Bombameglepetés Debrecenben, ő lett Dzsudzsákék új vezetőedzője
Nem Bernd Storck, Szabó István vagy Igor Bogdanovics lett a befutó, hanem Nesztor El Maestro.
A beszélgetés során szóba kerül a Fradi elleni 1-6, hogy vajon miért Bognár György a legjobban meccselő edző az NB I-ben és hogy ma már csak poénból ajánlanak külföldi labdarúgókat a Paksnak. Interjúnk.
A sportvezető nem sokszor nyilvánul meg bővebben, de most hálás feladatra vállalkozott, hiszen az őszi bajnok paksi labdarúgócsapat sikerének a hátteréről mesél. Haraszti Zsolt már a 2006-os élvonalba kerülés előtti is a klubnál dolgozott, így testközelből élhette át: miért nem vált szürke kiscsapattá a Paksi FC, amelyet ma már egyfajta brandként is emlegetnek a magyar labdarúgás élvonalában – azzal együtt, hogy a költségvetés szempontjából az élvonal sereghajtói közé tartoznak...
Kezdjünk egy aktualitással: hogyan sikerült a törökországi edzőtábor?
Az időjárás rendben volt, a pályák rendben voltak, az eredményességre pedig majd a tavaszi szezon adja meg a választ. Elég sok felkészülésen vettem már részt, így pontosan tudom, az alapozás minőségéből nem lehet kiindulni.
Önt is meglepte az őszi remeklés?
Természetesen igen. Amióta Bognár György a vezetőedző, többször álltunk már a dobogón, igaz volt ez a Csertői-korszakra is, de hogy mi leszünk az őszi bajnokok, ezt még az álmaimban sem gondoltam volna.
Nyilván már sokan megkérdezték öntől: mitől lett ennyire jó a Paks?
A legfontosabb tényező, hogy a játékosaink nagyon jó csapategységet alkotnak és morálisan is igen erősek. Ebből a szempontból eddig is megvolt a jó hírünk, de a srácok ebben a szezonban még erre is rátettek egy lapáttal. De azt sem szabad elfelejteni:
mivel a nyáron meghatározó játékosok távoztak tőlünk (elég csak a gólkirály Varga Barnabásra és a rutinos válogatott védőre, Kádár Tamásra gondolni), Bognár Györgynek muszáj volt egy kis szerkezetváltást bevetnie, ami szintén jól sült el.
Erről a bizonyos szerkezetváltásról mit lehet tudni?
Korábban, akár Ádám Martin, akár Varga Barnabás idejében egyetlen csúcsékkel játszottunk, ebben a szezonban azonban áttértünk a kétékes támadójátékra, legtöbbször a Könyves Norbert, Hahn János kettős rohamozta az ellenfelek kapuját, és Böde Dániel segítette ki őket. Ennél is lényegesebb változás, hogy a középpályán – szaknyelven – három „nyolcassal” (Windecker Józseffel, Papp Kristóffal és Mezei Szabolccsal) álltunk fel, mely által egy sokat futó csapatrész alakult ki, másrészt a védekezésünk is azért lett stabilabb, mert az ellenfeleknek kevesebb terület jutott a támadások kialakítására. De azt sem szabad elfelejteni: a Honvédtól nyáron érkező kapusunk, Szappanos Péter az ősz folyamán élete formájában védett.
A csapathoz közel állók állítják, a fordulópontot a Ferencváros ellen elszenvedett 6-1-es vereség jelentette. Pontosabban, miután az első félidőben féltucat gólt kaptak a bajnokcsapattól, a szünetben zengett a paksi öltöző, a második félidőt pedig 0-0-ra hozta le a csapat. De ami lényegesebb: az elkövetkező hét fordulóban 21-ből 17 pontot gyűjtöttek Bödéék, és meg sem álltak az őszi bajnoki címig.
Akkor, abban a pillanatban nem is gondoltam erre. Az Üllői úton is megpróbáltunk kezdeményezni, támadni, de a Fradi „megfutott” minket, és egy félidő alatt kivégeztek bennünket. E hatos után történt a már említett szerkezetváltás, mely során a védekezésünk és a támadójátékunk is átalakult.
Ha már a Fradiról beszélünk, elképzelhetőnek tartja, hogy megtartják az első helyet, és letaszítják a trónról az FTC-t? Korábban azt nyilatkozta: az éllovas pozíció csupán átmeneti állapot. Miért ennyire kishitű?
Álmodozni természetesen lehet, de nem a kishitűség beszél belőlem, hanem hogy Mérleg-jegyűként reálisan látom a dolgokat. Igaz, hogy jelenleg mi vezetjük a tabellát, de ezt a bajnokságot csak a Ferencváros tudja elveszíteni, hiszen fényévekkel a többi NB I-es klub előtt járnak. Bárki végezne a Fradi előtt – az maga lenne a csoda!
