Egy év múlva egymilliárd ember figyel ránk - Budapest atlétikai világbajnokságot rendez

Csisztu Zsuzsa interjúja a Mandiner hetilapban

Hogy egy esztendő hosszú vagy rövid idő, perspektíva kérdése, egy épülőben lévő atlétikai stadion szempontjából akár rövid is lehet. Hogy állunk a jövőre esedékes atlétikai világbajnokság előkészületeivel? Sikerül tartani a határidőket?
Kezdjük talán onnan, hogy mire is készülünk. Létezik a multisportesemény-logika – ebbe tartozik a téli és a nyári olimpia vagy a napokban véget érő világjátékok –, ezt tekintve az atlétikai vébé a világ harmadik legnagyobb volumenű eseménye, ám sportági logika alapján a labdarúgó-világbajnokság után a második – nagyjából tízezer akkreditált résztvevővel. Ennek a gigaeseménynek a megrendezésére készülünk. Az ütemtervhez kapcsolódó legutóbbi fontos visszajelzést épp Sebastian Coe-tól, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (World Athletics, WA) első emberétől kaptuk a budapesti FINA-világbajnokság idején, amelynek díszvendége volt. Terepszemlét tartott nálunk, és első emberként futhatott fiatal magyar atlétákkal az épülő Nemzeti Atlétikai Központban. Csupa pozitív benyomása volt, nagyon tetszett neki mindaz, amit látott. A másik fontos igazodási pontunk idén január végén volt, amikor a WA vezérigazgatója, Jon Ridgeon által vezetett nemzetközi delegáció tagjai megnézték a készülő helyszínt, és találkoztak a szervezőbizottság tagjaival. Fantasztikusnak találták a létesítményt mind a világbajnokságra tervezett, mind pedig az eseményt követő atlétikai helyszínként, és elismerően szóltak a szervezőcsapat felkészültségéről is.

Nyilván fontos, hogy Seb Coe is „futtában” tesztelhette az építés aktuális fázisát, de mikor vehetik az atléták birtokba a létesítményt? Mikor lesznek az első tesztversenyek?
Picit fordítsuk meg a kérdést: sokat elmond az előkészítő csapat hitelességéről, hogy még kész stadion nélkül is el tudtuk hozni a 2023-as atlétikai vébét Budapestre. A létesítmény jövő márciusra készül el, és három teszteseményt is rendezünk benne a vébé előtt. 2023. augusztus 19-én kezdődik majd a világbajnokság, előtte július 18-án lesz a Gyulai István Memorial – Atlétikai Magyar Nagydíj, az igazi főpróba, a tesztversenyek gyémántköve. Ez lesz az a pillanat, amikor az edző- és bemelegítőpályát, valamint a Nemzeti Atlétikai Központ centerpályáját is szeretnénk kipróbálni. A szerkezeti munkák készen vannak, nyár végére, ősz elejére elkészül a stadion fedése, majd hozzáillesztik a 25 ezer fő befogadására alkalmas ideiglenes lelátót, és heteken belül látható lesz a sportfelület kialakítása is.

Hogy alakulnak a férőhelyek?
A világbajnokság alatt harmincötezren lehetnek a stadionban, ebből bizonyos területeket a média és a közvetítéshez szükséges technika foglal el. Nagyjából harmincezer jegyet fogunk tudni értékesíteni. Összehasonlításképpen: az oregoni atlétikai vébén nem érte el a tízezret az adott versenyprogramra eladható jegyek száma; mi ennek a háromszorosát tudjuk majd árulni.

És mennyi jegy fog valóban elmenni ebből? Mik a remények?
Számunkra a 2017-es esemény a szakmai referencia, akkor London rendezte az atlétikai vébét, és 97 százalékos volt a stadion telítettsége. A budapesti vébé kilenc versenynapja alatt öt délelőtti és kilenc délutáni programunk lesz, s úgy számolunk, hogy az utóbbiakat 95 százalék feletti, a délelőttieket pedig 30-40 százalékos telítettséggel tudjuk megrendezni, ami abszolút topnézőszám lenne.

Milyen jegyárakra számíthatnak az atlétikarajongók? Mi vezeti önöket, hogy a költségvetés minél nagyobb százaléka jöjjön vissza, vagy hogy minél több néző meg tudja tekinteni a vébét?
Nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy az atlétikai világbajnokság egy hosszú, stratégiai fejlesztőmunka fontos eleme, egy eszköz az atlétika népszerűsítésére. Az elsődleges cél tehát nem a jegyárbevétel maximalizálása, hanem hogy minél több néző ott legyen a stadionban, és minél nagyobb számú közönséget szólítsunk meg ezzel a gyönyörű sporttal. Ne felejtsük el azonban, hogy 2020 tavasza megváltoztatta a világot, 2022 februárja óta pedig a háború még egyet csavart a nem várt események során. A korábbi prognózisokat újra kell tehát gondolni, de reménykedünk, hogy békés időszak köszönt ránk, és a vébé turisztikai hozadékaival is számolhatunk.

