Csalódottan értékelt Kubatov a Fradi szombati szereplése után

A listavezető és címvédő Ferencváros hazai pályán 1–1-es döntetlent játszott a második helyen álló Puskás Akadémiával.

A Puskás Akadémia Szalai Gábor öngóljával szerzett vezetést a listavezető Ferencváros otthonában az NB I 30. fordulójában, de Varga Barnabás a második félidőben egyenlített, így 1–1-es döntetlennel ért véget a rangadó.
Bajnoki döntő? Talán. Bár nem arról volt szó, mint 2017-ben, amikor a Budapest Honvéd és a Videoton mérkőzése az NB I utolsó fordulójában konkrétan az aranyéremről döntött a két csapat között, a Ferencváros és a Puskás Akadémia idei összecsapása is beillett amolyan finálénak – még, ha matematikailag nem is dőlhetett el az első hely sorsa.
A sokáig a felcsútiak után csak loholó Fradi ugyanis mostanra már hárompontos előnnyel vezette a tabellát, így az esetleges sikerük azt jelentette volna, hogy a PAFC-nak 3 forduló alatt 6 pontos hátrányt kellene ledolgoznia – szinte lehetetlen. Egy döntetlennél megmaradt volna a 3 közte, ami azért 3 forduló alatt még akkor is sok, hogyha Hornyák Zsolt alakulatának sorsolása könnyebbnek tűnik.
Ami igazán izgalmassá tehette a hajrát, az egy vendég siker, ugyanis akkor a Puskás nemcsak utolérte volna pontszámban Robbie Keane utóbbi időben megtáltosodó fiait, de a több győzelme miatt még a vezetést is átvette volna – és gyakorlatilag egy háromfordulós miniszezon kezdődhet az aranyért. (Persze, a Paksról sem feledkeztünk meg, matematikailag még lehet bajnok, de azért a négy- és hétpontos hátránya soknak tűnik…).
A csapatokat technikai teltház várta, már pénteken elfogyott minden jegy: a technikait azért tesszük hozzá, mert bérletesek hiányozhatnak, illetve túlzás lenne azt állítani, hogy a vendégszektor megtelt felcsúti szimpatizánsokkal – ettől függetlenül könnyen lehet, hogy tiszteletét tette közel az összes.
A két kezdőcsapatban nagy meglepetést nem találtunk, Keane ezúttal is a kétcsatáros játék mellett döntött Alekszandar Pesiccsel és Varga Barnabással. A labdát már Tóth Alex indította útjára parádés hangulatban, ekkorra már egy teljes stadionos ugráláson is túl volt a Groupama lelátója. A Ferencváros mondhatni azonnal magához ragadta a kezdeményezést, már az első percekben komoly mezőnyfölénybe került, az ötödikben pedig egy szöglet után Szalai Gábor előbb Pécsi Árminba rúgta a labdát, majd a kapusról kipattanót Ibrahim Cissé csúnyán mellé méterekkel – hatalmas lehetőség volt mindkettő!
A mezőnyfölény megmaradt a folytatásra is, a vendégek csak elvétve tudták megtartani a labdát, de azért nem rohant fejjel a falnak a hazai csapat – miért is tette volna, győzelmi kényszerben egyértelműen a felcsútiak voltak. A 17. percig kellett várni, hogy Pécsinek újra játékba kelljen avatkoznia: először Pesics közeli próbálkozását hárította, majd Varga lövésénél mutatott be óriási bravúrt – érett a hazai gól.
A vendég nem annyira: bár a 22. percben Nagy Zsolt jó 20 méterről laposan célba vette Dibusz kapuját, meg különösebben nem dolgoztatta a hálóőrt. Közben eljött a 26. perc is, amikor a Fradi-tábor kiírással köszöntötte klubját:
Egy szív, egy dobbanás – 126 éve! Isten éltessen Ferencváros!
– ugyanis éppen 1899. május 3-án alapították az egyesületet.
Mindeközben a pályán zajló események semmiféle izgalommal nem szolgáltattak, maximum egy-két keményebb belépő korbácsolta fel a kedélyeket.
A 42. percben aztán jött az, amire senki nem számított: vezetést szerzett a Felcsút!
A jobb oldalon Mikael Soisalo ment el, középre adott, Szalai Gábor pedig olyan szerencsétlenül ért a labdába, hogy az a saját kapujába pattant, Dibusz Dénes tehetetlen volt, 0–1!
Válasz nem jött a hátralévő percekben, így felcsúti előnnyel mentek pihenőre a csapatok.
Nagy elánnal vetette bele magát az FTC a második félidőbe, amiben persze semmi meglepő nem volt, ahogy abban sem, hogy a Puskás még jobban tömörült a saját térfelén. Az 51. percben sikerült először komoly hazai helyzetet kialakítani: Eldar Civic cselezte le magát a bal oldalon az alapvonalig, középre adott labdáját Varga fejelte rá öt méterről, de Pécsi védeni tudott – ekkor még.
Egy perccel később pedig már jött a gól: Cissé adta be a labdát laposan a jobb oldalról, Varga tolt rajta kettőt, amivel megforgatta a védőket, majd visszalőtte a rövid sarokba a labdát, szép góllal máris 1–1!
A középkezdés után szinte azonnal Lamin Colley dolgoztatta meg Dibuszt alaposan egy fejessel – felélénkült a meccs! Nagy Zsolt, majd Colley is közel jár megint a gólhoz, illetve utóbbi nem annyira, mert 10 méterről a kaput sem sikerült eltalálnia. Pesics helyére beállt közben Saldanha is, aki bő 30 méterre a kaputól labdát szerzett, majd azonnal lőtt is, mert Pécsi kinn állt, nem sokkal ment fölé, remek és látványos próbálkozás volt – mindezek a gól utáni 5-6 percben történtek gyorsan egymás után.
Tóth Alex próbálkozhatott ezután távolról Saldanha forintos labdája után, de Pécsi ismét a helyén volt, kiütötte a jobb alsó felé tartó játékszert. Aztán ismét leült a meccs, nem forogtak veszélyben a kapuk. A beadások érkeztek főleg a jobb oldalról a Fradinál, de pontatlannak bizonyultak.
A 76. percben megint némileg váratlanul a Puskás került Dibusz kapuja elé, nem is akárhogyan, hiszen a pár perccel korábban csereként beállt Kerezsi Zalán lőtte 8 méterről telibe a kapufát – meccslabda lehetett volna? Nem emiatt szisszentek fel igazán a hazai szurkolók, hanem, mert lennmaradt a nagy kedvenc Tóth Alex, le is kellett cserélni, de legalább a saját lábán hagyta el a játékteret.
Újabb gól már nem született a meccsen, így 1–1-es döntetlen lett a vége, aminek talán a Ferencváros örülhet jobban, hiszen maradt 3 pont előnye a tabella élén, ugyanakkor 3 fordulóval a vége előtt még nyílt maradt a harc az aranyéremért.
OTP BANK LIGA, 30. FORDULÓ
Ferencvárosi TC–Puskás Akadémia 1–1 (0–1)
Gól: Varga B. (52.) ill. Szalai G. (42. – öngól)
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor