Történelmi áttörésnek is nevezhető az a brit kezdeményezés, amely alapján végleg pontot tennének a hatalmas problémákat, étkezési és pszichológiai zavarokat okozó testszégyenítés, a testsúlyméréssel kapcsolatos lelki abúzus végére. Mutatjuk mivel jöttek ki a napokban!
Tilos lesz a jövőben a tornasportban az edzők számára, hogy megmérjék tornászaik testsúlyát!
A testsúlymérést, mint olyat, egyszerűen betiltották Nagy-Britanniában,
feltehetően azért, mert a hosszú és borzalmas gyakorlatokat feltáró vizsgálatsorozat, az úgynevezett Whyte-jelentés bebizonyította, hogy a mérlegelés zsarnoki módszereket, a versenyzők testsúlyára, testalkatára vonatkozó megszégyenítő és lelkileg abúzáló edzői reakciókat szült és ebből számos esetben a kiskorúak egészségére káros gyakorlatok fejlődtek ki. Nagy kérdés persze, hogy a mérleg tehet-e arról, hogy mit mutat, s a most hozott szabályozás vajon képes lesz-e a rossz rutint és a sokszor hibás edzői attitűdöt megváltoztatni. Lássuk mire jutottak a a szigetországban:
A Brit Tornaszövetség, a British Gymnastics (BG) új irányelveinek köszönhetően és az új biztonsági szabályok értelmében más területen is várható előrelépés, például az úgynevezett kötelező mosdó-használati idő biztosítása és italfogyasztási szünetek megtartása érdekében.
Az új irányelv közel 18 hónappal azután született meg, hogy a 306 oldalas független Whyte-jelentés, a gyermekbántalmazási és szexuális visszaélésekkel is foglalkozó ügyvéd,
Ann White által vezetett vizsgálatsorozat élesen bírálta a BG-t, amiért egy olyan kultúrát irányított, amelyben a fiatal tornászokat éheztették, megszégyenítették és bántalmazták.
Tették mindezt egy olyan rendszerben, amely az éremszerzést a gyermekek védelme elé helyezte. A Brit Tornaszövetség 350 problémás esettel foglalkozik a kritikai felülvizsgálat után, ezek mind olyan panaszok, amelyek ezeket a korábbi rossz gyakorlatokat hivatottak kivizsgálni.
A Whyte-jelentés szerint továbbá a tornászokat mentálisan „gyengének" bélyegezték, ha sérülésre hivatkozva kértek, de nagyon sokszor nem kaptak könnyítést az edzésmunkából vagy felmentést a versenyzés alól. A Whyte-jelentésnek célja, hogy hangot adjon az elhallgatottaknak, hiszen a tornászok megrázó vallomásait elemezte a felülvizsgálat.
A jelentés figyelmeztetett, hogy
a visszatérő és rossz testsúlymérési gyakorlatok miatt a tornászok közül sokan súlyos étkezési zavarokban szenvedtek – nem volt ritka a bulimia, vagy anorexia nervosa sem, amelyek pszichológiai következményekkel járó testképzavarokig fajultak.
A jelentés egyebek mellett olyan történeteket tárt fel, amelyekben az edzők büntetésként gyerekeket fosztottak meg ételtől és víztől, amíg a tanítványok a kívánt testsúlyt el nem érték.
Eloise Jotischky azt mondja, hogy a sportban szerzett szörnyű tapasztalatai miatt hagyta abba az akrobatikus tornát. Ő volt az első, aki polgári pert nyert a British Gymnastics ellen a sportágban tapasztalt visszaélések miatt. Az irányító testület teljes mértékben elismerte a felelősségét.
Azt állítja, hogy
fizikailag kikészült” miután korábbi edzője, Andrew Griffiths testsúly-mérlegelési szokásai megkeserítették a mindennapjait.
Griffiths, akit megkeresett a BBC, de nem volt hajlandó válaszolni a neki címzett kérdésekre, inkább felmondta a British Gymnastics tagságát, így többé nem edzősködhet a szervezet irányítása alatt.
Jotischky elmesélte, hogy nem csak saját folyadékfogyasztását korlátozta és igyekezett forró fürdőkben fogyni, de el kellett azt is viselnie, hogy az edző, Griffiths „kiabált és rendszeresen ordított" vele és más tornászokkal, ha nem tetszett neki a versenyzők testsúlya.
