Kis-Szölgyémi Luca húszévesen a legjobb női kormányos lett – személyes beszámoló következik tőle!

Az olaszországi Torboléban, a Garda-tó híresen kiszámítható, mégis kihívást jelentő szelei között rendezték meg a J/70 hajóosztály történetének első mixed plus világbajnokságát június 26. és 29. között. A verseny különlegességét nemcsak a helyszín adta, hanem a formátum is. A mixed plus célja, hogy ösztönözze a női és fiatal vitorlázók részvételét egy olyan sportágban, amelyben még mindig a férfiak dominálnak. A szabályok szerint egy hajón legfeljebb két 18 év feletti férfi versenyezhet, a többi hely pedig fiataloknak és nőknek van fenntartva, ami esélyegyenlőséget teremt a nemzetközi mezőnyben. 

A J/70 egy modern, könnyű és kifejezetten gyors verseny­vitorlás, amelyet négy-öt fős legénység irányít. A one design osztályba tartozik, vagyis minden példány azonos paraméterekkel készül, így a versenyek kimenetelét kizárólag a legénység tudása, stratégiája és csapatmunkája határozza meg, nem a technikai különbségek. 

A Lujzi nevű hajón Litkey Balmazzal, Medgyesy Flórával, Kemecsey Anna Viktóriával és Francisco Andradéval képviseltük Magyarországot a nagyon erős mezőnyben. Új csapatként vágtunk neki a versenynek, ami külön kihívást jelentett, hiszen a siker kulcsa nemcsak a technikai tudás, hanem az is, hogy rövid idő alatt megtaláljuk az összhangot. Ez hamar sikerült, ugyanis a tizenegy futam közül tízben a legjobb 15-ben végeztünk, és végül összetettben a 7. helyen zártuk a versenyt. 

A világbajnokság magas színvonalát mutatja, hogy tizen­nyolc ország ötven csapata állt rajthoz, bennük huszonhét korábbi olimpikon, valamint világbajnok versenyzők. Több mint százhuszonöt női vitorlázó vett részt az eseményen, ami rekord a J/70 osztály történetében, hiszen korábban jellemzően hajónként csak egy nő versenyzett. A kiírás számomra már ezért is különleges volt, hiszen végre lehetőségem nyílt több női kormányossal összemérni magam, ami ritka alkalom.

A legfőbb törekvésem az volt, hogy élvezzem a verseny minden pillanatát, és közben a tőlem telhető legmagasabb szinten teljesítsek. Az, hogy végül elnyertem a legjobb női kormányos díját, hatalmas szakmai és személyes elismerés. Ez volt az első felnőtt-világbajnokságom ebben a hajóosztályban, úgy, hogy alig egy éve versenyzem a J/70-ben. Ifjúsági sportolóként a 29er kétszemélyes vitorlásban gyűjtöttem tapasztalatokat. Egy ötfős csapat részeként másfajta dinamika, felelősség és együttműködés jellemzi a munkát, ami még értékesebbé teszi a sikert. Számomra az eredmény nem csupán egy helyezés, hanem egy megerősítő vissza­jelzés arról, hogy a tanulási folyamat jó irányba halad, és hogy nőként is van helyem ebben a hajóosztályban a nemzetközi élvonalban. A vitorlázás az elmúlt években nemcsak technikai tudással gazdagított, hanem emberileg is formált. Megtanított gyors és higgadt döntésekre, alkalmazkodásra, valamint arra, hogyan vezessek egy csapatot, sokszor akár csendesen, a háttérből, mégis határozottan. A kormányosi szerep számomra nem a látványos dominanciáról szól, hanem arról, hogy képes legyek döntést hozni akkor is, amikor minden kiszámíthatatlan. 

Egy-egy versenynapon órákon át tartó hideg, nedvesség, zaj és szél között kell teljes fókuszban maradni. Nőként ebben a környezetben nemcsak jelen lenni, hanem a hajó élére állni különösen összetett feladat. Mégis úgy érzem, hogy a női jelenlét ebben a sportágban nem gyengeséget, hanem másfajta erősséget jelent. A koncentráció, az érzelmi stabilitás, a tűrőképesség és a csapattársakhoz való érzékenyebb kapcsolódás mind olyan képességek, amelyek – sokszor láthatatlanul – döntő szerepet játszanak a teljesítményben. Ezek a finom különbségek a férfi kormányosokhoz képest nem hátrányt jelentenek, hanem éppen ellenkezőleg: gyakran ezek adják azt a pluszt, amitől egy női kormányos igazán erőssé válik a vízen. 

A Garda-tavon szerzett élmény megerősítette bennem, hogy a hajónk, Lujzi és én valóban ott vagyunk a nemzetközi mezőnyben. Nemcsak vendégként, hanem versenytársként is. A következő nagy kihívásunk a J/70-esek nyílt világ­bajnoksága lesz 2026-ban a portugáliai Cascaisban, ahol több mint száz hajóra számítanak a szervezők. A célom pedig nem lehet kisebb, mint hogy a top 10-ben végezzek, és újra elnyerjem a legjobb női kormányosnak járó díjat, immár a nyílt kategóriában.

Nyitókép: Mandiner-archív