A játékvezetők is készen állnak az NB I pénteki rajtjára, megmutatták az előző idény statisztikáit.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Hányszor szidtuk már, és továbbra is átkozni fogjuk? A videóbírót épp oly gyorsan meg tudták utálni a szurkolók, mint a hús-vér játékvezetőket. De a drukkerek már csak ilyenek. Tény ugyanakkor, hogy sokszor nagyon jó segítségül szolgált a technika, persze nem mindig a kedvenc csapatunk előnyére. A VAR bevezetését követő első két évben a 66 fordulóból csupán egyszer fordult elő, hogy egyetlen játékvezetői vagy asszisztensi hibát sem kellett korrigálni az élvonalban, addig a 2023/24-es idényben már hét ilyen fordulót jegyezhettünk fel – olvasható az MLSZ honlapján.
A súlyos hibák száma közel 80 százalékkal csökkent az OTP Bank Ligában, miközben az elmúlt tíz év legjobb döntési pontossági eredményét sikerült elérniük a bírónak: az ítéletek 98%-a volt helyes az idény során.
Tizennégy súlyos hibát követtek el a játékvezetők, ebből tizenkét hiba a VAR által javítható lett volna. Örvendetes, hogy az előző idényben nem volt gólhiba, szabálytalan gól, illetve meg nem adott szabályos gól sem fordult elő. Az élvonalban közel 50 százalékkal esett vissza a kiállítások száma, és a sárga lapok számában is folyamatos csökkenés figyelhető meg.
„Úgy gondolom, ez szintén a VAR-nak köszönhető, hiszen a játékosok egyre inkább tudatában vannak, hogy semmilyen súlyos szabálytalanságot nem úszhatnak meg, egyértelműen tisztább lett a játék.
Talán ez is összefüggésben van azzal, hogy a tizenkét csapatos bajnokság 2015-ös bevezetése óta soha ennyi gól nem született az NB I-ben, mint legutóbb. A hét kiemelt bajnokságunkban közel kétezer mérkőzést játszottak le, és miközben a meccsek száma közel 10 százalékkal csökkent, a játékvezető-ellenőrök által adott nagyon eredményes osztályzatok száma 21 százalékkal emelkedett. Természetesen előfordultak hibák is, az OTP Bank Ligában hat kiállítással és hat büntetővel kapcsolatban téves döntés született a VAR-rendszer alkalmazása mellett is” – mondta Hanacsek Attila, a Játékvezetői Bizottság elnöke.
Mint hozzátette: „Ilyen volt a DVSC–Újpest mérkőzés, ahol egy, az ellenfél testi épségét veszélyeztető cselekedetet nem büntettek megfelelően, illetve a 16. fordulóban, nagyon fontos meccsen, a Paks–FTC rangadón a VAR helyben hagyta a játékvezető tévesen megítélt büntetőjét. Az NB II-ben kiélezett küzdelem zajlott a bennmaradásért és feljutásért is, ezért különösen fájó, hogy a súlyos hibák száma 30 százalékkal emelkedett. Ennek tudható be egyébként az is, hogy gyenge teljesítmény miatt két játékvezetőt alacsonyabb osztályba minősítettünk vissza”.
Érdekesség, hogy az NB I pénteki rajtja előtt több kisebb-nagyobb szabálymódosítás történt, melyek közül a két legjelentősebb: a büntetőrúgások során, csak akkor kell büntetni a játékosok idő előtti belépését a tizenhatoson belülre, ha a belépő játékos hatással van a játékra. A nem szándékos kezezések után, amikor a játékvezető büntetőt ítél, akkor a fegyelmezés tekintetében azokat az elveket kell követni, melyet a lábbal elkövetett, a labda megjátszására vagy annak megszerzésére tett próbálkozások esetén.
A politikai elemző ráadásul nem tett említést erről az érintettségéről abban a posztjában, amelyben a magyar labdarúgó válogatott kudarcát a politikai döntéshozókra próbálta meg rátolni.
A politológus nem vette jó néven, hogy műsorunkban elárulták, milyen ambíciói lehetnek a Tisza Párttal kapcsolatban. Török Gábor tagadta G. Fodor Gábor értesülését.
A Tisza közeli politológus már régóta tolja a Tisza szekerét, de most Szoboszlaiék kudarcát is bevinné a kampányba.
„Fogalmad sincsen, miket beszélsz, ez a helyzet” – szúrt oda az ügyvéd.
A Tisza-vezér reakciója egyetlen dolgot igazol.
Nem a bűnöző, korrupt ukrán vezetők halnak meg a fronton, de ők döntenek.
Hatalmas kihívásokat támaszt kontinensünkön a küszöbön toporgó demográfiai válság. Európa elöregedése megoldásért kiált, ám az EU-nak minden kérdésre csupán egyetlen válasza van.
