Ezeknek a briteknek vagy elmentek otthonról, vagy végleg megtalálták a megoldást a testszégyenítés ellen!

Tilos a tornászok súlyát a jövőben megmérni a briteknél

Tilos lesz a jövőben a tornasportban az edzők számára, hogy megmérjék tornászaik testsúlyát! 

feltehetően azért, mert a hosszú és borzalmas gyakorlatokat feltáró vizsgálatsorozat, az úgynevezett Whyte-jelentés bebizonyította, hogy a mérlegelés zsarnoki módszereket, a versenyzők testsúlyára, testalkatára vonatkozó megszégyenítő és lelkileg abúzáló edzői reakciókat szült és ebből számos esetben a kiskorúak egészségére káros gyakorlatok fejlődtek ki. Nagy kérdés persze, hogy a mérleg tehet-e arról, hogy mit mutat, s a most hozott szabályozás vajon képes lesz-e a rossz rutint és a sokszor hibás edzői attitűdöt megváltoztatni. Lássuk mire jutottak a a szigetországban: 

A Brit Tornaszövetség, a British Gymnastics (BG) új irányelveinek köszönhetően és az új biztonsági szabályok értelmében más területen is várható előrelépés, például az úgynevezett kötelező mosdó-használati idő biztosítása és italfogyasztási szünetek megtartása érdekében. 

Az új irányelv közel 18 hónappal azután született meg, hogy a 306 oldalas független Whyte-jelentés, a gyermekbántalmazási és szexuális visszaélésekkel is foglalkozó ügyvéd, 

Tették mindezt egy olyan rendszerben, amely az éremszerzést a gyermekek védelme elé helyezte. A Brit Tornaszövetség 350 problémás esettel foglalkozik a kritikai felülvizsgálat után, ezek mind olyan panaszok, amelyek ezeket a korábbi rossz gyakorlatokat hivatottak kivizsgálni. 

A Whyte-jelentés szerint továbbá a tornászokat mentálisan „gyengének" bélyegezték, ha sérülésre hivatkozva kértek, de nagyon sokszor nem kaptak könnyítést az edzésmunkából vagy felmentést a versenyzés alól. A Whyte-jelentésnek célja, hogy hangot adjon az elhallgatottaknak, hiszen a tornászok megrázó vallomásait elemezte a felülvizsgálat. 

A jelentés figyelmeztetett, hogy 

A jelentés egyebek mellett olyan történeteket tárt fel, amelyekben az edzők büntetésként gyerekeket fosztottak meg ételtől és víztől, amíg a tanítványok a kívánt testsúlyt el nem érték. 

Eloise Jotischky azt mondja, hogy a sportban szerzett szörnyű tapasztalatai miatt hagyta abba az akrobatikus tornát. Ő volt az első, aki polgári pert nyert a British Gymnastics ellen a sportágban tapasztalt visszaélések miatt. Az irányító testület teljes mértékben elismerte a felelősségét.

Azt állítja, hogy 

Griffiths, akit megkeresett a BBC, de nem volt hajlandó válaszolni a neki címzett kérdésekre, inkább felmondta a British Gymnastics tagságát, így többé nem edzősködhet a szervezet irányítása alatt. 

Jotischky elmesélte, hogy nem csak saját folyadékfogyasztását korlátozta és igyekezett forró fürdőkben fogyni, de el kellett azt is viselnie, hogy az edző, Griffiths „kiabált és rendszeresen ordított" vele és más tornászokkal, ha nem tetszett neki a versenyzők testsúlya.

– mesélte a korábbi versenyző. 

A Mandiner megkereste a témával kapcsolatban Dr. Kalmár Zsuzsát, a Magyar Tornaszövetség női szakágvezetőjét és a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét, hogy megtudjuk, milyenek a hazai tornatermekben a versenyzőket érintő testsúlymérési szokások, kell-e hasonló jelenségektől tartaniuk a versenyzőknek, vagy azok szüleinek. 

de persze nem csak a tornasportban. Ma azonban megnyugtatóan azt tudom mondani, hogy hazánkban ezek a rossz gyakorlatok nincsenek jelen. Tudtommal a tornászok maguk mérik a testsúlyukat és bemondják azt az edzőiknek” – osztja meg velünk a hazai tapasztalatokat a docensasszony. 

