15 sportág 109 versenyszámában osztanak érmeket az idei téli olimpián. Ezek között természetesen vannak világszerte népszerűek, kevésbé ismertek, és olyanok, melyekre a sportrajongók is rácsodálkoznak: jé, ilyen is létezik? A pekingi olimpia kezdetéig minden műsoron szereplő sportággal foglalkozunk majd itt, a Mandineren. Persze tudjuk, hogy ezen kis írások alapján valószínűleg senki nem lesz egy-egy sportág elkötelezett híve, ezért nem elsősorban a szabálykönyvet próbáljuk értelmezni, hanem kicsit közelebb hozni az adott eseményt egy olyan ország olvasóihoz, melynek sportolói a nyári játékokon szállítják az érmeket.
A téli olimpiai „definíciója” szerint havon vagy jégen űzött sportágak szerepelhetnek a műsorán. Az idei 15 sportágból 8 zajlik jégen, 7 havon. 43 érmet osztanak jégen, 66-ot havon vívott versenyek után.
Bár az ilyen kijelentéssel érdemes óvatosan bánni, mert még nyilván sokan emlékeznek arra a nevetséges jelenetre, amikor a legutóbbi olimpián, Koreában a nézőtérre kipattanó korongot az egyik szurkoló erőnek erejével próbálta a védőháló és a palánkot magasító plexi között visszatuszkolni a pályára. A világ nagy részén ölre mennek a drukkerek egy kirepülő korongért, ugyanis azt emlékként hazaviheti az a „szerencsés”, akit eltalált, vagy jobb esetben mellette landolt.
Vagy felidézhető az 1994-es norvégiai olimpia, ahol a sífutó-király, Björn Dahlie rajongói közül
, hogy délelőtt minél jobb pozícióból láthassák kedvencüket. Vagyis egy-egy téli sport népszerűsége térben és időben eltérő lehet.
Ha már szóba került az 1994-es téli olimpia meg kell említeni, hogy az volt az első, amikor nem a nyári játékokkal azonos évben tartották a zimankós versenyeket. Ez a bizonyos lillehammeri volt a sorban a tizenhetedik,
, amikor a nyári játékokból már a hetediket rendezték. A franciaországi Chamonix-ban volt a történelmi első téli olimpia, és ezt követően 1992-ig mindig abban az évben tartották, amikor a nyárit is. Csak az volt a különbség, hogy míg a II. világháború miatt meg nem rendezett 1940-es és 1944-es nyári játékok kaptak sorszámot, a téliek nem. Így fordulhatott elő, hogy 1992-ben Barcelonában a 25. nyári játékokra került sor, Albertville-ben viszont csak a 16. télire. Akkor határozták el, hogy „kitér” a két nagy esemény egymás elöl, azóta nem egy évben rendezik azokat.
, ez a mutató 1994-ben 12 és 61 volt, a mostani 15 és 109-ről pedig már esett szó a bevezetőben. Vagyis folyamatosan bővül a versenyszámok mennyisége, ami érthető.
Akkor itt térjünk vissza a jelenlegi eseményekre! A műkorcsolya és a jégtánc neve már szóba került. Ezeken kívül a jégen rendezettek közül talán
, itt a vállalkozók egy erre a célra kialakított jégcsatornában száguldoznak egy dodgem-re emlékeztető járgányban, melyekre korcsolyákat szereltek. Ugyanebben a teknőben száguldoznak a szánkósok, egy szánkóra semmilyen szinten nem emlékeztető „valamin”, háton fekve. Vagyis senki ne gondoljon arra a kedves, kis veszélytelen fatákolmányra, mellyel a domboldalakon csúszkáltak a gyerekek hazánkban is, amikor még létezett hó. Ez az eszköz ezen körülmények között maga a tömény életveszély, de még ennél is van döbbenetesebb sportszer a téli olimpián. A szkeleton, ami annyival szörnyűbb a szánkónál, hogy ezen hason fekszenek az „áldozatok” és fejjel előre száguldanak egy testhez álló ruhában.
A jégteknőben való száguldozáshoz képest maga a tömény nyugalom a gyorskorcsolya hosszú- és rövidpályás változata. Az előbbi a hagyományos, ahol egyszerre ketten vannak a pályán, és ők sem egymással, hanem az idővel versenyeznek.
, ezért hozták létre ennek hokipályára redukált változatát, ahol lehet lökdösődni-könyökölni-szurkálódni, aztán az erre a célra kiképzett zsűri eldönti, hogy melyik volt szabályos keretek között, és melyik nem. Mi, magyarok ezt várhatjuk különös izgalommal, hisz egyetlen téli olimpiai aranyérmünk ebben a sportágban született.
Mert sajnos a többi 14-ből azokban, amelyekben egyáltalán sikerült kivívni a szereplés jogát, csak a tisztességes helytállás lehet honfitársaink célja.
A nyolcadik jeges számban, a curlingben nem lesz magyar, így valószínűleg kevesen töltenek hazánkban ébren egynél több éjszakát, hogy kiszurkolják Svédország vagy Kanada sikerét. Ez a curling az, ahol valaki egy szép nagy követ elcsúsztat a jégen, majd két csapattárs lelkesen söpri előtte a jeget ezzel irányítva annak irányát és sebességét. Az biztos, hogy itt nincsenek életveszélyben a sportolók, maximum megfáznak, de az túlélhető.
A hét havas szám közül a legrégebben a sífutás, a síugrás, ezek kombinációja, az északi összetett szerepel az olimpiák műsorán, továbbá a futásból és lövészetből álló biatlon, mely 1924-ben még military patrol néven létezett. Az ugrást leszámítva ezek nagyjából ugyanolyan léceket használnak, melyek a túlnyomóan havas országokban a közlekedés fontos eszközei voltak. Nem véletlen, hogy
, és a velük vívott csaták csak az 1936-os garmisch-partenkircheni játékokon jelentkeztek először.
A síakrobatika 1992 óta szerepel a műsoron, a snowboard 1998 óta. Ezekről erősen megoszlanak konzervatív sportok híveinek a véleménye. Ám a két „ifjúsági szakág” térhódításának legfényesebb bizonyítéka, hogy az utóbbiban 11, az előbbiben 13 számot rendeznek. Csak viszonyításként:
Ezen el lehet vitatkozgatni, hogy a „szomszéd gyerek” kinézetű, és ruházatú sportolók, akik félcsövekben ugrálnak, túlméretezett fagylaltgombócok között pattognak le, „lépcsőkorlátokon” csúszkálnak, vagy tornászok módjára pörögnek a levegőben, képviselnek-e olyan sportértéket, mint a futó-lövő-repülő konzervatív téli terminátorok, de ízlések és pofonok különbözőek.
Egy biztos: aki szereti a téli sportokat (legalább nézni a meleg szobából) az biztosan megtalálja a kedvenceit a 31 nap múlva rajtoló olimpián. Továbbá az is biztos, hogy a Mandiner a láng pekingi fellobbanásáig folyamatosan foglalkozik ezzel a 15 sportággal. Majd az ötkarikás játékok kezdete után még intenzívebben…
A nyitóképen: A Madárfészeknek nevezett pekingi Nemzeti Stadion előtt sétálnak emberek 2021. február 4-én, egy évvel a 2022-es téli olimpia kezdete előtt. Az ötkarikás téli játékokat 2022. február 4. és február 20. között rendezik a kínai fővárosban. A Nemzeti Stadion a nyitó- és záróünnepségnek ad majd otthont.
MTI/EPA/Roman Pilipej
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Nincs mese, Bencének a lét a tét!
