„Volt, hogy befejeztük a délelőtti edzést, vagy éppen szabadnapot kaptak a játékosok, és én az irodámban dolgoztam, és kinéztem az ablakon. Látom, hogy Dominik ott van a pályán, és gyakorolja azokat a félelmetes, csakis rá jellemző szabadrúgásokat. Szóval, természetesen a tehetsége megvolt, de az
igazán lenyűgöző az a munkamennyiség, amit beletett az edzéseibe. Egyszerűen ilyen a karaktere”
– húzza alá Maric.
„Ha egy játékost ifjúkora óta ismersz, a szemed előtt változik, fejlődik – folytatja a tréner. – Szoboszlaival is ez történt 15-16 éves kora óta. Főleg a fizikumát tekintve. Jóval izmosabb, mint kamaszként volt, de közben megőrizte a könnyedségét, a gyorsaságát.
És ami csak kevesekre jellemző, megmaradt a pozitív arroganciája. Nem fél senkitől és semmitől.