Cipővásárlás közben tudta meg Tóth Krisztián, hogy valami nagy dolog vár rá az olimpián

Nyitókép: Kiss B. László/Mandiner

A maga 30 évével Tóth Krisztián lesz a magyar dzsúdóválogatott legrutinosabb tagja Párizsban. Három évvel ezelőtt a tokiói ötkarikás játékokon bronzérmet nyert cselgáncsozó több feladattal érkezett a francia fővárosba. Egyrészt a saját jó szereplésén túl igyekszik majd levenni a terhet a többiekről, és reményei szerint ez olyan pszichológiával fog bírni, hogy részben önmagáról is leveszi, így teljes gőzzel, nyugodtan tudnak versenyezni. A másik nagy feladata, ami talán még a tatamin való szereplésnél is nehezebb, de mindenképpen különlegesebb, az a péntek esti ünnepségen lesz. A párizsi olimpiai megnyitóján Böde-Bíró Blanka kézilabdázó mellett Tóth viheti a magyar zászlót. Hatalmas meglepetésként érte a Magyar Olimpiai Bizottság döntése a dzsúdóst, elsőre nem is akarta elhinni.

„Gyulay Zsolt, a MOB elnöke pár nappal az olimpiai eskütétel előtt felhívott, hogy mindenképpen el kellene jönnöm a Művészetek Palotájába. Ezt amúgy nem terveztem, mert sűrű volt a programom, sok volt az edzés. 

Kicsit úgy éreztem magam, mint amikor az olimpiai bronzérmemet megnyertem Tokióban, bevittem a szobámban a faluban és nem is értettem, mi történt velem, csak nézegettem a medált, és kérdeztem magamtól, ez tényleg az enyém. Természetesen nem is vacilláltam egy másodpercig sem azon, hogy elvállaljam. Nagyon furcsa érzés, és hatalmas büszkeség, hogy én mehetek elöl Blankával a magyar lobogóval. Ekkora megtiszteltetés talán még nem is ért az életemben. Minden túlzás nélkül állíthatom, hogy számomra ez a felkérés nagyjából egy olimpiai éremmel egyenértékű” – nyilatkozta a Mandinernek az MTK olimpikonja.

A legnehezebb lépések jönnek

Tóth Krisztián a magyar zászlót július elején a Művészetek Palotája színpadán az eskütétel során a tokiói aranyérmes birkózótól, Lőrincz Tamástól, a Kozma István Birkózó Akadémia (KIMBA) szakmai igazgatójától vette át.

„Azt nem tudom, miért esett rám a választás, de talán azért, mert valamit jól csináltam korábban. Mindenesetre ezek lesznek életem legnehezebb lépései. Kínosan figyelni fogok arra, nehogy elessek, jól tartsam a zászlót, jól álljon a ruha rajtam. Biztosan túl fogom egy kicsit gondolni ezt az egészet, de azért bízom is magamban, s remélhetőleg nem lesz gond, ahogy a szervezésben sem” – mondta a cselgáncsozó.

Párizsban is érmet szeretne szerezni

Tóth Krisztián öt nappal a megnyitó után, azaz június 31-én lép tatamira, de úgy gondolja, jól is jön neki, hogy kicsit korábban ki kell utaznia. Mint elárulta, szeret ugyanis fejben és fizikailag is rápihenni a versenyekre, erre pedig jobban lesz lehetősége Párizsban, mint itthon, ahol két gyermeke várja. Ez már a harmadik olimpiája lesz a zászlóvivőnek, aki amúgy teljesen elégedett az eddig elért eredményeivel, a karrierjével. Persze azt is hozzátette lapunknak, hogy van még feljebb.

Mentálisan és fizikailag is egyben vagyok, tehát készen állok a játékokra. Ugyanakkor nem lehet konzekvenciát levonni abból, hogy az ember milyen formában van. Betöltöttem a harmincat, húsz éve a sportágban vagyok, rengeteg világversenyen voltam, nagy meglepetést már nem tudnak okozni nekem ezek. Voltak olyan viadalok, amikor nagy jó, mondhatni kirobbanó formában voltam, és nem úgy sikerült. Máskor meg előfordult, úgy keltem fel, ’te jó Isten, ebből mi lesz?’, és elmeneteltem egy éremig. Ezek alapján, nem szeretnék jósolni, ígérgetni, de amúgy tényleg minden rendben van. Abban bízom, legyen egy jó sorsolás, meg egy jó nap. Az éremmel elégedett lennék, szeretném Tokiót megismételni vagy egy kicsit megfejelni” – mesélt a vágyairól Tóth, aki annyit még elárult, lát egy-két érmet a magyar cselgáncsválogatottban, de szerencse és jó sorsolás is kell hozzá, hogy ez megvalósuljon.