Aki kilóg a sorból, a keretből, azt nem szabad indítani engedni

Nyitókép:  Fabio Bozzani/Anadolu via Getty Images

„Már nagyon sokan véleményt nyilvánítottak az idei Olimpia egyik legnagyobb botrányáról, az algériai Imane Helif »győzelméről« az olasz Angela Carini ellen a női boksz 66 kg-s súlycsoportjában. Imane Helif vár hamarosan a negyeddöntőben mi gyönyörű Hámori Lucánkra. Nemzetközi sportvezetőként (Siketek Nemzetközi Sportbizottsága) én most nem azzal szeretnék itt foglalkozni, hogy Imane Helif férfi, vagy nő, milyen kromoszómája van, sem azzal, hogy a tesztoszteronszintje mekkora. Egy biztos: kilóg a sorból. Az elmúlt években a siketek nemzetközi sportjában is találkoztunk számos esettel, ahol egy versenyző kilógott a sorból. Ilyenkor higgadtan kell gondolkodni és dönteni. Én most az alapelvekről szeretnék pár szót mondani.

A sportban nincs sokszínűség. Győztesek vannak és vesztesek. Mindennek alapja pedig a fair play, a tisztességes versenyfeltételek közepette történő egymás elleni versengés. Teljesen nyilvánvaló, hogy mindannyian különbözőek vagyunk, ezért találták ki a különböző kategóriákat, a súlycsoportokat a harci sportokban, a különböző versenyszámokat a demonstrációs sportokban, létszámhatárokat a csapatsportokban, vagy éppen a fogyatékossággal élők sportjában az 55 decibeles hallásveszteségi küszöböt a siket sportban vagy a parasportban a sokféle klasszifikációt (összesen tíz fogyatékossági típus és ezek alatt rengeteg különböző klasszifikációs kategória). Ezek teremtik meg a közel azonos esélyt, keretet ahhoz, hogy a versenyzők indulni tudjanak.
Az Olimpia másik alapelve az, hogy teljes szabadságot enged a nemzetközi sportági szakszövetségeknek ebben a kérdésben, ők döntenek a szakmai kérdésekről, nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB).

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) itt is hibázott, ugyanis a bokszot eddig irányító nemzetközi szervezetet, az International Boxing Associationt (IBA) a NOB kizárta a tagjai sorából 2023-ban és nem gondoskodott megfelelően arról, hogy ezt a szerepet egy másik nemzetközi szervezet átvegye (álláspontom szerint ez nem is lett volna lehetséges ennyi idő alatt), és ezért a NOB saját kezébe vette a boksz szakmai irányítását azzal a megoldással, hogy a nemzeti boksz szakszövetségekkel és nemzeti olimpiai bizottságokkal együttműködve dönt szakmai kérdésekben. Itt már könnyebben érvényesülhettek a nemzeti érdekel a sportdiplomáciai erőviszonyok által, és kevésbé a sportszakmai kérdések.

A NOB egy olyan eszme, amely már intézményesült, és ezáltal politikai jellegű szerepet is kapott, jelentősége egyes kisebb államokkal vetekszik, hatalmas pénzeket és figyelmet tud megmozgatni. A NOB-nak igazodnia kell sok minden más körülményhez, elváráshoz, és így már nem várható el tőle, hogy a sportszakmai kérdésekben világosan vonalat tudjon húzni. Ahogy ebben az esetben is. Aki kilóg a sorból, a keretből, azt nem szabad indítani engedni. A sport, bármilyen szép és látványos és megmozgató is, kegyetlen világ: a kereteket világosan meg kell húzni és abból nem szabad engedni.
Ha ettől eltérünk, felborul a rend”.