Próbálom saját magamhoz, és az egyéni legjobbjaimat megúszni, illetve azokhoz képest fejlődni. Katinka is gratulált, és kérdezte, hogy mennyivel javítottam meg az egyéni csúcsomat.
Közel hat másodpercet javított, a világ idei második legjobbját úszta, ezzel februárban felnőtt világbajnoki címet nyerhetett volna. Teherként éli meg, ha ilyeneket hall?
Igyekszem nem úgy felfogni, hogy teher. Inkább úgy, hogy motiváljon, és tényleg erre építve ki tudjam hozni magamból a lehető legtöbbet.
Alaposan meglepte az edzőjét is, aki fele ennyi előrelépést sem remélt. Ugrált örömében a lelátón a sikere láttán...
Neki is egy nagy sokk volt, hogy ennyit úsztam, és láttam, hogy ugrált, ujjongott a lelátón. Örülök, hogy őt is megleptem.
Majd kiugrott a bőréből Kocsis Márta, de milyen a dolgos hétköznapokon?
Tud szigorú lenni, ám én nem mondanám nagyon szigorú edzőnek.
Kilencedik osztályos gimnazista, de nem az átlagos tinik életét éli. Nem gondolkodott el rajta, hogy magántanuló legyen?
Egyelőre még bejárok az iskolába, de már szó van róla, lehetséges, hogy egyéni tanrendes leszek. Minél jobban koncentrálnék a sportra, az úszásra. Hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken van reggeli edzésem, és rögtön onnan megyek iskolába. Utána délután sietek vissza az uszodába. Elég nehéz így összehangolni a két tevékenységet.
Főleg, ha mondjuk heteket tölt távol edzőtáborban. Mi a nehezebb, úszni vagy tanulni?
Nagyon jó kérdés. Szerintem a tanulás része nehezebb, mert
például most is öt hetet hiányoztam, és azokat pótolni, megírni az elmaradt dolgozatokat, nem egyszerű.
Tatabányán úszik és tanul. Manapság is hátrányos helyzetűnek számít egy vidéki sportoló?
Igen, azért más körülmények vannak Tatabányán, mint mondjuk Budapesten. Nehezebb a felkészülés, de úgy érzem, ameddig megy a munka, addig nincs értelme változtatni.
Mit mondanak a barátok, kortársak? Csodabogárnak nézik?
Lehet így is fogalmazni, de nagyon támogatóak, és tényleg örülnek a sikereimnek. Örülök, hogy ilyen baráti köröm van.