Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Franciaország döbbenetes szabotázst leplezett le: dezinformációs kampánnyal igyekeztek bizonyos erők lejáratni az ország hírnevét és végül bojkottba sodorni a 2024-es játékokat
A június végén és július elején Franciaországban történt zavargások képeit felhasználva különböző azerbajdzsáni székhelyű weboldalak hamisított közösségi médiaprofilokkal támogatva megpróbáltak olyan benyomást kelteni, hogy Franciaország képtelen megrendezni a jövő nyári olimpiai játékokat – írta meg a Reuters.
A digitális interferencia elleni küzdelemmel foglalkozó külföldi szolgálatok úgy vélik, hogy ez
egy Azerbajdzsánból koordinált, Franciaország elleni célzott támadás volt. Az utcai zavargásokat a játékok szervezésével hozták összefüggésbe, és az esemény destabilizálása volt a cél.
A vizsgálatok egy része megállapította, hogy a mesterséges intelligenciát is alkalmazó technológiák hatalmas „munkát végeztek”, hogy valóságosnak állítsák be az egész dezinformációs folyamatot.
Az egyetlen állítólagos kapcsolat az, hogy a terjesztés forrásáról úgy vélik, hogy az elnök Ilham Alijev pártjának regionális vezetője, illetve annak közösségi média profilja lehetett a kiinduló pont. Egyesek úgy gondolják, hogy a Párizs és Baku közötti diplomáciai feszültség lehet a háttérben, amely az Azerbajdzsán és Örményország közötti határkonfliktus miatt alakult ki.
Az akció idején Franciaország többször bírálta ugyanis az azeri hatóságokat a Lacini-folyosó, az Örményországot a vitatott Hegyi-Karabah enklávéval összekötő kulcsfontosságú út blokkolása miatt.
Egy francia diplomáciai forrás szerint Párizs felvilágosítást kért Bakutól a dezinformációs kampányról. A forrás szerint a következő napokban az X-szel, a korábbi Twitterrel is tárgyalni fog az ügyről.
Franciaország számára nem kétséges, hogy külföldi beavatkozásról van szó, mivel az információkat üres oldalakon keresztül, hamis vagy nem létező tartalommal továbbították.
A francia titkosszolgálatok 91 olyan fiókot fedeztek fel, ahol július 26 – 27 között 1600 olyan fotót tartalmazó posztot tettek közzé, amelyek a játékok bojkottjára szólítottak fel. Alapos okkal feltételezik, hogy emberi és mesterséges intelligencia is része volt az álhírkampánynak.
Később egy 39 másodperces videót is terjesztettek a neten és a közösségi felületeken, amely a zavargásokat a játékokkal hozta összefüggésbe.
Végül azonosítottak egy sor olyan weboldalt, amelyek más médiumokból származó, de a fentiekhez hasonló híreket terjesztettek, és ezeket az információkat visszhangozták, a hitelesség látszatát keltve.
A jelentés kiemeli, hogy bár a legtöbb poszt francia nyelvű volt, angol és spanyol nyelvű cikkeket is találtak.
Párizs úgy véli, hogy ennek a beavatkozási kísérletnek nem volt jelentős hatása, ugyanakkor, ha nagyobb tömegben és ismétlődően történne, akkor komoly veszélyt jelenthetne ezekben a bizonytalan politikai időkben.
Nyitókép: Mandiner Grafika és Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP