A könyv számos különlegessége közül az egyik, hogy a két neves sportújságíró sok esetben testközelből láthatta és élhette át a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért a kiadványban a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kapott a hozzájuk fűződő, személyes kapcsolatuk is.
A témaválasztás egyébként is remek, hiszen
a magyar futball történelmében a Ferencvárosénál vonzóbb kispad – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem igen volt.
Ezt bizonyítja, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagytekintélyű, elismert szakemberek dirigáltak az Üllői úton, és bárki is volt a szakvezető, egy dologban biztos lehetett: állandó rivaldafényben élt, ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett „csak úgy” felállni.
Tóth Potya István volt az első „tudományos” magyar tréner, Blum Zoltán és Bródy Sándor a megtestesült fradizmus, Schäffer Alfréd igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel (!) a zsebében érkezett a kilencedik kerületbe. Mészáros József és Lakat Károly az aranykorszak legendáit vezette sikerre, Dalnoki Jenő szigorát és mondásait azóta is idézik az Üllői úti stadion környékén, Nyilasi Tibor hosszú évek után kovácsolta össze újra a csapatot, Szerhij Rebrov megnyitotta az Európába vezető utat, az eddigi utolsó „mohikán”, Sztanyiszlav Csercseszov pedig csoportelsőként lépett be rajta.
Az éppen a személyes élmények miatt is lebilincselő, 288 oldalas olvasmány
a dicső mennybemenetelek mellett elképesztő történeteket, személyes drámákat, kiátkozásokat, az újkori Ferencváros mélypontját, az NB II-es esztendőket és persze, felemelő pillanatokat is felidéz.
Hiszen vegyük csak a rendszerváltás óta eltelt időszakot: Novák Dezső történelmet írt azzal, hogy a vezetésével a Fradi lett az első magyar csapat, amely bekerült a Bajnokok Ligája csoportkörébe (ekkor ugye, Európa legjobb 16 csapata közé jutottak a zöld-fehérek; lehet feledni a káprázatos nyitányt, a Grasshoppers zürichi, 3-0-s elnáspángolását, Vincze Ottó dupláját, a 19 éves Lisztes Krisztián történelmi első találatát), ennek ellenére a szurkolók egy kevésbé sikeres időszak végén molinón üzentek és űzték el Novák Dezsőt.
Nyilasi Tibor (balra) megjárta a mennyet és a poklot is edzőként az Üllői úton Fotó: MTI/Németh Ferenc
Vagy éppen Nyilasi Tibor: az Üllői úton a mai napig ikonként tisztelt legenda hiába lett gólkirály, hiába szerzett játékosként, majd szakvezetőként is bajnoki címeket a Fradival, megtapasztalhatta az edzői szakma árnyoldalait is, hiszen őt sem kímélték a drukkerek.
Természetesen Varga Zoltán is külön fejezet, akiért a szurkolótábor (és a játékosok) egy része rajongott, a többiek ki nem állhatták. Sokat mondó, hogy
végül egy „hatpontos” ultimátumot követően úgy bukott meg, hogy a nép nem ellene, hanem mellette tüntetett.
Csank János a Fradinál annak ellenére kihozta a játékosokból a maximumot és bajnoki címet szerzett, hogy négy hónapig (!) nem kaptak a futballisták fizetést (el tudunk ma képzelni ilyen szituációt?...), a külföldi szakvezetők közül pedig Sztanko Poklepovics a kosárlabdaedzéseiről híresült el, Marijan Vlak karakteres munkát végzett, az angolok (Bobby Davison és Craig Short) az NB II-es mélypont idején dolgoztak a klubnál, Ricardo Moniz sokak szimpátiáját kivívta, Thomas Doll csak a hazai bajnokságban tudott eredményes lenni.
A jelen és a múlt: a korábbi szakvezető, Thomas Doll a Fradi jelenlegi sportigazgatója, Hajnal Tamás góljának örül Fotó: MTI/Illyés Tibor
A nagy áttörést az ukrán Szerhij Rebrov hozta meg, aki nem csak a bajnoki címeket szállította, hanem az Európa Liga csoportkörébe is eljuttatta a csapatot. Az osztrák Peter Stöger nem tudta megszokni a Ferencváros semmi máshoz nem, hasonlítható légkörét, az orosz-oszét Sztanyiszlav Csercseszov pedig azzal írt történelmet, hogy az EL főtábláján csoportgyőzelmet harcolt ki a Ferencvárossal.
És hol van még a vége?
Nyitókép A kép kissé csalóka: Sztanyiszlav Csercseszovnak eddig szinte csak örömre volt oka a Fradi trénereként Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Iman Helif nagyon dühös, Varga Barnabás lett a Fradi-szurkolók bűnbakja, Csercseszov megjelent a Puskás Akadémia meccsén. Válogatásunk a hét legolvasottabb sporthíreiből.
A Novák-ügyet máshogy láttam húsz éve, máshogy tíz éve, és máshogy most. Régen azt gondoltam, a történet egyszerűbb, besúgó volt, Albert Flóriánról és főleg kedvencemről, Varga Zoltánról jelentett. Az egyenlet világos: bűnös. De valójában mi történt?
Egy orosz újságíró állítja, a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság éllovasa, a Puskás Akadémia felvette a kapcsolatot a korábban a Fradit is irányító Sztanyiszlav Csercseszovval.
A Ferencváros legyőzte a Viktoria Plzent, érthetően mindenki boldogan nyilatkozott, kivéve talán Varga Barnabást, aki egy jogtalan sárga lap miatt ezúttal az El-visszavágóról marad le...
A Viktoria Plzen elleni csütörtöki Európa-liga-rájátszás előtt különösen izgalmas kérdés, hogy vajon miért kezdte ennyire harmatgyengén a tavaszt a Ferencváros. Az okokat és az El-nyolcaddöntő esélyeit a klub korábbi közönségkedvenceivel elemeztük.
Érdemes lenne újra átgondolni ezt a békefenntartósdit.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
brekker
2022. december 28. 22:15
Bár ne legyünk telhetetlenek!
Ha a hülyefradistáknak jó, hátha jó lesz a butapestieknek is.
A vizsgán viszont megbukik: Telt ház a Puskásban, és lebőgés szokás szerint.
Nem megy ez a Butapest téma a Fidesznek.
Vagy fordítva, Butapestnek nem jön be a Fidesz.
El kéne engedni.
Mint a Fradit.
Szánalmas vagy. Lehet, hogy egy Manu kaliberű csapat ellen nem megy tovább a Fradi, és? A tavaszt évtizedek óta nem éri meg magyar csapat, és jövőre megint ott lesz az EL/BL csoportkörben.