„A kanapén ültünk, és fizikailag remegtünk. Félelmetes volt, hogy egy felnőtt férfi ordítozik felettünk”
– mesélte a korábbi versenyző.
A Mandiner megkereste a témával kapcsolatban Dr. Kalmár Zsuzsát, a Magyar Tornaszövetség női szakágvezetőjét és a Testnevelési Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét, hogy megtudjuk, milyenek a hazai tornatermekben a versenyzőket érintő testsúlymérési szokások, kell-e hasonló jelenségektől tartaniuk a versenyzőknek, vagy azok szüleinek.
Mindketten tornászok voltunk, emlékszünk még, hogy milyen stresszben zajlottak a mindennapi méretkezések, igen, ez a probléma létezett a sportágban,
de persze nem csak a tornasportban. Ma azonban megnyugtatóan azt tudom mondani, hogy hazánkban ezek a rossz gyakorlatok nincsenek jelen. Tudtommal a tornászok maguk mérik a testsúlyukat és bemondják azt az edzőiknek” – osztja meg velünk a hazai tapasztalatokat a docensasszony.
„Arra is oda kell figyelni, hogy a testsúly azért egy alapvetően fontos mérőszám a tornasportban és nem önmagáért, vagy feltétlenül esztétikai okoból, hanem azért, mert a tornász izületeinek a terhelését, a mozdulatok könnyebb vagy nehezebb végrehajtását is jelentősen befolyásolja.
Amire azonban feltétlenül oda kell figyelni, hogy az edző a kapott adatot, tehát a testsúlyt milyen attitűddel értékeli, hogy viszonyul ezzel kapcsolatban a tornászhoz, hajlandó-e elmagyarázni annak fontosságát,
hogy a versenyző testsúlyának miért van kiemelt jelentősége az egészsége és a teljesítménye szempontjából. A helyes attitűd és pozitív edzői mentalitás nélkülözhetetlen, különösen a nehezebb, pubertás által terhelt időszakban” – magyarázza Kalmár Zsuzsa.
A Mandiner által megkeresett másik szakértő, Dr. Martos Éva Professzor asszony, aki 1988-2004-ig volt például a női tornászválogatott keretorvosa és az egyik legelismertebb táplálkozás-tudományi szakember hazánkban még tovább megy, amikor a brit döntéshozók elveit értékeli.
„Én, a magam részéről, örülök ennek a kezdeményezésnek, úgy érzem, hogy hosszú idő után végre olyan irányban haladunk, amely a versenyzők érdekeit szolgálja.
Látszik a szabályozáson, hogy a teljesítménnyel összefüggésben, de a sportolók védelmében szigorítanak a britek. Élénken emlékszem még a keretorvosi időkből, hogy min mentek keresztül a versenyzők, amikor ott, mindenki előtt nem csak fel kellett állni a mérlegre naponta kétszer, és el kellett viselni az ezzel együtt járó negatív kommenteket, a számtalanszor megalázó jeleneteket.
A bemondott súlyt nem „hitték el” sokszor az edzők és nevezhetjük ezt testszégyenítésnek, vagy bármi másnak, de az tény, hogy a tornásznők mérlegelése körül mindig volt egy jelentős feszültség”
– idézi fel gyakorlati tapasztalatait a professzorasszony. Arra is kitért kérdésünkre, hogy az új brit szabályok szerint a tornászokat csak képzett sporttudós vagy orvos engedélyével és „egyértelmű, tudományosan indoklással" lehet mérlegelni. „A testsúlyváltozás nem csak esztétikai kérdés, és ez nem csak a tornasportban, hanem számos más sportágban óriási befolyással van a teljesítményre, a technikailag kivitelezett mozdulatok minőségére, az esetleges sérülésveszélyre.
A pubertással együtt járó átalakulás ugyanakkor elkerülhetetlenül kéz a kézben halad a testsúly megváltozásával, de ezért nem szabad büntetni a sportolót,
hanem értő módon, szakember bevonásával kell átsegíteni ezen az időszakon. Az valóban óriási gondot okozott, hogy az irreális edzői elvárások miatt a versenyzőkben olykor testképzavar alakult ki, s ez végül táplálkozási rendellenességekhez, és komoly pszichés problémákhoz vezetett a mérlegelés körüli anomáliák miatt” – írja le a folyamatot a szakember.
