Kocsis Máté: Mindenki a mi fejünket követeli – a sportvilág Nagy Lászlóét, enyémet a politika!

A budapesti belváros szívében, a Szabadság tér közelében, a Zoltán utca 10-ben található Scrutonban beszélgetett kedd este Kocsis Máté, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Juhász István, a szakmai bizottság vezetője. A nyilvános beszélgetés témája a férfi válogatott Eb-szereplése volt.

A sportvezető már az első perctől nem titkolta elkeseredettségét:

- A kiesés után napokig nem tértem magamhoz! S azért vagyok különösen szomorú, mert öt éve és nyolc hónapja erre a kézilabdaünnepre készültünk, de

Másrészt egy sikeres szereplés a honi kézilabda következő tíz-húsz évét is abszolút pozitívan befolyásolta volna; ez a telt házas Eb egy olyan lehetőség volt, amely az ő életükben biztos, hogy soha többé nem ismétlődik már meg. Természetesen nem az Izland elleni ki-ki meccs volt a tragédia, hanem az, hogy a játékosok nem tudták hozzáadni a teljesítményükhöz azt a kis pluszt, amely a tovább jutáshoz szükséges lett volna. Jóval nagyobb a veszteségünk annál, hogy nem jutottunk tovább, gondoljunk csak bele, még négy telt házas mérkőzést játszhattunk volna. Úgyis fogalmazhatok: a férfiválogatott volt – éppen a részben hazai rendezésű Eb és Európa legnagyobb, multifunkcionális sportcsarnokának megépítése miatt – a sportág kirakatcsapata, ám ez a kirakat – most összetört…

Felmerül a kérdés: ki a felelős? Mennyiben hibás a szövetség vezetése és mennyiben a válogatott szakmai stábja?

Kocsis Máté ismét őszintén felelt:

- A probléma sokkal összetettebb, mint gondoljuk, hiszen ez a sportág nagyon sok vitától terhelt. A fiúk a szívüket, a lelküket kitették a pályára, és meggyőződésem, hogy a szakmai stáb is mindent megtett a sikeres szereplés érdekében. De valami mégis hibádzott, hiszen a számok nem hazudnak. A különböző kategóriákban, a legerősebben lövő játékosok között nem vagyunk az első tizenötben, a leggyorsabb sprinterek között nem vagyunk az első harmincban, az átadások számát és eredményességét illetően nem vagyunk az első harmincban, a legtöbb gólpasszt adó kézilabdázók között nem vagyunk az első negyvenben, a legjobb védőjátékosok között a legjobb harmincban nincsen magyar kézilabdázó. Egyetlen poszton sikerült egy 17. helyet elcsípnünk, kapusunk, Székely Márton ért oda erre a pozícióra. S egyetlen kategóriában fértünk fel a dobogóra: a 2 perces kiállítások illetve a sárga lapok tekintetében. Ebben a relációban nagy dolog, hogy egyáltalán a 15. helyen végeztünk. Tudomásul kell venni: nem elég akarni, hogy a kontinens élvonalába kerüljünk,

Ez a válogatott tényleg mindent megkapott, de felmerülnek bizonyos kérdések. A szakmai stáb miért nem igényelte a mentális segítséget, pszichológus miért nem dolgozott a csapattal? S miért nem volt arra sem igény, hogy az MVM Dome-ot úgymond belakja a csapat? Hiszen előzetesen egyetlen edzés sem zajlott a helyszínen. De bármilyen fájó is a kudarc, azt mondom: indulatból nem szabad döntéseket hozni. Úgyis mindenki a mi fejünket követeli: a sportvilág Nagy Lászlóét, a politika az enyémet!   

A szakmai bizottság elnöke, Juhász István nem titkolta, el kell gondolkozni azon, hogy helyes volt-e, hogy három szakemberből (Gulyás István szövetségi kapitány, Chema Rodriguez másodedző, Nagy László csapatmenedzser) állt a szakmai stáb, hiszen „láthatóan nem volt meg közöttük az összhang, az Eb-n valami megszakadt”.

- De azért sem sejtettük, hogy baj lehet – magyarázza Juhász – mert a legutóbbi világbajnokságon remekül dolgoztak együtt, nem véletlen végeztünk az ötödik helyen. De bebizonyosodott, hogy ez egy idejét múlt modell, vissza kell térnünk ahhoz, amelyet már az élcsapatok is alkalmaznak, hogy egy szakemberre kell bízni újra a meccselést! Elsősorban azt kell elemezni, milyen hibák fordultak elő a felkészülés során. Be kell látni, hogy a válogatott taktikai repertoárja kissé szűkös volt, és amikor szükség lett volna rá, nem is tudtunk váltani. Mint ahogy az is igaz, hogy ugyan több jó játékos is volt a keretben, de ezen az Európa-bajnokságon nem akadt közöttük egyetlen világklasszis sem, aki magával ragadta volna a többieket! Ezzel kapcsolatban John Lennon egyik mondása jut eszembe: „Mindenki a mennyországba akar jutni, de senki nem akar meghalni!”

Kocsis Máté azt is elárulta: amíg nem történik meg a női és férfi válogatott világbajnoki (a lányok a 10. helyen végeztek Spanyolországban), illetve Európa-bajnoki szereplésének értékelése, a két szakmai alelnököt, Pálinger Katalint és Nagy Lászlót felfüggesztik. Az elnök külön kihangsúlyozta: nem leváltásról van szó, csak elég furcsán nézne ki, ha önmagukat értékelnék…

Az elnök szakmai dolgokba nem kívánt beleszólni, de azért azt megjegyezte: éppen az a fajta mentalitás hiányzott a mieinkből, amely például az izlandiakban megvolt.

- Nem véletlen, hogy akadt olyan játékosuk, akik a franciák elleni mérkőzés vége előtt 40 másodperccel – hiába vezettek már nyolc góllal – öt métert vetődött azért, hogy elérje a labdát. Félreértés ne essék: nincs szándékomban egyetlen játékosunkat sem kipellengérezni, hiszen jó viszonyban vagyok velük, és szeretem őket, de pontosan ez a fajta mentalitás a különbség a világelit játékosai és közöttünk. A beszélgetés elején rávilágítottam arra, hogy a sportágban rendkívül sok a konfliktus, az Eb-szereplés ezt valahol meg is erősítette. Eljött az idő, itt a remek alkalom, hogy mindezt felszámoljuk!

Nyitókép Kocsis Máté őszintén és kritikusan beszélt a gondokról Fotó: Mandiner/Ficsor Márton