Kötelező nyelvórára küldi honosított sportolóit a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség.
Rendhagyó ötlettel állt elő a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség, amely nyelvtanfolyamra kötelezte a külföldről honosított sportolóit. Álláspontjuk szerint, ha már hazánk által finanszírozottan, magyar címeres mezben vesznek részt a korcsolyázók a világversenyeken, elvárás, hogy tudjanak magyarul nyilatkozni, és méltó módon képviselni választott hazájukat.
Mint ismert, az idei, kaunasi műkorcsolya- és jégtánc Európa-bajnokságon indult nyolc magyar versenyzőből kizárólag Schermann Regina született Magyarország területén,
a többiek Oroszországból, vagy valamelyik szovjet utódállamból származnak, de Hancock Lucy és Fourati Ilias révén van közöttük angol-amerikai kettős is. Hozzá kell tenni, hogy a külföldön született hét sportolóból öt rendelkezik magyar útlevéllel, illetve valamilyen szinten beszéli is a nyelvünket, ennek ellenére a szövetség elszánt, kötelező jelleggel előírja nyelvtanfolyamot, hogy a fiatalok kivétel nélkül megfelelhessenek az eléjük támasztott elvárásoknak.
Ezt is ajánljuk a témában
A szerdán megtartott elnökségi ülésen döntés született: a külföldiek honosításában kiemelt szerepet játszó műkorcsolya szakági sportigazgatót, Vardanjan Gurgent felmentette a MOKSZ. Ezzel megvan a műkorcsolya belháború első vezéráldozata a mostanában számos vitával és konfliktussal terhelt sportágban.
A globalizmus nem csak a műkorcsolyában ütötte fel a fejét, gondoljunk csak a Kínából „szerződtetett” gyorskorcsolyázó Liu fivérekre, de a sportágak között lassan már egyáltalán nincs kivétel: az asztaliteniszezők között még egy Európa-bajnokságon is a különböző állampolgársággal rendelkező, de egyaránt kínai gyökerű játékosok tarolnak; 2015-ben Katar 14 honosított játékossal vett részt a hazai rendezésű férfi kézilabda-világbajnokságon; a maratoni távot nemzetiségtől függetlenül általában egy etióp vagy kenyai származású futó nyeri a világversenyeken, de még az európai elitválogatottak is nyakra-főre honosítják a posztra „igazolt” labdarúgókat.
Az elmúlt évtizedekben a magyar sportba is begyűrűzött a sokak által kritizált jelenség: elég csak a kubai kézilabdázó, Pérez Carlos, a szerb-horvát származású kajakozó, Janics Natasa, az ukrán nemzetiségű labdarúgó, Koman Vladimir, vagy az új-zélandi vízilabdázó, Rebecca Parkes esetére gondolnunk, de a sort még hosszasan folytathatnánk – mindannyian magyar színekben érték el pályafutásuk legkiemelkedőbb sikereit.
Természetesen a jelenkor is tartogat pikáns eseteket, sőt, egyre több különleges sikertörténet íródik a szemünk előtt,
hiszen ideális esetben az idei párizsi olimpián magyar színekben induló taekwondózó, Salim Omar és a birkózó világbajnok Muszukajev Iszmail lába előtt is heverhet nyáron a világ. Talán nem árulunk el nagy titkot, noha egyikük sem hazánkban született, mindketten komoly magyar éremesélyesként utazhatnak a francia fővárosba. A honosítás egyik legfrissebb példája pedig az orosz sakknagymester, Szanan Szjugirov esete, aki a jövőben Magyarországot képviseli a nemzetközi versenyeken. Szjugirov az orosz-ukrán konfliktus miatt az orosz sportolókra kiszabott eltiltás miatt váltott országot.
És ott van jól ismert példaként a mindig kirakatban lévő, a legutóbbi három Európa-bajnokságra egyaránt kijutó magyar labdarúgó-válogatott, amelynek tagja többek között a lipcsei csapatkapitány, Willi Orban, a francia élvonalban szereplő Loic Nego, a Premier League-ben remeklő Kerkez Milos és a szintén Angliában játszó Callum Styles is – ráadásul már a sikerkapitány, Marco Rossi is félig magyar.
Ezt is ajánljuk a témában
Az eddig orosz színekben háromszoros Európa-bajnok Orsós Sztálvira magyar dédnagyapja Szibériában alapított családot.
Azt is hozzá kell azonban tenni, hogy bő 100 évvel a trianoni sorscsapás után Magyarország speciális helyzetben van, hiszen a határon túlra szakadtak leszármazottai, az ottani magyarság legjobbjai jogosan formálnak igényt, hogy anyaországuk színeiben versenyezhessenek.
Jó példa erre a magát székelyként definiáló alpesi síző, Miklós Edit, az erdélyi jégkorongozó, Sofron István, a dunaszerdahelyi vízilabdázó, Gergely István, vagy a felvidéki kézilabdázó, Zácsik Szandra esete – a felsorolást itt is sokáig lehetne még folytatni.
Ezt is ajánljuk a témában
Letette az állampolgársági esküt a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya.
A szurkolók körében gyakran emlegetett dilemma, hogy sok esetben teljesen felesleges „megszólítani” a kedvenceket, adott esetben bekiabálni a pályára, vagy hiába zúg a lelátóról a „Mindent bele!”, mert a külföldön született, magyarul csak minimálisan kommunikáló játékosok úgysem értik. Hogy a klubcsapatok légiósai esetében ez a helyzet, ahhoz lassan hozzászoktunk, de a válogatottak esetén ez egy érzékenyebb téma. Ilyenkor ütköznek az érvek és az ellenérvek, hogy hasznos-e a válogatottba igazolni, vagy nyeljük le a keserű pirulát, és főzzünk azzal, amink van. Vérmérséklete szerint erre mindenki megadhatja a saját válaszát, nincs rá objektív, jó felelet.
Annyi azonban biztos: ha igazán a hazájának érzi Magyarországot egy adott sportoló, akkor bármennyire is nehéz, érdemes megtanulnia gyönyörű, kifejező és világszinten teljesen egyedi anyanyelvünket, és az sem árt, ha érti, miről is szól a Himnusz.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok még a kérdőjel a támadó középpályással kapcsolatban.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Évről évre megduplázódik a frissen honosított német állampolgárok száma a fővárosban.
Szijjártó Péter elmondta azt is, melyik volt a legizzasztóbb interjúja.
A korábbi kapus is „beszállt” a legkisebb Dárdai, Bence országválasztó dilemmájába. Érvek és ellenérvek.
A tanköteles gyerekek mintegy 70 százaléka nem beszél németül a mindennapi életben.
A közösségi médiában derült ki minden.
A két tehetség a Ferenc és az Olivér nevet választotta magának.
Orosz propaganda használatával vádolták meg a híres tévést.
Mutatjuk.
