A szövetségi kapitánnyal készült interjúnk 4. részében a válogatott elmúlt öt évének legemlékezdetesebb pillanatairól, érdemekről, népszerűségről, nagypapaságról, és a jövőről beszélgettünk.
Marco Rossival, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányával készült interjúnk eredetileg a Mandiner 2023. december 14-i lapszámában jelent meg. A beszélgetést a következő napokban a Mandiner online felületén, több részletben előfizetéssel nem rendelkező olvasóink számára is elérhetővé tesszük. Íme az 4. rész!
Kevés szövetségi kapitánynak adatott meg ilyen hosszú idő a nemzeti együttes élén. Melyek voltak a bő öt év legemlékezetesebb pillanatai?
Volt néhány rossz pillanatunk, például amikor 2018-ban az utolsó Eb-selejtezőn Wales legyőzött minket 2-0-ra, vagy amikor Horvátországtól 3-0-s vereséget szenvedtünk. 2020 szeptembere óta viszont rengeteg kedvező dolog történt velünk, és azóta mindössze két meccset éltem meg csalódásként: az Albánia ellen elveszített találkozókat. Ekkor buktuk el a vb-selejtezőt. Az összes többi mérkőzés jó emlék marad, még azok is, amelyeken nem nyertünk, akár kikaptunk. Ilyen az Olaszország ellen 2022 szeptemberében játszott Nemzetek Ligája-meccs, amikor a döntetlen is elég lett volna a négyes döntőhöz, és szerintem meg is érdemeltük volna.
A sok gyönyörű pillanat közül egyértelműen az Anglia elleni 4-0-s győzelem a kedvencem. Ez mérföldkő a modern magyar labdarúgás történetében.
Azt kívánom a magyaroknak, hogy minél több ilyen mérkőzést játsszon a nemzeti együttesük a jövőben. A világ bármely csapatának óriási feladat idegenben 4-0-ra legyőzni az angolokat, szóval ez történelmi tett volt.
Korábban azt mondta, bóknak veszi, hogy több kollégája szerint a válogatott olyan, akár egy klubcsapat. Hogy sikerült ilyen csapatszellemet létrehozni?
Együtt értük el, az egész stáb rengeteget dolgozott érte, és persze a fiúk is, amikor megfogadták a tanácsainkat. A csapat mentális állapotáért felelős szakemberek is dolgoznak velünk, sokat segítenek, mi pedig igyekszünk jól élni a javaslataikkal. Ennek is köszönhető, hogy kialakult a csapatszellem, ami sokszor kritikus pillanatokon tudja átsegíteni az együttest. Ilyen volt például a Litvánia elleni Eb-selejtező második félideje, amikor nem egyénként, sokkal inkább csapatként játszottunk. Ez azokra is érvényes, akik csereként léptek pályára. Itt mindenki egyformának érzi magát, és ezek nem csupán szavak! Egy hajóban evezünk, ugyanazt a munkát végezzük egy közös célért.
A magyar futballrajongó nemzet, de ekkora szeretet jó ideje nem övezte a válogatottat, és ezt legalább részben az ön érdemének tartják.
Nem, nem. Nem az enyém. Mindig mondom, és így is gondolom:
a feladat legnagyobb részét a labdarúgók végzik el a pályán, én csak megszervezem őket adottságaik, képességeik szerint. Óriási dolgokat vittek véghez.
Ha visszagondolunk, milyen volt a légkör 2018-ban a válogatott háza táján, és most mekkora lelkesedés veszi körül a csapatot, érezzük, hogy mindent sikerült megváltoztatnunk. Ez a lelkesedés nem csak az eredményeknek, hanem a hozzáállásunknak is köszönhető, és ezért az emberek sokszor jobban díjazzák a pályán mutatott erőfeszítésünket, mint a végeredményt. Így volt ez az Eb-n, és így volt Olaszország ellen. Ez nem véletlen, az emberek a megfelelő hozzáállást szeretnék látni a játékosoktól a pályán. E téren sosem okozhatunk csalódást a szurkolóinknak!
Az elmúlt években önből igazi híresség lett Magyarországon, szinte mindenki tudja, ki az a Marco Rossi. Ezt hogy éli meg?
Sosem voltam hozzászokva ilyen népszerűséghez. Talán játékos koromban felismertek Olaszországban, még úgy is, hogy nem voltam sztárjátékos. Ez azonban már több mint 25-30 éve volt. De Magyarországon ez más, egészen különleges érzés. Noha nem szeretem magamra vonni a figyelmet, és nem érzem otthonosan magam a népszerű ember szerepében, olykor jó megélni: többször előfordul, hogy fiatalokkal, gyerekekkel találkozunk, és sokan odajönnek hozzám, hogy készítsünk egy közös fényképet, ennek mindig örömmel teszek eleget.
Abba a korba értem, hogy lassacskán szeretnék nagypapa lenni.
A fiam és a lányom sajnos még nem lépett erre az útra, de örülnék, ha majd rohangáló unokák töltenék meg a lakást. Nagyon szeretem a gyerekeket, ők jelentik a mi jövőnket. És a gyerekek közül ma sokan lelkesednek a labdarúgásért. Ezt az örökséget meg kell őriznünk a jövőnek, hiszen könnyen lehet, hogy e gyerekek közül többen a jövő magyar válogatottjában fognak szerepelni. Remélem, hogy ez a lelkesedés megmarad még nagyon sokáig. Mondjuk örökre!
Ezt is ajánljuk a témában
Marco Rossi szövetségi kapitánnyal készült interjúnk első részében többek közt Orbán Viktorhoz fűződő viszonyáról, a magyar állampolgárság felvételéről, és arról beszélgettünk, hogy milyen célokat tűzött ki a válogatott számára a következő évekre.
Ezt is ajánljuk a témában
A szövetségi kapitánnyal készült interjúnk második részében többek közt családjáról, a saját képére formált csapatról, és arról beszélgettünk, mit szeret bennünk, magyarokban.
Ezt is ajánljuk a témában
A szövetségi kapitánnyal készült interjúnk 3. részében a vízilabdáról, családjáról, a karácsonyról és arról beszélgettünk, milyen a kapcsolata Istennel.
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner
Sallaiért szinte jobban rajonganak Törökországban mint Szoboszlaiért Liverpoolban.
A magyar válogatott középpályás célja a vb-szereplés.
A 70-szeres válogatott Lang Ádám két hónap mellőzés után három meccsen is játszott Cipruson.
A 46-szoros magyar válogatott játékos nagyon nehéz helyzetben volt, de úgy tűnik visszatérhet!
Szabó Levente elárulta, mi a különbség a németek hozzáállásában, piszkálták-e Telkiben a társak mint újoncot, s egyáltalán hogy jutott idáig a Szoboszlai-műhelyből indulva.
A felcsúti balhátvéd és szélsőnek az angol élvonalban szereplő ifjú titánnal kell megküzdenie a kezdőcsapatba kerülésért. Nyíltan beszélt a Bournemouth légiósáról és saját erősségeiről is az októberben három gólt előkészítő kulcsember.
Az Országgyűlésnek benyújtott 2025. évi költségvetés kiemelt tétele továbbra is a családok támogatása
Sallaiért szinte jobban rajonganak Törökországban mint Szoboszlaiért Liverpoolban.
