Anglia fölényesen verte Iránt, Hollandia szűken Szenegált a világbajnokság második napján, míg az USA eltékozolt két pontot Wales ellen – ez történt a foci vb második napján.
A világon több milliárd ember él, akik a focit azért követik, mert a játék érdekli őket. Ők – mi – elég régóta vártuk, hogy végre megkezdődjön a katari vébé, és ne a körülötte okkal tornyosuló, ám a helyiértékén ritkán kezelt ellentmondásokkal fárasszuk egymást.
Az világosan látszott a nyitómeccs első katari passzánál, hogy e gyönyörű játék ünnepét az első napon aligha fogjuk ülni, így aztán a második, immár három találkozót műsorra tűző nap feladata volt rendesen útjára indítani a világ legfontosabb tornáját.
A politika azért nem hagyta érintetlenül a nap első, Anglia-Irán meccsét. A szivárványos karszalagot viselni szándékozó csapatkapitányokat a FIFA felszólította, hogy tartsák be Katar törvényeit, melyek büntetik a homoszexuális propagandát. Az angolok duzzogva – és a BBC-n egyet odafricskázva – meghajoltak; a hírek szerint így tesz majd a többi nyugati csapat is.
Irán válogatottja eközben emlékeztetett arra, hogy
A keret egy emberként tagadta meg a himnusz éneklését. Ez náluk nem az ország jelképe – jópár évezreddel régebbi a perzsa nép, mint a himnuszok koncepciója –, hanem az 1979 óta uralmon lévő vallási fundamentalista rezsimé. Amely az elmúlt hónapokban éppen azzal foglakozik, hogy tüntető nőket öljön meg az utcán százával.
Jelenleg több ezer ember ül börtönben azért, mert demonstráltak a nők felszabadítása mellett – egy diáklány kapcsán, akit rendőrök a kendője alól kilógó hajtincsek miatt vertek agyon. A hírek szerint az iráni népképviseletet eljátszó szervezetek a napokban szabad kezet adtak a letartóztatottak kivégzéséhez.
A himnuszt énekelni megtagadó iráni férfiak tehát jóval többet tettek kockára, mint a PR-juk és a szponzori elvárásoknak való megfelelés. A saját és családjuk életét.
aki tökéletesen fejelt át egy pontos beadást a hosszúba, ívesen. A második félidő vége felé két perc alatt lőtték még két szép gólt az angolok: egy szögletvariáció után Saka bomba, illetve egy pontos Harry Kane-centerezést követően Sterling csinos külsőzös érkezése eldöntötte a meccset.
A második félidő elején félő volt, hogy a csalódott irániak tönkreteszik pár angol vébéjét. Több elkésett, durva belépő okozott majdnem serülést, de a játékvezető megrendszabályozta a meccset, ami innentől csordogált tovább a maga csendes angol fölényében. Ebből egyszer-egyszer felvillant valami érdekes is, Saka például a 62. percben duplázott, elég kis cselek is elegendőek voltak az iráni védők egyensúlyvesztéséhez a tizenhatoson belül, viszonylag simán tekerhetett el utána.
Az irániak aztán megkapták jutalmukat a sportszerűvé visszaszelidülő meccsért: a Porto csatára, Mehdi Taremi becsületgólját. Egy szép beindulás, kicsit statikus angol védők, első érintésből a léc alá. Szép jelent volt ez is, mint minden, ami az összefoglalókba való; a meccs többi része volt csak érdektelen.
A kérdéseket az iráni bemutatkozó gól után már pláne nem tartogató meccsen fellevegősödött a pálya, az angolok lőttek még kettőt szinte teljesen üres félpályákon átszaladva. Az utolsó akcióban Irán kapott még egy tizenegyest, Taremi duplázott – ami az érdekesebb, hogy ez a 103. percben történt, amibe a 15 percnyi első félidei hosszabbítás bele sem számít. Meglehetősen sokat állt a játék...
És amikor folyt, akkor sem vágtatott.
Mivel az angoloknál csak Saka duplázott, a többiek mind egy-egy gólt vállaltak,
Négy éve Harry Kane a Panama elleni 6-1-es csoportmeccsen három (elég gyenge minőségű) gólt jegyzett. Azzal a két tizenegyessel és az egy olyan rajta megpattanó lövéssel, ami elől el akart ugrani, behozhatatlan előnyre tett szert a góllövőlistán.
