Pénzügyileg még most is fölényben vannak a belgák, de a zöld-fehéreknek így is jó esélyük van a sikerre.
Nyitókép: Wikipédia
Majdnem három évtizeddel ezelőtt legendás párharcot vívott egymással a Bajnokok Ligájában a Ferencváros és az Anderlecht labdarúgócsapata. A két gárda szerdán este az Európa-ligában találkozik ismét, összeállításunkban felidézzük, akkor milyen esélyekkel vágott neki a párosításnak a Fradi, megnézzük, azóta hova jutottak, illetve hogy most mire számíthat a magyar bajnok belga riválisa ellen.
Azok a futballrajongók, akik már éltek akkor, aligha felejtik az 1995-ös Bajnokok Ligája selejtezőjének mára klasszikussá vált párharcát, Zoran Kuntic és Goran Kopunovic góljait, melyeknek köszönhetően a Ferencváros kiejtette az Anderlechtet és első magyar csapatként bejutott a BL főtáblájára.
Akkor mindenki a belgák győzelmére számított, de az FTC meglepetést okozott
A Fraditól ez óriási bravúrnak számított, hiszen a belga futball akkor is egyértelműen előrébb járt a magyarnál. Ha csak a Bajnokok Ligája-szereplésre szorítkozunk, az is alátámasztja ezt a megállapítást, hiszen a csoportkörös lebonyolítás 1991-92-es bevezetése óta mindhárom idényben volt belga klub a csoportszakaszban: 1991-92-ben éppen az Anderlecht, egy idénnyel később a Club Brugge, az FTC elleni párharcot megelőző szezonban pedig ismét az Anderlecht jutott be, utóbbi évadban ráadásul a lila-fehérek tovább ugyan nem jutottak, de legyőzték a Portót és döntetlent játszottak a világsztárokat felvonultató AC Milannal.
Az 1-0-s ferencvárosi győzelemmel zárult brüsszeli meccs másnapján megjelent belga újságcikkek hangneme is jól mutatja, hogy nem a magyar együttes számított a párharc esélyesének. A Le Soir – amely előző nap még kötelező penzumnak, egyszerű házi feladatnak tartotta a Fradi legyőzését, másnap keményen bírálta az Anderlecht trénerét, Herbert Neumannt.
A La Libre Belgique „kolosszális katasztrófának” nevezte a lila-fehérek vereségét, és kiemelte, hogy a belga bajnokot megbénította az esélyesség terhe
– derül ki a Tempó Fradi összeállításából.
Erre rímel Hajdu Attilának, a Fradi akkori kapusának visszaemlékezése is, aki a zöld-fehérek hivatalos oldalának idézte fel az ellenfelek hozzáállását. „Mindenki lenézett minket a nemzetközi porondon, ez nem csak a Ferencvárosra, a válogatottra is jellemző volt abban az időszakban. Ezek a klubcsapatok is, amikor arról beszéltek, hogy a Ferencvárossal játszanak, nem tudták, hogy eszik-e, vagy isszák” – fogalmazott a korábbi válogatott hálóőr, aki hozzátette, ez egyúttal lehetőség is volt az FTC-nek. A Ferencváros akkor bizony élt is ezzel az eséllyel, a többi pedig – ahogy mondani szokták – már történelem.
Az azóta eltelt közel harminc évben sok minden történt, a Fradi és az Anderlecht is nyert jó néhány trófeát, a zöld-fehérek még a másodosztályt is megjárták, a két klub közül viszont a 2010-es évek végéig csak az Anderlecht volt rendszeres résztvevője a nemzetközi kupáknak. A belgák az Fradi elleni 1995/96-os kiesés óta tizenháromszor szerepeltek a BL-csoportkörében, hétszer bekerültek az UEFA Kupa/Európa-liga csoportkörébe, 2022/23-ban pedig egészen a negyeddöntőig mentek a Konferencia-ligában.
Az említett 90-es évek közepi bravúros BL-menetelést leszámítva csupán egyszer, 2004-05-ben tudott eljutni a csoportkörig az FTC, akkor az UEFA Kupában, aztán a 2019-20-as idényben sikerült újra elérniük a csoportszakaszt az akkor már Európa-ligára átkeresztelt sorozatban.
Az elmúlt években rendszeressé váló nemzetközi szereplés anyagilag is megerősítette a Fradit: a 2019 és 2021 az El-csoportkör 1,4-1,5 milliárdot, a folyó idénybeli nemzetközi menetelés pedig 3,7 milliárdot hozott a konyhájukra, a csúcs az elmúlt éveket tekintve azonban a 2020-as BL-kaland volt a maga 7,6 milliárdos európai pénzdíjával.
