De hogy mennyire nem egységes még szakmai berkekben sem a megítélés, egy másik nagy tekintélyű szakértő úgy fogalmazott:
„teljesen mindegy, hogy mit ír elő a protokoll, arra kell törekedni, hogy minden esetben jó ítélet szülessen!' Tehát egyáltalán nem lett volna eretnekség, ha a VAR-buszból igenis rászólnak Andó-Szabó fülére
– hiszen teljesen egyértelmű volt, hogy rosszul döntött – hogy „Sanyikám, szöglet helyett kirúgást ítéljél!”
Ezzel együtt azt is hozzá kell tenni: a valóban rossz vezetőbírói ítélet után a Honvéd-védelemnek a történtektől függetlenül nem kellett volna kapitulálnia, hiszen Zachariasssen teljesen magára hagyva, egy méterről fejelte a labdát a kispesti kapuba…
Mivel még a mai napig zavaros a videóbírós rendszer megítélése, vegyük át: mikor is kell a VAR-nak beavatkoznia? Négy esetben van erre lehetősége: egy megadott gól előtt történt-e szabálytalanság? A második fontos tétel a büntetőterület felügyelete, itt két esetet kell vizsgálni, kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, illetve, hogy történt-e egyáltalán szabálytalanság? A harmadik szituáció már a kiállításokkal foglalkozik; rosszul bírált, értelmezett-e a játékvezető egy szabálytalanságot, a háta mögött történt-e súlyos vétség vagy éppen elmaradt-e egy már korábban figyelmeztetett játékos esetében a második sárga lap odaadása? A negyedik esetben pedig akkor avatkozik közbe a videóbíró, ha a kolléga esetleg rossz játékosnak mutat föl sárga, netán piros lapot…