Afrika bajnoka, Szenegál és Hollandia vívták az első küzdelmet egyenlőközeli felek közt az idei vébén. Végig küzdős, magas iramú, pulzáló – az első igazi vébé meccs volt végre. Tipikusan olyan, amik őszinte játékszeretetét legtöbbször az afrikai csapatok hozzák. Annyiban első meccs is volt, hogy jelentkeztek bőven pontatlanságok mindkét oldalon.
És abban is tipikus afrikai meccs volt, hogy a végén ők szomorkodhattak, pedig jó ideig az újonnan kezdőbe emelt holland kapus, Noppert miatt nem kerültek csak hátrányba Louis van Gaalék.
Aztán az utolsó tíz percben a szellemileg végig a pálya felett lebegő Frankie de Jong csodálatos iheletből középre nyesett labdáját Gakpo csúsztatta a szenegáli kapuba, majd az egyenlítésért kitámadó csapatot az utolsó kontrával megbüntették a hollandok, így 2-0-val, három ponttal várhatják a folytatást. A legfontosabb lépést megtették a csoportelsőségért a leggyengébb csoportban, ahová Katart húzták az első kalapból.
Az angol-irán csoport másik összecsapásán az amerikaiak már-már megalázó fölényben játszották le az első félidőt Wales ellen. A magasan letámadó USA gyakorlatilag nem engedte át a felezővonalon a 64 év után vébére visszatérő kisebbik brit csapatot, és a 36. percben meg is szerezte a vezetést. Christian Pulisic egy lecsorgó labdát vett birtokba a félpályánál, nyargalt vele huszonöt métert, és tökéletesen ugratta ki Timothy Weah-t. Az aranylabdás George Weah fia pazar testuralommal be tudta csapni a kapust: még egyszer áttéve a testsúlyát jobb külsővel elpöckölte az egy ütemmel korábban már lecsapó Turner mellett.
A második félidőben az amerikaiak megpróbáltak ráülni az eredményre. Ez nagyon messze van a megszokott dinamikus, labdabirtoklásra, ellenfél térfelén megszerzett labdákra épülő játékuktól, és rá is fáztak. Wales visszajött a meccsbe, alkalmuk nyílt villogtatni az erényeiket – úgyismint: ívelés, fejelés, csúszás-mászás, küzdés. A válogatottban minden alkalommal megvaduló-táltosodó Gareth Bale a 80. percben nagyszerű helyzetfelismeréssel felrúgatta magát viszonylag szükségtelen helyzetben az amerikai tizenhatoson belül, majd értékesítette a büntetőt, így egy pontot elcsenve Walesnek.
A döntetlen az első két pontot jelenti, amit európai csapat nem európai ellen elveszít ezen a vébén. De az európai foci hegemóniáját ez a meccs is inkább igazolja, mintsem cáfolja. A tudatosság terén legalább. Egy vert csapat tudott visszajönni, köszönhetően annak, hogy természetesebbnek kezelték a világbajnokság adta helyzetet, mint az amerikaiak, akik legalább felerészben önszántukból adták fel a meccsnyerő játékképet.
A holnapi program:
11.00 Argentína-Szaúd Arábia
14.00 Dánia-Tunézia
17.00 Mexikó-Lengyelország
20.00 Franciaország-Ausztrália
Nyitókép: De Jongot köszönti a gólszerző. Fotó: Ozan Kose / AFP
Írország összetörte a világbajnokságról szőtt álmainkat a telt házas Puskás Arénában. Az utolsó fordulóban elszenvedett vereségével a magyar labdarúgó-válogatott csak a harmadik helyen végzett a csoportjában, így nem játszhat pótselejtezőt, és sorozatban tizedszer nem lesz ott a vb-n.
Csütörtök este érdemes lesz a miniszterelnök Facebook-oldalát figyelni.
A világ legnézettebb sporteseményét rendezik meg május 30-án a magyar fővárosban. Az európai Szuperkupa, az Eb-meccsek és az Európa-liga után jöhet a budapesti BL-döntő.
Az amerikaiak vették észre.
Van persze most is, akit nem érdekel az egész, nem érti, miért kell ezen a hülyeségen bánkódni. Nekik nehéz megmagyarázni. Hiszen van, akinek Trianon se fáj. Ungváry Zsolt írása.
A 444 arról írt az ír–magyar meccs után, hogy a Kneecap nevű formáció azt mondta: „Dugd fel ezt a seggedbe, Orbán Viktor!”
Évek óta zajlik a csörte a Fradi elnöke és a paksiak vezetőedzője között.
Amerikai források szerint Dan Driscoll Trump béketervének átadásakor „agresszív időkeretet” jelölt ki Kijevnek az oroszokkal kötendő megállapodásra.
