Thomas Bach érvekkel támasztotta alá az álláspontját.
Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke a CNBC tévének adott interjúban úgy vélekedett, hogy az orosz és fehérorosz sportolók felfüggesztése sértené az emberi jogokat és az Olimpiai Chartát.
„Lehetőséget biztosítottunk a két ország sportolóinak, hogy egyéni és semleges sportolóként versenyezzenek, de nem országuk képviselőiként. Az ukrán kormány kinyilvánította, hogy mindenki teljes elszigetelését igényli, aki orosz útlevéllel rendelkezik, ami azonban értékeink ismeretében lehetetlen” – idézi az MTI a sportvezetőt, aki az orosz és fehérorosz sportolóknak a párizsi olimpián való esetleges részvételéről szólva így fogalmazott: „Nem hiszem, hogy néhány napon belül megszületik a végső döntés.”
Július 26-án a NOB – miközben több mint kétszáz országot Párizsba invitált – Oroszországnak és Fehéroroszországnak nem küldött meghívót a jövő nyári ötkarikás játékokra.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly február 28-án azt javasolta a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy akadályozzák meg az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország és a konfliktusban őt támogató Fehéroroszország sportolóinak nemzetközi versenyeken való részvételét. Idén márciusban a NOB végrehajtó bizottsága azt indítványozta, hogy az orosz és fehérorosz sportolókat csak semleges státuszban engedjék vissza a sport világába, és csak azokat, akik nyilvánosan nem támogatták az ukrajnai háborút, és nem állnak kapcsolatban a fegyveres erőkkel vagy a nemzetbiztonsági szervekkel.
Számos sportszövetség – asztalitenisz, úszás, vívás, cselgáncs, tekvandó, triatlon és legújabban a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a World Aquatics (WA) szigorú szabályok mellett az egyéni sportágakban jóváhagyta az orosz és fehérorosz versenyzők indulását semleges státuszban.
Ugyanakkor az atlétika, a kajak-kenu, a labdarúgás és a vízilabda például továbbra is elzárkózik. A sportolók közül az elsők között szólított fel bojkottra a lengyel futballista, Robert Lewandowski, aki még tavaly áprilisban adott hangot a véleményének.
„Egész egyszerűen nincs más út. Sajnálatos lépés a sportolók, sportcsapatok kizárása. Nem jó lépés, nem igazságos lépés, de szükséges lépés.
A szervezetek és szövetségek kezében olyan fegyverek vannak, amelyekkel emberéletet nem lehet kioltani. És inkább használjuk ezeket, mint az éles puskát.”
Az ellenoldalt képviselte a világelső teniszező, Novak Djokovics, aki kiállt a wimbledoni tornáról kizárt, a háború befejezését sürgető Danyil Medvegyev mellett.
„Mindig el fogom ítélni a háborút, soha nem fogom támogatni. Tudom, milyen érzelmi traumákat okoz, Szerbiában mindannyian tisztában vagyunk vele, mi történt 1999-ben, a Balkánon számos háború volt a közelmúltban. A wimbledoni döntést azonban nem tudom támogatni, őrültségnek tartom.
A játékosoknak, a teniszezőknek, a sportolóknak semmi közük a háborúhoz. Ha a politika beavatkozik a sportba, az nem jó”
– fogalmazott Djokovics.
Nyitókép: Alain JOCARD / AFP