Gyulay Zsolt összehasonlította a magyar, a német és a lengyel elképzeléseket.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba
Talán megéljük, hogy egyszer mi is rendezhetünk olimpiát. A 2024-es pályázatunkat a Momentum fúrta meg a népszavazási kezdeményezésével. Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke hétfőn a Nemzeti Sportrádióban arról beszélt, hogy elsősorban el kellene köteleződni, társadalmi konszenzusnak kellene kialakulnia ahhoz, hogy Budapest, illetve Magyarország egyszer nyári játékokat rendezhessen.
Az köztudott, hogy a 2028-as olimpiának Los Angeles, a 2032-esnek Brisbane lesz a házigazdája, így a 2036-os az első szabad időpont. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni a világesemény rendezési jogának elnyeréséért, a sportvezető emlékeztetett rá, hogy 2017 után megváltozott a kiválasztási rendszer.
„Addig hat-nyolc ország pályázott a végén öten beadták, nagyon sok pénzt elköltöttek, egy örült, négy hazament, hazakullogott és nagyon ideges volt. A kiválasztási eljárásrend megváltozott, most tájékozódási folyamatból és célzott tárgyalásból áll. Tehát megfordult az egész, nem azt mondják, hogy ilyen olimpiát akarok, hanem azt, hogy mi a jó a városnak, mi a jó az országnak, te milyet szeretnél csinálni, miért jó ez neked.
Van ugyan egyfajta rotáció, de nem biztos, hogy 2036-ban visszatér Európába az olimpia” – véli a MOB-elnök.
Nem jó hír számunkra, hogy a NOB két helyre akar elmenni olimpiát rendezni, Indiába és Afrikába, ráadásul India benne van a párbeszéd folyamatában és nagyon élénken érdeklődik. Gyulay szerinte ugyanakkor az ázsiai ország 2036-ra, de még 2040-re sem fog készen állni. Afrika, különösen Egyiptom szintén nagyon erős a sportvezető meglátása szerint, de úgy gondolja, 2036-ra az egyiptomiak sem lesznek készen. Nagyon erős érdeklődőnek nevezte viszont Szaúd-Arábiát, Katart és Dél-Koreát.
Az a szerencsénk, hogy Európában a konkurencia jelen pillanatban nem annyira erős.
Ha visszatér Európába az olimpia, akkor mi vagyunk erre a legfelkészültebbek” – véli Gyulay.
Ami a kontinensünkön szóba jött eddig Németország és Lengyelország. Az előbbinek ugyanakkor komoly hendikepje van, mert a MOB első embere nem hiszi, hogy a németek „az 1936-os hitleri olimpia után száz évvel” a 2036-os játékokat meg fogják pályázni. Lengyelországot a 2040-es olimpia érdekli inkább, a dánok pedig Koppenhágával inkább „ifjúsági olimpiára lőnek”, míg Madrid és Barcelona most valahogy nem olyan erős, illetve nem kötelezte el magát teljesen. Ráadásul az utóbbi városban nem olyan rég, 1992-ben rendeztek olimpiát.
Azonban a rendezési jog elnyeréséhez mindenekelőtt el kéne határoznunk magunkat. „Ha egy ország nem köteleződik el, a politika nem köteleződik el és nincs társadalmi konszenzus, nem érdemes belevágni” – véli Gyulay.
Egyébként December 12-én és 13-án Budapesten találkoznak majd a közép- és dél-európai olimpiai bizottságok elnökei, főtitkárai. Tizenhét ötarikás szervezet tartozik ebbe a csoportba, és Gyulay szerint ebben a körben irigyeltek és megbecsültek a magyarok az eredményeik és a nagy sportesemények miatt, melyeket az elmúlt nyolc-tíz évben rendeztek.
***
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
„Reméljük, ezzel rövidre zárhatjuk a genredőrületet.”
Thomas Bach a magyar államalapítás napján vehette át a TF díszdoktori címét.
„Úgy kell, csinálni, ahogy a magyarok csinálták.” – A szervezéshez nem kellett adófizetői pénz.
Rá sem lehet majd ismerni.
„Hiszek abban, hogy lehet egyszer egy olyan nagy ügy, amelyért mindenki összefog és hasznot hoz az országnak.”
Gyulay Zsolt vallott a hétszeres világbajnokról.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
Nem először mutatta meg sportos oldalát a szlovák kormányfő.