Az Anderlecht a játékoseladásokból is komoly bevételekre tesz szert, európai szinten is elitnek számító akadémiájáról egyre-másra jönnek ki a tehetséges és piacképes fiatal játékosok, akiket jellemzően nyugat-európai sztárkluboknak adnak el. A belgák neveltje többek között a Napolit erősítő Romelu Lukaku, az Aston Villából Youri Tielemans, a szép karriert befutó, jelenleg a Bayernt edzőként irányító Vincent Kompany, vagy a Manchester City támadója, Jeremie Doku.
A Transfermarkt adatai alapján éppen a már említett Dokut tudták legdrágábban értékesíteni, érte 2020-ban 26 millió eurót fizetett a francia Rennes. Három évvel korábban szintén Franciaországba, a Monacóhoz passzolták el a már ugyancsak említett Tielemanst, de szép summát, 20 millió eurót csengetett ki Bart Verbruggen kapusért tavaly nyáron a Brighton is. Az idei nyárra is jutott egy nagy értékű transzfer, a 20 esztendős Zeno Debastért 15,5 millió eurót szurkolt le a portugál Sporting.
Ugyan időnként a Ferencváros is szépen tud keresni a játékoseladásain, azt el kell ismerni, hogy a magyar csapat a belgákhoz képest ilyen téren egy másik ligában játszik.
A zöld-fehérek a legkomolyabb összeget, 5 millió eurót épp idén nyáron kapták a moszkvai Szpartaktól Marquinhosért, tíz éve az Evertontól 4,8 millió euró érkezett a számlájukra Muhamed Besicért, ugyancsak idén 4,5 millió eurót adott a Frankfurt a fiatal Lisztes Krisztián játékjogáért, de ez elmúlt két-három éven belül 4-4 millióért passzolták el Uzunit a Granadának, illetve Ryan Mmaét a Stoke-nak.
A két csapat jelenlegi keretének értékét összevetve is egyértelmű a belgák fölénye. A Fradi keretének összértéke 59,3 millió euró, ez a szám az Anderlechtnél 116 millió euró. A Ferencváros legértékesebb futballistája a Partizantól nemrégiben 3 millióért igazolt Matheus Saldanha, őt 8 millió euróra taksálja a Transfermarkt. A portál szerint 6 millió euró az értéke az izraeli karmesternek, Abu Faninak, 4,5-ót ér Kristofer Zachariassen, 4-et pedig a mali támadó, Adama Traoré.
Az Anderlechtnél a jelenleg sérült dán szélső, Anders Dreyer áll a lista élén a maga 15 millió eurós értékével
, őt követi 12 millióval honfitársa, a középcsatár Kasper Dolberg, aztán jön 10 millióval 19 éves belga tehetség, Mario Stroeykens, de 8,5 millió euróra taksálják az ugyancsak saját nevelésű középpályást, a 23 esztendős Yari Verschaerent is.
A fenti számok alapján a belgák lennének a szerda esti meccs esélyesei, a pénz azonban – ahogy az már számtalanszor bebizonyosodott – nem minden. A 34-szeres bajnok Anderlechtről nehéz lenne állítani, hogy története legszebb napjait éli. Hazája bajnokságát utoljára 2017-ben nyerte meg, és jelenleg sem rózsás a helyzet a klub háza táján. A Dinamo Minszk ellen megnyert El-selejtezős párharc augusztus 29-én rendezett visszavágója óta lejátszott négy meccsen nyeretlen a gárda, három döntetlen és egy vereség a mérlege, ráadásul háromszor még gólt sem szerzett.
Ennek eredményeképpen a múlt héten menesztették posztjáról a dán Brian Riemer vezetőedzőt, aki 2022 decembere óta ült a kispadon.
A helyére ideiglenesen a mindössze 36 éves David Hubert került, és Charleroi elleni gól nélküli döntetlennel kezdett. Ezen az összecsapáson az Anderlecht-szurkolók már a klubvezetés ellen is tüntettek, ugyanakkor a Ferencváros elleni meccs egy nemzetközi kupasorozat nyitófordulójában új lendületet adhat a brüsszeli csapatnak.
A Fradi eközben a holland Pascal Jansen irányításával még százszázalékos a bajnokságban, és a kupában is továbbjutott, ráadásul két mérkőzés után úgy tűnik, hogy az új igazolás, a brazil Matheus Saldanha komoly erősítést jelent, a támadó mérlege 2 mérkőzésen 3 gól a támadó mérlege a zöld-fehérek mezében.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Gulyásliga, Mr. Porcelánláb, nagy nevű igazolás – záporoznak a kommentek.
Az elkeseredett Tottenham-szurkolók már kiosztották ausztrál menedzserüket.
Továbbra sem derült ki, miért kellett otthagynia az amerikai egyetemet az olimpiai bronzérmes Betlehem Dávidnak.
A világklasszisnak indult guineai középpályás karrierjét sérülései és egy nagy botrány törték meg. A Ferencváros lehet a mentőöve?
Az elmúlt években is óriási összegeket kapott a zöld-fehér klub, az idén ez még több lehet!
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
A hírügynökség szerint újabb megoldást találhatott Szijjártó Péter.
