Nem túl gyakran történik meg, hogy jégkorongban a sorsdöntő csatákat augusztusban vívják. A világjárvány miatti halasztások okán most ez fordul elő. A magyar válogatott is érdekelt a küzdelmekben, ráadásul a sportág történetének honi legnagyobb sikerét érhetik el a játékosok Lettországban. Kivívhatják az olimpiai szereplés jogát!
102 évvel azután, hogy a jégkorong először szerepelt az olimpiák műsorán a magyar válogatott tagjai ötkarikás játékokon üthetnék a pakkot 2022-ben. Erre a téli sportokat jól ismerők azonnal rávágják, hogy e sorok írójának biztosan megártott a furcsa augusztusi időjárás, hisz az első téli olimpiát csak 97 évvel ezelőtt, 1924-ben rendezték. Ez így igaz, csakhogy
Az antwerpeni játékokat április 20. és szeptember 12. között rendezték, és az első napjaiban sikerült jeget készíteni, így nem volt akadálya, hogy 7 válogatott megmérkőzzön az első olimpiai aranyéremért ebben a nem éppen nyári sportban. Nemcsak az a tény volt furcsa 1920-ban, hogy a nyári olimpián kergették a korongot a jégmezők lovagjai, hanem sok más is. Az természetesnek tűnt akkor, hogy a sportág őshazájából, Kanadából hajóval érkeztek a játékosok, ám az már kicsit meglepő, hogy nem egy válogatott jött onnan, hanem egy klubcsapat, a Winnipeg Falcons. Ám az erőviszonyokra jellemző, hogy a történelembe kanadai válogatott néven bekerülő gárda úgy nyerte az aranyérmet, hogy a tornán lejátszott három meccse során szerzett 29 gólt és csak egyet kapott. Déli szomszédja, az Egyesült Államok ha hokiban ennyire nem is, de sportdiplomáciában feltétlenül jó volt, ugyanis elérte, hogy ne a döntő vesztesét, Svédországot hirdessék ki másodiknak, hanem azért legyenek további mérkőzések. Ezeken pedig úgy alakultak az eredmények, hogy az amerikaiak lettek az ezüstérmesek. Ez legalább annyira furcsa volt, mint a jeges sport a nyári olimpián.
Emiatt nem lehetett ott magyar csapat az első téli olimpián sem, a másodikon viszont már igen. Igaz, a debütálás nem sikerült valami jól, a válogatott mindhárom meccsét elvesztette. Belgium, Nagy-Britannia és Franciaország is jobbnak bizonyult nála. Ám ott volt!
Az 1932-es, Lake Placid-i játékokat az utazási nehézségek miatt kihagyta válogatottunk (mindössze két európai ország vett részt), majd az 1936-os garmisch-partenkirchen-i olimpián megint szerepelt. És ott remek sikert ért el!
A 15 csapatos mezőnyben a nyolcadik helyen végzett. Megelőzte másokon kívül Franciaországot, Olaszországot és Lettországot. Úgy jutott tovább a csoportjából, hogy megverte Belgiumot és Franciaországot. A legjobb nyolc között 1 góllal kapott ki Németországtól, 4-el Nagy-Britanniától, és 15-el Kanadától. A két győzelem történelmi, mert azóta sem nyert meccset olimpián.
