a magyar válogatottban

A magyar válogatott júniusi két felkészülési mérkőzésén négy kapus is pályára lépett:

  • a finnek ellen Szappanos Péter kezdett,
  • őt a 63. percben a debütáló Yaakobishvili Áron váltotta,
  • míg a kazahok ellen Tóth Balázs helyére
  • a 62. percben a szintén első válogatott meccsét játszó Pécsi Ármin állt be.

Nem egy rossz névsor ez, libabőrös is lettem a nevek hallatán”

– fogalmazott Hajdu Attila, majd hozzátette: fontos, hogy az ilyen felkészülési mérkőzéseken lehetőséget kapjanak a fiatalok, hogy Rossi élesben is kipróbálja, megnézze őket.

Tóth Balázs az első számú kapus, de fontos látni, hogy kire, hogyan lehet számítani. Sok jó kapusunk van, és most ketten átestek a tűzkeresztségen. Ők nagy jövő előtt állnak.”

Hajdu arról is szót ejtett, nem szereteti azt a felfogást, hogy több kapusra is első számúként tekintenek, és az edző az ellenfél játékához igazítva mondja meg, ki véd.

Én kijelölném az első számút, és szerintem Rossi is így gondolkodik.

Aztán hogy ezek a fiúk majd hogyan fognak integrálódni a válogatottba, az nagyon sok mindentől függ, és nem is feltétlenül az erényeiktől, hanem attól, hogyan alakul a pályafutásuk, hogyan ússzák meg a sérüléseket. Eljön az idő, amikor csapatot váltanak, és ilyenkor mindig kérdés, beválik-e a döntésük.”

Hozzátette: talán emiatt is volt az, hogy Rossi Yaakobishvilit és Pécsit is meg akarta nézni, hogy minél előbb minél több információt gyűjtsön róluk. Mivel Tóth sem idős még (28), fontos, hogy mindhárom kapusát tűzben tartsa az ilyen felkészülési mérkőzéseken.


Hajdu Attilát arról is kérdeztük, hogy vajon miért jönnek ki folyamatosan jobbnál jobb magyar kapusok az utánpótlásból, hogy mi is a magyarok a titka.

„Ha húsz évvel ezelőtt kérdezi, azt válaszoltam volna, hogy a magyar kapusok mindig is technikásak voltak, a képzésük során például nagyon nagy időt és jelentőséget szántak a labdafogásra. Igaz, hogy csapattagok, de sokkal inkább számítanak egyéni sportolónak, hiszen külön edzenek, készülnek. A tehetség pedig sokkal jobban kijön egy egyéni sportolónál, mint egy csapatban versenyzőnél.

Mi, magyarok egyébként szerintem idő előtt ráeszméltünk arra, hogy a kapusnak külön képzésre van szüksége, külön edző kell neki, és ennek köszönhetően lettek jó kapusaink, akik aztán megállták a helyüket a világban”

– mondta a Fradi-ikon.

„Ma már viszont mindenhol hasonló a képzés, hasonlóak az edzésmódszerek és az, ahogyan nevelik őket. Abban soha nem volt kétségem, hogy a magyar emberek és a magyar sportolók tehetségesek lennének. A focisták is azok, csak a mezőnyjátékosainknak nehezebb érvényesülniük, mint a kapusoknak.

A legtöbb azon múlik, hogyan nőnek fel a gyerekek, hogyan gondolkodnak és szocializálódnak, kik veszik őket körül. Tehetségek pedig mindig születnek Magyarországon, erre nagyon jó példa Szoboszlai Dominik. De visszatérve a kapusokra, ha egy kapusnak jó a feje, jó a háttere, jó az edzője, akkor hamarabb ki tud tűnni, mint egy mezőnyjátékos.”

Nyitókép: Illyés Tibor/MTI/MTVA

 

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!