Remek hír: már jövő héten visszatérhet a pástra Szilágyi Áron
Szerencsére mégsem olyan súlyos a háromszoros olimpiai bajnok vívó combsérülése, mint ahogy azt előzetesen gondolták.
Sportközgazdász beszélt lapunknak egy nemzetközi cég prognózisa kapcsán gazdasági potenciálról, sport központúságról, az olimpia szerepének változásáról és a Szoboszlai-hatásról.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
***
Továbbra is három aranyat jósol Magyarországnak a nyári, párizsi olimpiára a statisztikai elemzésekkel foglalkozó Gracenote. A legújabb előrejelzés szerint a francia fővárosban a mieink 18 érmet gyűjtenek, a három győzelem mellé kilenc második és hat harmadik helyet szereznek, ezzel a 14. helyen zárnak majd az éremtáblázaton. Az elemzés szerint Párizsban az Egyesült Államok sportolói szerepelnek majd a legjobban, 121 medált nyernek, ebből 37 lesz az arany. A második Kínának szintén 37 elsőséget jósol a cég és 85 érmet. A harmadik helyre a briteket várja 65 dobogós hellyel, 16 arannyal.
Korábban mindössze 2 aranyat, de ugyanúgy 18 érmet helyeztek kilátásba hazánknak, akkor a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt lapunknak azt mondta: „Az éremszám remek, de ez a jóslás kategóriájába tartozik. Az látszik, hogy 10-11 aranyra vagyunk esélyesek, általában a fele-harmada be szokott jönni. Ha így nézzük, akkor majdnem stimmelnek a számok. De ez is csak tipp.”
Ahogy a Gracenote legújabb prognózisa is, amely eggyel több, immár három aranyat „ad” hazánknak. Dénes Ferenc sportközgazdász a fejleményekre reagálva a becslések hátterét világította meg.
„Ilyen alapon minden jóslás, ami a jövőben történik. Itt viszont bizonyos valószínűség mezőket vizsgálnak. Ezeknek a modelleknek az az érdekessége, hogy milyen változókat vesznek figyelembe. Hosszú távon a gazdasági mutatóknak van jelentősége. Az érmek száma és a fejlettség között van összefüggés. Ezek azért nem szoktak annyira látszani, mert például a szocializmusban a Kelet-európai országok felül járatták a sportot mint ágazatot. Kicsit ez történik most nálunk is,
a magyar sportban relatíve több állami pénz van, mint bármelyik más országban a kontinensen.
Elvileg nekünk nagyon jó eredményeket kellene elérnünk. Ezt a felül finanszírozottságot nem nagyon veszik figyelembe a modellek, ezért gondolhatja például a MOB, hogy ez a három aranyérem nagyon kevésnek tűnik.”
Ugyan a megszorítások miatt 13,4 milliárddal kevesebből gazdálkodik a Honvédelmi Minisztériumon belül működő sportállamtitkárság, de az olimpia és paralimpiai keret 1,5 milliárddal növekedett 2024-ben. Másrészt 500 millió forinttal, azaz félmilliárddal növelte a HM a 2023 január 1.-jén indított Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program közel 16 milliárdról induló keretösszegét, amelyből 46 sportág működtetését biztosítja. A léc magasan van: 2021-ben Magyarország 6 arannyal, valamint 7-7 ezüsttel és bronzzal, azaz húsz éremmel zárt a tokiói olimpián, ez az utóbbi 25 év legjobb eredménye volt.
„Az, hogy korábban milyen sikeres volt egy ország, annyit mutat meg, milyenek az olimpiai hagyományai. Például Svédország fejlett, komoly GDP-vel rendelkezik, de a nyári olimpia nem része a nemzeti kultúrájának, illetve kevésbé az. Ellentétben Magyarországgal, ahol ez egy fontos dolog. Erre szokták mondani szakmai berkekben, ha a finnek betliznének a téli játékokon, az ugyanolyan közvita tárgya lenne, mint nálunk egy esetleges rossz olimpiai szereplés. Számít hazánk megítélése szempontjából is az eredményesség, de szerintem egyre kevésbé olimpiafüggő. Véleményem szerint messze túlértékeljük az ötkarikás játékokat ahhoz képest, amit valójában jelent a nemzetközi sport- és kulturális életben. Főképp azért, mert
az olimpiai elkezdett veszíteni abból a szerepéből, ami valaha volt a nemzetek nagy versenyeként. Szórakoztatóipari termék lesz egyre inkább hasonlóan mondjuk a labdarúgáshoz.
Nézzük meg, egészen máshogy néz ki a magyar futball megítélése Szoboszlai Dominik óta, mint előtte. Ha lesz egy úszónk, aki nyolc aranyérmet fog nyerni, pláne kilencet, megdöntve Michael Phelps csúcsát, arra fel fogja kapni a fejét a világ. Egyébként kevésbé érdekes” – fogalmazott a Mandinernek Dénes Ferenc.
Labdarúgásban 1996 óta nem szerepelt olimpián az egyébként háromszoros győztes Magyarország. Csapatjátékban legutóbb férfi vízilabdázónk szereztek aranyérmet – 2008-ban. Számos egyéni sportágban (úszás, kajak-kenu, vívás) viszont ciklusok óta remekelnek a mieink. Ha csupán a Tokióban győzteseket vesszük számba, akkor is bőven túlszárnyalhatjuk a Gracenote szerinti három elsőséget, hiszen a kajakosok közül a női négyesből Kozák Danuta, Csipes Tamara és Hadvina Dóra is készül, s megcélozza Párizst Kopasz Bálint és Tótka Sándor is. A sorozatban három sikernél tartó kardvívó, Szilágyi Áron kisebb sérülése után hamarosan újra edzésbe áll, s az úszó Milák Kristóf hosszú pihenő után ismét felvette a munkát. A reményeket tovább táplálhatja, hogy 2023-ban összesen 9 olimpiai versenyszámban nyertek világbajnoki címet a magyar sportolók.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerencsére mégsem olyan súlyos a háromszoros olimpiai bajnok vívó combsérülése, mint ahogy azt előzetesen gondolták.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egy év után visszatérő olimpiai bajnok klasszis a tervek szerint gyors- és pillangóúszó számokban versenyezne az országos bajnokságon.