Mi Bognár György vezetőedző legnagyobb erénye?
Nagyon jól átlátja a mérkőzéseket, kitűnően ismeri a mezőnyt, és egy találkozó közben is remekül tud reagálni a különböző szituációkra. Bátran kijelenthetem: Gyuri a legjobban meccselő edző, akivel valaha együtt dolgoztam!
Kíváncsi lennék, mi a véleménye arról, hogy a Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor a közelmúltban többször célozgatott a Paksi FC vezetőedzőjének múltjára, és rendre a korábban elkövetett ballépéseit hozta föl?
Ne haragudjon, erre nem szeretnénk semmit sem reagálni...
Csakhogy reális képet kapjunk: mennyiből gazdálkodik a klub? Hiszen egyik nyilatkozatában említette, hogy ha csak a gazdasági viszonyokat és különbségeket vennénk figyelembe, a Paksi FC-nek már régen az NB II-ben kellene szerepelnie…
Nincs szándékomban kikerülni a kérdést, de pontos választ azért is nehéz adni, mert az éves költségvetésünkbe nem csak az NB I-es felnőtt csapat, hanem az utánpótlás-együtteseink is beletartoznak.
Nem szoktam más zsebében turkálni, így maradjunk annyiban: a gazdasági szempontokat figyelembe véve az élvonal sereghajtói közé tartozunk...
Azért is szerződtetnek kizárólag magyar játékosokat, mert így olcsóbban fenntartható egy NB I-es klub?
Ez egyáltalán nem gazdasági kérdés, egész egyszerűen ez a filozófiánk. Mindig is vallottam: külföldi játékosokat csak abban az esetben szabad szerződtetni, ha egyértelműen látszik a minőségi különbség a légiós javára. Másrészt:
a Paksi FC pont azzal vált különlegessé, azzal vált egyfajta branddé, hogy kizárólag magyar futballistákkal szeretnénk elérni minél jobb eredményeket. Ha nem így gondolkodnánk, csak egy kis szürke NB I-es csapat lennénk,
így viszont egy kimutatás szerint Magyarország negyedik legnépszerűbb klubja lettünk, és nagyon sok szurkolónak mi vagyunk a második kedvenc csapata...
Egyszer sem ingott meg? Hiszen nehezen elképzelhető, hogy a 2006-os feljutás óta, 18 év alatt egyszer sem ajánlottak külföldi játékosokat önöknek!
A kezdetektől fogva ajánlgattak légiósokat – igaz, az utóbbi években már csak poénból – de egyszer sem inogtunk meg. Az is gyakran elhangzik a Pakssal kapcsolatban kritikaként, hogy úgymond máshol „leharcolt” játékosokat igazolunk, de ez sem fedi a valóságot. Az első keretben jelenleg Szabó János, Böde Dániel, Hahn János, Vas Gábor, Pesti Zoltán, és a fiam, Haraszti Zsolt is saját nevelésű játékosunk, emellett nagyon büszkék vagyunk arra, hogy rengeteg korosztályos válogatott labdarúgónk van. Mindezt úgy érjük el, hogy Pakson nincs labdarúgó-akadémia és egyetlen, futballistákra specializálódott sporttagozatos osztály sem...
A napokban Csányi Sándor MLSZ-elnök többek között az NB I esetleges átalakításáról is nyilatkozott. Ön szerint melyik modell lenne a leghasznosabb?
Nem lesz könnyű a döntés... A csapatok kétharmada az emelés mellett voksolna, én leginkább a 16 csapatos NB I-et támogatnám. De ha maradna a jelenlegi létszám, akkor az egy kiesős, egy osztályozós modell lenne a legmegfelelőbb.
A 2006-os feljutás óta folyamatosan az NB I-ben szerepelnek. Az elmúlt, közel két évtizedben mi okozta a legnagyobb örömöt és csalódást önnek?
A 2010/11-es szezon egyértelműen az élre kívánkozik, hiszen a bajnokságban ezüstérmesek lettünk, és megnyertük a Ligakupát, majd az Európa Ligában a 3. fordulóig jutottunk el, akkor egyetlen magyar csapatként. A legnagyobb csalódás, hogy egy ilyen gazdasági potenciállal rendelkező városban, ahol országos jelentőségű cégek működnek, nincsen három, négy évre előre tervezhető költségvetésünk;
máról holnapra élünk, de nem panaszkodom, hiszen egy klubvezetőnek az a feladata, hogy megoldja a problémákat,
és megteremtse a feltételeket a zavartalan működéshez...
Mivel lenne elégedett a bajnokság végén?
Boldog lennék, ha a dobogón végeznénk, és óriási dolog lenne, ha újra sikeresen képviselhetnénk a magyar labdarúgást a nemzetközi porondon!
Nyitókép: paksifc.hu