A pályán volt hét világbajnoki cím és öt Aranylabda, a torna meccsét mégis a Balkán focija vívta Afrikáéval – foci-vb 9.nap

Ez történt a világbajnokság kilencedik napján.

A torna meccse

Pontügyileg Szerbiának és Kamerunnak is sürgető volt a győzelem az első fordulós vereségeik után. Úgy tűnik, ezen a világbajnokságon ez kell a null-nullára alibiző meccsek elkerüléséhez – minthogy az angolokkal az élen sok csapat bemutatta már, a büszkeség korcs korunkban nem elég hajtóerő.

Az alaphelyzethez párosult az, hogy mind a szerb, mind a kameruni csapat egész jól, de semmiképp sem agyonszervezett. Az általánosan (Dušan Tadić esetében lélegzetelállítóan) magas játékos-képzettségeket is ide értve ilyen együttállás nemigen lesz még egyszer az idei vébén, de az esély nem maradt parlagon: a torna utolsó délelőtt 11 órás meccse a legszórakoztatóbb is volt.

Szolgált fordulatokkal, amennyit egy meccs csak elbír. Nagy szerb helyzetek után kameruni vezetés; az első félidő hosszabbításában két perc alatt fordító szerbek, akik aztán a fordulás után látszólag gólgálára fordulnak a harmadik góllal; majd egy kameruni csere mindent visszafordít, Vincent Aboubakar gólt rúg és gólt rúgat. Volt lélektana: a semmiből lőtt első góltól az afrikaiak vonalai nagyon megszilárdultak, csak elhaló támadásokat tudtak vezetni a szerbek. Aki látott már sportcsapatot a világ azon tájáról, attól is félthette őket, hogy fellelkesültségük kiürül, kiszökik belőle a vér, és áttadja helyét valami csalódottságnak, ami inkább az ellenfél testi épségére veszélyes, mintsem a pontszámukra. Az ellobbanástól való félelem látszott is az egyenlítő szerb gól utáni gólörömön, aminek intezitását Strahinja Pavlović ugyan sérülés nélkül megúszta, de a mindenkori szerb válogatott középhátvédjén kívül kevés ember hordott volna ki lábon. (A második félidő elején Pavlović egyébként megsérült, az ő helyén csinálta meg mindkét gólt a kameruniak cseréje.)

És a meccs hozott pazar technikai megoldásokat is. Az első percekben a vízilabda centernek sem erőtlen fizikumú erőcsatár Aleksandar Mitrović elfeketette és az alapvonalig küldte védőjét egy csellel, és az ügyetlenebbik lábával gyönyörűen tekert kapufára lehetetlen szögből. Tadić az első szerb gólnál olyan lágyan tett fel negyvenöt méterről egy szabadrúgást Strahinja Pavlović fejére, hogy ziccernek tudott tűnni egy védő gólja tíz méterről fejelve, egy hetven centis súlypontemelkedés tetején. A harmadik szerb gól előtt nagyobb sakk-mattig passzolták ki a támadást a színizom szerbek, mint amit az erre tenyésztett, ezért nyeszlett spanyol csodatinik mernek. A kameruni meccsfordító csere, Vincent Aboubakar pedig a torna legfinomabb egyéni teljesítményű gólját szerezte: a lendületből becsúszó védő elől könnyeden visszahúzott labda Puskás óta státuszszimbólum, aztán Aboubakar az álló labdából emelte át egy kanalazással a vébé legmagasabb kapusát, aki másfél méterre állt tőle.

A döntetlennel könnyen lehet, hogy összeölelkezve halt szép halált a két csapat. Kamerun szinte biztosan kiesett, hiszen Brazília ellen egy győzelem sem biztos, hogy elég lenne a továbbjutáshoz. Szerbiának is kötelező lesz a győzelem, és a nulla-nullát kiábrándítóan jól őrző Svájc ellen ez biztosan nem lesz egyszerű.

A végére lett még két hatpontos csapat: Brazília és a portugálok

A második csoportforduló utolsó napjáig csak a címvédő és rendkívül meggyőző franciák álltak két győzelemel. Ehhez csatlakozott ma Brazília és Portugália.

Egyik győzelem sem született egyértelműen, mivel egyik portugálajkú nagycsapatnak sem kerekedett volna sok baja a döntetlenből sem, és ellenfeleik a világ legjobb védekező csapatai közül valók voltak. Brazília a szervezetten és egyéb kilátás nélkül védekező Svájc ellen lassan kezdett. „Egyszer csak hibáznak.” Erre egy órát kellett várni, Viníciusról feledkeztek meg, akit egy középpályán elcsípett svájci passz után kiugrattak, leviharzott harminc métert a kapusig, és közelről elgurított mellette. A találat egy labdaszerzés körüli furcsa les miatt érvénytelen volt, és több védelmi hibát nem is kaptak a brazilok. A csoprtmeccsekre lesérült Neymar nélkül nem volt elég kreativitás a csapatban sokkal több saját maguk megcsinálta helyzethez, de a tizes poszton a Neymar által utódjának kért Rodrygo egy csodálatos egyérintős perdítéssel egyszer azért lövőhelyzetbe hozta Casemirót tizenegy méterre a kaputól. A romboló középpályás elől a 'nagy gólt, vagy semmit'-felfogás mély híve: külsővel, izomból, dropból rúgta meg a meccs első gólját, ami Svájc ellen általában a győzelmet is jelenti. Most is. 

A portugálok ellenfele a védekezés csontdarálós vonalát viszik jópár évtizede, de Uruguaynál ez nem kényszer, hanem tudatos döntés, lenne ugyanis játékosminőség valami játékhoz is. A meccs egy keménységet megtűrő bíróval elég fájdalmas jelleget öltött, de a portugáloknál volt játékos, aki több nagy passzra is képes volt ma: Bruno Fernandes. A nagy passzai közül csak egyből lett gól – erről meg kiderült, hogy nem passz volt, hiszen Cristiano Ronaldo nem tudott végül belecsúsztatni a beadásába, amit egy nagyon okos forgolódás után tekert középre Fernandes. Eztán osztott még pár nagy passzt, kiharcolt, és belőtt egy vitaható tizenegyest, majd az utolsó percben kétszer járt centikre a mesterhármastól. 

A nap korábbi meccsén Dél-Korea és Ghána hasonló győzelmi kényszerben játszottak egymás ellen, mint a Szerbia és Kamerun – és majdnem akkora meccset is. (Hogy mit tesz egy sportrendezvénnyel, ha győzni akarnak a felek?!) Eggyel kevesebb gól született, kicsivel kisebb fordulatok – 2-0 Ghánának, három perc alatt egyenlít Korea, öt perc múlva megint az afriakaiak vezetnek, és innentől nem tudnak átgyötörni labdát a koreaiak a megszállt tizenhatosukon, gólvonalon – és a koreaiak focija kicsit mechanisztikus a szerbek finomság-keménység zsivány elegyéhez képest, de senki nem bánta meg, aki ma még utoljára négy meccset nézett a vébéről.

Brazília és Portugália továbbjutott, bizonyára el is tudják kerülni egymást a nyolcaddöntőkben csoprortelsőkként. Mindenki másnak valami esélye még van, hogy a másik mai csoport nagyágyúja ellen próbálhasson majd meglepetést okozni az egyenes kieséses szakaszban.

Nyitókép: Aleksandar Mitrović indul ünnepelni az egész kameruni védelmet kigurigázó szerb csodagól után. Fotó: Ken Satomi / Yomiuri Shimbun via AFP