Mit tud majd a létesítmény, és milyen igényeket kell kiszolgálnia a sportrendezvény után?
A Nemzeti Atlétikai Központ egy több évtizedes adósságot igyekszik törleszteni, egy olyan központi edzés- és versenyhelyszín lesz, amellyel jó ideje tartoztunk a sportágnak és az atlétika szerelmeseinek. Az atlétikai profilú stadionhoz kapcsolódik egy bemelegítőpálya, amelyet a vébén vagy más nemzetközi versenyeken használhatnak az indulók. Ezen a dobócentrummal kiegészített pályán majd utánpótlásversenyeket és nemzeti bajnokságokat is tudunk rendezni diszkosz- és kalapácsvetésre, valamint gerelyhajításra alkalmas területtel.

Milyen hosszú távú stratégia mentén tudják egy ekkora létesítmény kihasználtságát garantálni?
Az úszók és szövetségük elnöke, Wladár Sándor kicsit beelőzött minket azzal, hogy 2017 után idén is világbajnokságnak adott otthont a Duna Aréna. Hasonló elképzeléseink vannak, nekünk is az a határozott célunk, hogy folyamatosan meg tudjuk tölteni az új létesítményt felnőtt- és utánpótlás-világversenyekkel: a pályázók között vagyunk a 2026-os szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságra, amelynek 1966 és 1998 után harmadik alkalommal adhatnánk otthont. Szeretnénk újra bekapcsolódni a nemzetközi atlétikaversenyek körforgásába egy még magasabb szinten. De azt is tudni kell, hogy már a kormányzati elhatározáskor döntés született arról, hogy a központ szabadidőcentrum is lesz, vagyis az ideiglenes lelátók visszabontása után a stadionkert és a belső kerengőrész futásra és más szabadtéri aktivitásra alkalmas terület lesz. Mi nem csupán beszélünk róla, de komolyan is gondoljuk, hogy sportoló nemzetté kell váljunk, most pedig hatalmas lépést teszünk ezzel Budapesten. Szeretnénk, ha az atlétika közel kerülne a civilekhez, hogy a szabadidősportban részt vevők és bárki, aki kedvtelésből egy ilyen csodálatos környezetben mozogna, élvezhesse a létesítmény nyújtotta lehetőségeket. A Puskás Aréna Park nagyszerű közösségi teréhez hasonlóan ez a hely is mindenki által elérhető lesz.

A Te is atléta vagy szlogen itt köszön majd vissza?
Itt nyer értelmet majd igazán. Végül is minden kisgyerek az atlétika alapmozgásaival kezdi felépíteni az izomzatát. A város több pontján megjelenő futófelületekkel, a Margit-szigeten, a Városligetben, a Városmajorban és persze majd itt is az élethosszig sportoló nemzet logikát és a kapcsolódó életformát szeretnénk előmozdítani. Meg akarjuk értetni, hogy az atlétika nemcsak a szuperhősök sportja, hanem valóban mindenkié. Bárki hőssé válhat, ha elkezd mozogni, mondjuk futni.

Mi a helyzet a politika frontján? A budapesti városvezetés felismerte végre a komplexum értékeit, vagy számítani kell még nehéz percekre az átadásig? Csillapodott az atlétikai stadion ügye körüli polémia?
Erre rendszerint azt szoktam válaszolni, hogy amikor cirka háromszázezer vendégéjszakáról és harminc-harminchárom milliárdos árbevételről beszélünk, nem bölcs azt mondani, hogy „ezt még vizsgáljuk meg”. Az első perctől kezdve teljes társadalmi konszenzus volt az atlétikai világbajnokság megrendezését illetően, egyes közpolitikai szereplők mégis csak lassan értették ezt meg.

Például Karácsony Gergely vagy Baranyi Krisztina?
Az aktuálpolitikai kekeckedések általában négy- vagy ötévente generálódnak vagy csillapodnak, nyilván nem véletlenül, de úgy érzem, a lelkük mélyén ma már mindketten az atlétikai vébé pártján állnak.

Ha már Wladár Sándor szóba került, őt idézzük: hazai világversenyeken könnyebb megszólítani a szurkolókat, ha van érem­esélyes magyar versenyzőnk. Ez ügyben hogy állunk?
Évek óta tart a szisztematikus építkezés az utánpótlás területén, nemrég zárult az U18-as Európa-bajnokság minden idők legtöbb érmesével és pontszerzőjével. Persze tudom, hogy a vébén elsősorban a felnőtt magyar klasszisokra lesz kíváncsi a közönség. Azt vállaltuk, hogy a valaha volt legnépesebb csapattal tudunk elindulni majd, tizennyolc-tizenkilenc fő volt eddig a legtöbb, most huszonöt atlétával szeretnénk rajthoz állni. A legtöbb versenyszámban a tizenhatba kerülést tűztük ki reális célként, úgy látjuk, fél tucat atlétánknak van esélye erre, a nyolcfős döntőkben pedig kettő-négy versenyző lehet. Bízunk abban, hogy lesz érmesünk is. Halász Bence mostani oregoni 80 méter 15 centis dobását és ötödik helyét figyelve nagyon bizakodók vagyunk. Hazai közönség előtt nem is remélhetünk mást, mint hogy meglehet a magyar atlétika első és eddig hiányzó szabadtéri világbajnoki aranyérme.

***

A 2023-as atlétikai világbajnokság előkészületeiről bővebben itt olvashat az esemény honlapján.

Nyitókép: Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, Baji Balázs világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó, Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke az épülő Nemzeti Atlétikai Központban június 18-án. Fotó: MTI/Balogh Zoltán