„Arra is oda kell figyelni, hogy a testsúly azért egy alapvetően fontos mérőszám a tornasportban és nem önmagáért, vagy feltétlenül esztétikai okoból, hanem azért, mert a tornász izületeinek a terhelését, a mozdulatok könnyebb vagy nehezebb végrehajtását is jelentősen befolyásolja. 

hogy a versenyző testsúlyának miért van kiemelt jelentősége az egészsége és a teljesítménye szempontjából. A helyes attitűd és pozitív edzői mentalitás nélkülözhetetlen, különösen a nehezebb, pubertás által terhelt időszakban” – magyarázza Kalmár Zsuzsa.

A Mandiner által megkeresett másik szakértő, Dr. Martos Éva Professzor asszony, aki 1988-2004-ig volt például a női tornászválogatott keretorvosa és az egyik legelismertebb táplálkozás-tudományi szakember hazánkban még tovább megy, amikor a brit döntéshozók elveit értékeli. 

Látszik a szabályozáson, hogy a teljesítménnyel összefüggésben, de a sportolók védelmében szigorítanak a britek. Élénken emlékszem még a keretorvosi időkből, hogy min mentek keresztül a versenyzők, amikor ott, mindenki előtt nem csak fel kellett állni a mérlegre naponta kétszer, és el kellett viselni az ezzel együtt járó negatív kommenteket, a számtalanszor megalázó jeleneteket. 

– idézi fel gyakorlati tapasztalatait a professzorasszony.  Arra is kitért kérdésünkre, hogy az új brit szabályok szerint a tornászokat csak képzett sporttudós vagy orvos engedélyével és „egyértelmű, tudományosan indoklással" lehet mérlegelni. „A testsúlyváltozás nem csak esztétikai kérdés, és ez nem csak a tornasportban, hanem számos más sportágban óriási befolyással van a teljesítményre, a technikailag kivitelezett mozdulatok minőségére, az esetleges sérülésveszélyre. 

hanem értő módon, szakember bevonásával kell átsegíteni ezen az időszakon. Az valóban óriási gondot okozott, hogy az irreális edzői elvárások miatt a versenyzőkben olykor testképzavar alakult ki, s ez végül táplálkozási rendellenességekhez, és komoly pszichés problémákhoz vezetett a mérlegelés körüli anomáliák miatt” – írja le a folyamatot a szakember. 

„Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi tanulmány foglalkozott a kérdéssel és döbbenetes, hogy az egyébként más sportágakat és férfiakat is érintő, és a mérlegeléssel összefüggésbe hozható problémakör akár a többnyire esztétikai és teljesítménysportágakban szereplő versenyzők 15-30 százalékát is érintheti. Ez kiugróan nagy szám, tehát cselekedni kellett. 

–, s ami akár egyéves kihagyással, vagy a sport végleges feladásával is járhat.

Azt sem hagyta szó nélkül a szakember, hogy a brit irányító testület az edzőket is figyelmezteti a mostani szabályozással: „a tornászok nem megfelelő vagy túlzott mérlegelése példa a rossz gyakorlatra, amely a visszaélés határát súrolhatja, és amennyiben ismétlődik, akkor visszaélésnek minősülhet. Sőt, 

„Drasztikusnak tűnhetnek ezek a szabályozások, de változás kell és arról se feledkezzünk meg, hogy a BG az úgynevezett sportolókat érintő új hidratálási szabályzata szerint az kifejezett 

Hiszen a teljesítmény optimalizálása szempontjából épp azt kellene hangsúlyozni, hogy a tornászokat ösztönözzük a rendszeresen folyadékfogyasztásra, ne pedig azt halljuk, hogy ne igyál kislányom, mert nagy lesz a hasad. Számos tudományos vizsgálat és vizsgálati protokoll bebizonyította mostanra, hogy ezen problémaösszességek középpontjában a mérlegelés és testsúlymérés körüli egészségtelen és stresszes légkör van, épp ezért kellett valamilyen változást generálni" – összegezte a téma magvát Dr. Martos Éva, aki azt is hozzátette: „Mindenkitől új hozzáállást követel egy ilyen drasztikus szabályozás, de 

Ezekre a tartós eredményekre persze még hosszan várnunk kell, ez nem lesz egy gyors folyamat, de legalább elindult valami” – értékelt a szakember.

Példaértékűnek tekinthető tehát ez a brit kezdeményezés és persze a gyakorlati megvalósítás számos, még előre nem látható kérdést vet fel. Az mindenesetre biztos, hogy a hazai edző-tanítvány gyakorlatban, s nem csupán a tornasportban volna helye a téma újragondolásának. Könnyen lehet, például, hogy a hazai műkorcsolyában jelenleg is zajló edző és tanítványai közötti vitás kérdéseket is egyértelműen és tisztán rendezni lehetne.