Már hetekkel az NB I-es szezon zárása előtt kiderült: a piros-kék klub sereghajtóként búcsúzik az élvonaltól. Mi lehetett az ok, és miként élték át a kudarcot? Erről is vallanak a klub korábban sok sikert megélt játékosai.
Vasas-szurkolóként természetesen nagyon rosszul élem meg ezt a gyenge szereplést, de szerencsére nem nekem kell eldöntenem, hogy mi vezetett idáig, hanem azoknak a vezetőknek, akik eddig sem sajnálták az időt, a pénzt és az energiát annak érdekében, hogy minél jobb legyen az együttes.
Akik a csapat közelében vannak, pontosan láthatták, hogy az elmúlt szezonban mi az, ami működött, és mi nem. Éppen ezért
és ugyanolyan szerethető közeg és hangulat lesz a Fáy utcában, mint a mi időnkben, a kilencvenes években! Persze, hogy ez így legyen, jönnie kell a sikereknek is – ezt a kettőt kellene valahogy összeboronálni…
Az idény elején mindenki a nagy nevekből, a játékoskeret összetételéből indult ki, ezért is hatalmas csalódás a gyenge szereplés. A futballisták talán nem voltak annyira motiváltak, és nem alkottak egy igazi Vasas-családot, amely nem is olyan régen még jellemezte a Fáy utcai közeget. Fontos, hogy a játékosok egymásért is tudjanak küzdeni, talán ez is hiányzott ebben a szezonban.
Abszolút kiállok Nagy Miklós sportigazgató mellett is, hiszen történt, ami történt, rajta végig látszott, hogy szívvel-lélekkel dogozik. Nyilván ő is hibázott, gondolom, ezt belátja, de nem lehet egyedül elvinni a balhét. A tévedésekből tanulva a következő szezonban csak az maradhat a klub háza táján, akik a vezetőkhöz hasonlóan mindent megtesznek a sikerekért, hiszen azonnal vissza kell kerülni az NB I-be! Még egyszer nem szabad azt a hibát elkövetni, hogy négy évig a másodosztályban ragadjon a csapat…
A jelenlegi Vasast egy egyszemélyes vezetés uralja, hiszen Nagy Miklós szakmailag és gazdaságilag is mindent magára vállalt, és ez bizony felőrölte őt. Jelen pillanatban a Vasas-kötődésű és -érdekeltségű személyek nem nagyon vannak jelen a Fáy utcában, úgy gondolom, ez egy tradicionális klubnál nem így kéne működjön, a régi nagyokat foglalkoztatni kellene.
Félreértés ne essék, nem savanyú a szőlő nem vágyom semmi pozícióra, nem is Budapesten élek már. Egyébként az utolsó pillanatig azt hittem, hogy ezzel a játékosállománnyal, és ezzel a gazdasági háttérrel (amellyel az élvonal első felébe tartozott a klub), a piros-kékek megőrzik az NB I-es tagságukat, de sajnos a játékosállomány és a szakmai stáb hibás összetétele és kiválasztása – idáig vezetett…
Sok összetevője vannak, hogy ennyire gyengén szerepelt a csapat. A szezon előtt és közben 38-40 játékost igazoltunk, a vezetők ész nélkül szórták a pénzt, amely már eleve ellentétet szült az öltözőben, akár a játékperceket, akár a fizetésbeli különbségeket vesszük figyelembe.
Bőven elég lett volna egy 15-18 fős keret, a legtehetségesebb fiatalokkal kiegészülve, arról nem is szólva, hogy a magukat sztároknak képzelt futballisták teljesítménye (gondoljunk csak Radó Andrásra, Pekár Lászlóra vagy az azóta már eligazolt Bobál Gergelyre) messze elmaradt a várakozástól, és sajnos a csapatkapitány, Berecz Zsombor is csupán az első öt fordulóban játszott jól, utána beleszürkült a mezőnybe.
Legfőképpen ezt hiányoltam! Természetesen szakmai hibák is előfordultak: az első edzőváltás után (a Mezőkövesdre távozott Kuttor Attila helyett Kondás Elemér érkezett) az addig gólerősen játszó Holender Filip érthetetlen módon kikerült a kezdőcsapatból, és a védelem összetétele is megváltozott. Kívülállóként úgy nézett ki, mintha ki szeretnék csinálni a Vasast.
Engem is rendkívül rosszul érintett ez a gyenge szereplés: az elején még kijártam a meccsekre, a B-középben szurkoltam, aztán azt vettem észre, hogy a leglelkesebb szurkolók is szép fokozatosan elfordultak a csapattól. Ahhoz, hogy minél előbb visszakerüljön a Vasas az NB I-be (nem lesz könnyű) „nyugdíjas sztárokra” és olyan labdarúgókra nincs szükség, akik nem tudnak szívvel-lélekkel hajtani!
Nyitókép: A bajnok Ferencváros otthonában legalább összejött egy siker: egy döntetlen... Kép: MTI/Illyés Tibor
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Magyar Péter fórumán politikai célokra használták fel Törőcsik András nevét.
A volt focista, aki a Tisza rendezvényén szónokolt, elmondta, miért viseli magára tetováltatva a tömeggyilkos náci rezsim jelképét.
Váczi Zoltán a 24.hu-nak adott interjúja során látványosan megmutatta a fotósnak horogkeresztes tetoválását.
Kezd már betelni a pohár a horogkeresztes Váczi Zoltánnál, ezért kezdte el tolni a Tisza szekerét.
Namármost Váczi Zoli a legnagyobb király volt Angyalföldön, egy bajnokesélyes, dobogós csapatban.
Azért mindennek van határa.
Moszkva tárgyalási alapnak tekinti az amerikai béketervet, de kulcsfontosságú garanciák hiányára hivatkozva jelentős változtatásokat követel.