„Az utóbbi évtizedben számos nemzetközi tanulmány foglalkozott a kérdéssel és döbbenetes, hogy az egyébként más sportágakat és férfiakat is érintő, és a mérlegeléssel összefüggésbe hozható problémakör akár a többnyire esztétikai és teljesítménysportágakban szereplő versenyzők 15-30 százalékát is érintheti. Ez kiugróan nagy szám, tehát cselekedni kellett.
Relatív energiahiányos szindrómának nevezzük ezt a kórképet, ami maga is egy evészavar ágnak tekinthető, aminek számos olyan tünete van – a depressziótól kezdve, a keringési vagy pajzsmirigy problémákon át súlyos további betegségek felé vezethet
–, s ami akár egyéves kihagyással, vagy a sport végleges feladásával is járhat.
Azt sem hagyta szó nélkül a szakember, hogy a brit irányító testület az edzőket is figyelmezteti a mostani szabályozással: „a tornászok nem megfelelő vagy túlzott mérlegelése példa a rossz gyakorlatra, amely a visszaélés határát súrolhatja, és amennyiben ismétlődik, akkor visszaélésnek minősülhet. Sőt,
a testsúly és a testösszetétel körüli lekicsinylő vagy megalázó nyelvezet használata kimeríti az érzelmi bántalmazás kategóriáját.”
„Drasztikusnak tűnhetnek ezek a szabályozások, de változás kell és arról se feledkezzünk meg, hogy a BG az úgynevezett sportolókat érintő új hidratálási szabályzata szerint az kifejezett
„fizikai bántalmazásnak" minősül, ha egy tornászt korlátoznak abban, hogy vizet igyon vagy WC-re menjen edzés közben.
Hiszen a teljesítmény optimalizálása szempontjából épp azt kellene hangsúlyozni, hogy a tornászokat ösztönözzük a rendszeresen folyadékfogyasztásra, ne pedig azt halljuk, hogy ne igyál kislányom, mert nagy lesz a hasad. Számos tudományos vizsgálat és vizsgálati protokoll bebizonyította mostanra, hogy ezen problémaösszességek középpontjában a mérlegelés és testsúlymérés körüli egészségtelen és stresszes légkör van, épp ezért kellett valamilyen változást generálni" – összegezte a téma magvát Dr. Martos Éva, aki azt is hozzátette: „Mindenkitől új hozzáállást követel egy ilyen drasztikus szabályozás, de
ha ezzel csak egy gyereket, vagy fiatal sportolót is akár bent tudunk tartani a sportágban, ha meg tudjuk akadályozni a fent részletezett betegségcsoportok és kórképek szükségtelen kialakulását, akkor már hosszú távon nagyon sokat tettünk a következő sportolói generáció egészsége érekében.
Ezekre a tartós eredményekre persze még hosszan várnunk kell, ez nem lesz egy gyors folyamat, de legalább elindult valami” – értékelt a szakember.
Példaértékűnek tekinthető tehát ez a brit kezdeményezés és persze a gyakorlati megvalósítás számos, még előre nem látható kérdést vet fel. Az mindenesetre biztos, hogy a hazai edző-tanítvány gyakorlatban, s nem csupán a tornasportban volna helye a téma újragondolásának. Könnyen lehet, például, hogy a hazai műkorcsolyában jelenleg is zajló edző és tanítványai közötti vitás kérdéseket is egyértelműen és tisztán rendezni lehetne.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Majd beült a második sorba a Bazilikában tartott pápai gyászmisén.
Gyógyíthatatlan betegség miatt, az orvosok tanácsára, mindössze 22 évesen visszavonult az FTC ifjúsági olimpiai bajnok tornásza, Balázs Krisztián, aki a történtek ellenére már a jövőbe tekint.
A legendás olimpikontól sorra búcsúznak a magyar közélet meghatározó szereplői.
Gelle Noémit egy kézjele miatt támadták be.
Az Egyesült Államok Tornaszövetsége közleményében úgy fogalmazott, hogy bár nagyon csalódottak, „minden lehetséges módon fellebbezni fognak”.
Mire nem jó egy olimpiai bajnoki cím, ugye?
Lázár János volt a Hotel Lentulai vendége, ahol Lentulai Krisztián kérdéseire nemcsak a magyar politika állapotáról, hanem a következő évek tétjéről is nyíltan beszélt.
Három és fél perc után le is cserélte a szövetségi kapitány.
