Az MSÚSZ küldöttségét a határon a község polgármestere, Herka István fogadta, aki meghatottan mesélt az elmúlt hetek akcióiról, összefogásáról:
„A hozzánk érkező menekültek harminc százaléka magyar ajkú, kárpátaljai honfitársunk, s már a Beregsurányon át tovább igyekvő menekültek száma is százezres nagyságrendűre duzzadt az elmúlt hetek alatt. Településünk minden tagja erejének megfeszítésével küzd a menekültek megfelelő ellátásának, elszállásolásának biztosításával a háború elől vagy a háborúból menekülő családok szenvedéseinek enyhítéséért. El sem tudják képzelni, milyen elképesztő sorsokkal, tragédiákkal, ugyanakkor megható jelenetekkel is találkozunk. Mi, beregiek kemény emberek vagyunk, de az még
minket is nagyon megvisel, amikor arról értesülünk, hogy egy kisgyermekével menekülő édesanya a határon tudja meg az Ukrajnában ragadt családtagjaitól, hogy a férjét lelőtték,
e nem mindennapi élethelyzet kezelése számunkra is embert próbáló. A 18-60 év közötti férfiak nincsenek könnyű helyzetben, hiszen az ukrán katonák olykor leleményes, de erőszakos módon „sorozzák” be őket, gyakran az utcáról is. Gyakran előfordul például, hogy fagylaltos kocsinak álcázott járműből ugranak elő a felfegyverzett katonák, és rángatják be a hadköteles férfiakat az autóba. Most már odáig eljutottunk, hogy nem csupán Kárpátaljáról, hanem Kijevből, Odesszából, Lembergből, Harkivból is sokan a magyar határ felé veszik az irányt, és az ukránok mellett számos afrikai egyetemista is van, főként Nigériából és Ghánából érkeztek az ukrajnai egyetemekre, hiszen a térségben ott a legolcsóbb a felsőszintű oktatás”.