Ez már a Szoboszlai-hatás? – rekordszámú magyar focista szerződött külföldre idén nyáron

Nyitókép: Miguel Medina/AFP

Terjedelmes elemzést közölt a Nemzeti Sport a nyári átigazolási szezonban külföldre igazolt magyar labdarúgókról. A cikkből kiderül, hogy tovább javult az OTP Bank Liga, vagyis a hazai élvonal nemzetközi megítélése, legalábbis erre következtet a lap abból, hogy egyre értékesebb játékokok érkeznek magyar klubokhoz, és egyre több magyar labdarúgó igazol külföldre.  

A Nemzeti Sport kiemeli, hogy 

 Az átlagos keretérték pedig több mint másfél millió euróval emelkedett egy év alatt (11.33 millióról 13 millióra) – a környező országokkal összevetve a nyolcas listán ugyan továbbra is 6. az NB I ebben a mutatóban (a szlovák és a szlovén bajnokságot előzzük meg), de néhány értékesebb igazolással a román (14.36 millió euró) és a 4. helyen álló szerb SuperLiga (16.77 millió euró) is utolérhető lenne, legalábbis ezen a téren. 

A szerző az NB I becsült értékének növekedését a Ferencváros keretértékének folyamatos emelkedése mellett azzal indokolja, hogy 2023-mal ellentétben most már nem három, hanem 

Az új tulajdonosi kör, a most már a MOL-csoport által irányított Újpest 12.55 milliós becsült értékkel egészen a 2. helyre lépett előre és jelentősen hozzájárult a bajnokság értéknövekedéséhez azzal, hogy a korábbi évekkel ellentétben klub nélküli, ingyen igazolt játékosok helyett ezen a nyáron a Transfermarkt számai alapján klubrekordot jelentő 3.1 millió euróért szerződtetett futballistákat a nyári átigazolási időszakban. 

Egyre több magyar játékos igazol külföldre

Az elemzés szerint szintén az OTP Bank liga pozitív megítélésének emelkedését jelzi, hogy az elmúlt évekhez képest emelkedett a külföldre igazoló magyar játékosok száma. 

Közülük öten kerültek topligás ország alacsonyabb osztályú csapatához (Schön Szabolcs, Szűcs Kornél és Tóth Balázs Angliába, Szabó Levente Németországba és ide számoljuk a jelenleg a Frankfurt II-ben szereplő Lisztes Krisztiánt is), ketten a magyar bajnokságnál jelenleg magasabban jegyzett további élvonalbeli bajnokságba igazoltak (Csoboth Kevin és Szappanos Péter), Kiss Tamás a lengyel másodosztályba ment, kilencen pedig a környező bajnokságok élvonalában helyezkedtek el.

Utóbbiak közé tartozik a Puskás Akadémiától a szlovén élcsapatba, a Mariborba szerződött Komáromi György és ki kell emelni a magyar tulajdonban lévő külhoni klubokat, melyek egyre nagyobb szerepet játszhatnak magyar tehetségek fejlesztésében. A DAC-nál jó példa erre a 21 éves, magyar U-válogatott Redzic Damir, akit idén nyáron vásároltak ki a végleg ferencvárosi szerződéséből a dunaszerdahelyiek, és ebben az idényben négy gólt szerzett már a szlovák élvonalban. A szlovén első osztályban újonc NK Naftában pedig több olyan magyar labdarúgó is meghatározó embernek számít, akik itthon maximum csak az NB II-ben kaptak rendszeres lehetőséget (mint például Klausz Milán, Szalay Szabolcs vagy Kálnoki-Kis Zsombor).

A szerző zárásként kiemeli, hogy bár a jelek szerint javult a magyar bajnokság valós értéke és nemzetközi megítélése, de amíg Magyarország nem tudja növelni az európai kupákban főtáblára jutó csapataink, valamint a topligába igazoló játékosaink számát, nem beszélhetünk jelentős előrelépésről. Idén nyáron például a több összehasonlításban is az NB I mögött végző szlovák Niké Ligából is több helyi játékos (kettő) ment topligába, mint Magyarországról, és a szlogákoknak van BL-főtáblás együttesük, míg a szintén több mutatóban mögöttünk lévő szlovénoknak még két csapatuk is versenyben van az EKL-ben.