5 millió forintot ér egy olimpiai kvóta Magyarországnak! – Kevesebből többet fordít a párizsi játékokra a nagy bejelentéssel kirukkoló sportvezetés

„Van még feladat előttünk, hogy ezek a számok növekedjenek” – szögezte le Schmidt Ádám, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkára, aki a Magyar Olimpiai Bizottsággal közös sajtótájékoztatón jelezte, a jelenlegi 58 magyar olimpiai indulási jognál jóval többet vár. 262 nap múlva kezdődik Párizsban a verseny, amelyre a sportvilág a legjobban figyel. A sportvezető bejelentette, hogy az elmúlt hónapokban felmérték az igényeket, s ezek alapján 3 támogatási körről döntöttek.

A pénzen nem múlhat a siker

Első körben a magyar csapattal kapcsolatos költségekre a MOB 1,289 millió-, a Magyar Paralimpiai Bizottság 300 millió forint plusz támogatást kap az alapvető működési költségén felül a következő évben. Elhangzott: még idén szeretne szerződni partnereivel a minisztérium, hogy – soha nem látott módon – már januárban folyósíthassa a forrásokat. Ugyan a megszorítások miatt 13,4 milliárddal kevesebből gazdálkodik az államtitkárság, de az olimpia és paralimpiai keret 1,5 milliárddal növekszik 2024-ben. Másrészt 500 millió forinttal, azaz félmilliárddal növeli a HM a 2023 január 1.-jén indított Nemzeti Versenysport-fejlesztési Program közel 16 milliárdról induló keretösszegét, amelyből 46 sportág működtetését biztosítja. 

Schmidt Ádám egészen újszerű motivációs kezdeményezésről számolt be, eszerint indul egy támogatási modell, melynek célja, hogy minél több kvótát szerezzen Magyarország. 

 Az államtitkár úgy számol, 160 darab esetén 800 millió forintot utalnak majd át visszamenőleg is a kvalifikációs sorozatok lezárultával.

A most bejelentett program harmadik eleme a létesítményfejlesztés. A sportállamtitkárság az üzemeltető Nemzeti Sport Ügynökséggel (NSÜ) mint háttérintézménnyel feltérképezte az olimpiai központokat. Azokra 950 millió forintot különít el, 350 milliót a tatai központ klimatizálására, 600 milliót új sporteszközökre.

A MOB nem jósda

Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy 40 évre visszatekintve az olimpia helyzete és megítélése sokat változott, rengeteg ország lépett be és kezeli szinte stratégiaként a sportot. 

„A kijutás is nagy dolognak számít. Azért fontos a minél nagyobb létszám a presztízs mellett, mert az határozza meg, hogy milyen körülmények között vehetünk részt a játékokon, milyen a magyar csapat megítélése a faluban. 

 Tokióban 173 sportolónk indult, most jósolni nem szeretnék, de 160-080-nal lennénk elégedettek” – fogalmazott az olimpiai bajnok kajakos sportvezető.

Gyulay Zsolt hangsúlyozta, folytatódnak a konzultációk a szövetségekkel, ugyanakkor a mostani bejelentés a garancia arra, hogy anyagi akadálya nem lesz annak, hogy a sportolók megfelelően felkészülhessenek. Edzőtáborba, versenyre mindenki el fog tudni utazni. A MOB elnöke szerint sokat számít, és a jövőben óriási feladat lesz, hogy ne csak a hagyományos sportágainkban törekedjünk a kvótákra. Ennek jegyében lesz Budapest az egyik házigazdája 4 új sportág kvalifikációs versenyének.

Feljebb törnének a parasportolók

Az augusztusi olimpia után szintén Párizsban rendezik a paralimpiai játékokat, amely az ország számok tekintetében (160 helyett 180) minden idők legnagyobb paralimpiája lesz – tudatta Szabó László, Magyar Paralimpiai Bizittság elnöke. 

„Látótávolságon belülre kerülünk az olimpiához képest. Az induló nemzetek közel fele legalább egy érmet szerzett Tokióban, azaz bővül, szélesedik a fogyatékos sportban a bázis, élesedik a verseny. 

 Számunkra újdonság, hogy tekwandó és tollaslabda is esélyes, ezekben soha nem volt magyar, és újra lehet lovassportban is képviselőnk. 160 érmünk van eddig, növelni szeretnénk és fogjuk Párizsban. Minden idők legnagyobb csapatával, legjobb eredményét akarjuk elérni. Elkötelezetten, büszkén, motiváltan készül a csapat minden tagja” – adott helyzetjelentés Szabó László, aki úgy véli, a 300 millió forintos extra támogatás nyugodt hátteret biztosít.

Nyitókép: Mandiner/P. Fülöp Gábor