Máris kiesett a labdarúgó német kupából (DFB-Pokal) a címvédő RB Lepzig, miután 1-0-ra kikapott Wolfsburgban. A címvédő lipcseiek tehát a legjobb 16 közé sem jutottak be. Történt ilyen nagyobb csapatokkal is,
a Bayern Münchent például a harmadik ligás Saarbrücken (1-2) ütötte ki,
az energiaital-gyártó cég által felkarolt, magyaros klub esete azonban túlmutat egy fájó vereségen.
Gazdálkodj okosan!
Anélkül, hogy belelátnánk pontosan, mennyi pénzből működik az RB Leipzig, számok nélkül is belátható: van mit a tejbe aprítani. Az is tény, hogy korábban sem kész világsztár labdarúgókat igazolt a Kelet-németországi 600 ezer lakosú város fociklubja. Sokkal inkább – viszonylag olcsón – vett, majd busás haszonnal adott tovább tehetségeket.
Szoboszlai Dominikot például a salzburgi testvércsapattól összesen
36 millióért szerezte meg és idén nyáron 70 millióért adta tovább a Liverpoolnak.
A világ legdrágább védőjévé vált Josko Gvardiol 19-ért, bónuszokkal 36,8-ért érkezett Zágrábból és 90-et fizetett a 21 éves horvát játékjogáért a Manchester City. A francia Christopher Nkunku is kevesebb mint 20 millióért jött Párizsból és 60-ért ment a Chelsea-be. Korábban Dayot Upamecano (Bayern München) árát is megduplázták, az ingyen megszerzett Ibrahima Konatét 40 millió euróért (15,3 milliárd forintért) adták tovább a Liverpoolnak. Érdekes, a Lassie kutyához hasonló hazatérést produkáló Timo Werner esete, a német válogatott csatárért 53 milliót fizetett a Chelsea, amelytől akciósan 20-ért „visszaváltották” a németek. Nagy és nyereséges üzlet volt Naby Keita felépítése és értékesítése, miközben egy bizonyos Joshua Kimmichet 1,5 millióért „ajándékoztak” a Bayernnek 2015-ben.
És a sort hosszasan lehetne folytatni. Az már nem tiszta sor, hogy miért van ennyire szükségük pénzre a lipcseieknek, akiknek a legdrágább idei igazolása a 38,5 millió eurós Lois Openda a Lenstól. Persze valahol piaci alapon működnek, ám a mostani transzfer időszakot közel 90 millió eurós (34,4 milliárd forintos) nyereséggel zárták.