Igaz, 1936 óta csak egyszer szerepelt ott. 1964-ben, Innsbruckban. Ott egy 19-1-es vereséggel kezdett, a barátinak mondott Szovjetunió ellen. Ám ezen nem volt semmi szégyellnivaló, mert pl. Svájc ellen 15-0-ra, Finnország és az egyesített német válogatott ellen egyaránt 10-0-ra nyertek Firszovék. Nem a tőlük elszenvedett vereség volt az igazán fájó, hanem a többi hét. Ugyanis
A jégkorongot azokban az időkben nálunk csak néhány megszállott játékos, és egy szűk szurkolói réteg tartotta életben. Az akkori hatalom nem kedvelte különösebben, és mint tudjuk, ha az elvtársaknak valami nem tetszett, akkor az üldözték is. Hideg téli estéken, nyitott jégpályák körül az emberek alkoholos italok fogyasztásával védekeztek a hideg ellen, és még sokan is voltak egy helyen. Ez nem volt szimpatikus még a sportvezetésnek sem. A ’80-as években odáig jutott a sportág, hogy évről évre három csapat szerepelt a bajnokságban. Vagyis lassú halálra volt ítélve, annak ellenére, hogy 1983-ban a Budapest Sportcsarnokban rendezett C csoportos vb-n fantasztikus hangulat volt. Itt mindenki megtapasztalhatta, hogy mennyivel érdekesebb egy fűtött csarnokban, ülve hokimeccset nézni, mint hóban-fagyban, ugrálva-dideregve a Kisstadionban. A világelithez nem tudott közelíteni a sportág, de legalább életben maradt. Amíg nem érkezett a ’70-es években született aranygeneráció, addig nem volt esély a legjobbak közelébe sem jutni. Aztán Szélig Viktorék 2008-ban először feljutottak a 16 csapatos legmagasabb osztályba, de még annak a generációnak sem volt sansza olimpián szerepelni. A magyarázat ott keresendő, hogy az ötkarikás játékokon többnyire kevesebb ország szerepelhet, mint a világbajnokság legmagasabb osztályában. És a többség a világranglistán elfoglalt helyezése alapján kvalifikálja magát oda. Általában három helyért írnak ki selejtezőt, és ezekért a legjobb 16 közül 8-10 csapat harcol komoly eséllyel.
A 2022-es pekingi részvételért a nemzetközi szövetség által nyilvántartott 52 válogatottból 45 indult csatába. A házigazda Kína automatikusan résztvevő, továbbá a világranglista nyolc legjobb csapata is selejtező nélkül került a mezőnybe. A maradék három helyért indult harcba 36 csapat. A selejtező négylépcsős. Az első lépcsőfoknál nyolc csapat volt érdekelt Luxemburgban és Kínában, 2019. novemberében. Ezekből Kirgizisztán és Tajvan jutott tovább, a jégkorongot kicsit is ismerők ebből sejthetik a két négyes erősségét. A második fok is csak egy kicsit volt komolyabb, hisz itt pl. Izrael előzte meg Kirgizisztánt, és még volt olyan szerencsés csapat, mely Mexikóval játszhatott.
Hollandiáról csak annyit, hogy a legutóbbi olimpia kvalifikációja során nyert Budapesten, és a mi válogatottunk előtt végzett. Szerencsére a 21. helyre rangsorolt, így a harmadik lépcsőfokon beszálló Magyarországhoz nem Hollandia került az előző kanyar győztesei közül, hanem Románia. Mely egy magyar B válogatott, ugyanis a jégkorongot minőségi szinten az egykoron Magyarországhoz tartozó területeken űzik. Volt is nagy cirkusz néhány éve, amikor egy erdélyi román-magyar mérkőzésen a hazai csapat játékosai a magyar himnuszt énekelték. A román sportminisztérium jelentős forrásokat el is vont az ottani szövetségtől. Ma már ezek a viharok elcsitultak, és ugyan a román-magyar közös bajnokság, az Erste Liga idei döntőjét pl. a Brassó és a Csíkszereda vívta, azért ma már a mi válogatottunk az erősebb. Nem is Romániától tartottunk a nottinghami négyes tornán, 2020. februárjában! Hanem a házigazdától, ugyanis a honi hokirajongók emlékében még élénken él, hogy a legutóbbi budapesti divízó I-es vb-ről Magyarország azért nem jutott be az elitcsoportba, mert Nagy-Britanniától 16 másodperccel a vége előtt kapott mindent eldöntő gólt. Most adott volt a lehetőség a visszavágásra, bár nem az volt a papírforma, hogy nyer a csapat a Angliában. Ugyanis a hazai válogatott is 1948 óta vár egy újabb olimpiai szereplésre. Neki erre még legalább négy további évig várnia kell, ugyanis legjobbjaink 4-1-re nyertek. Előtte meg ugyanilyen arányban Észtország, és 3-2-re Románia ellen.
Így kerültünk egy lépésre az olimpiától.
A Rigában rendezendő újabb négyes tornán a házigazda lettek, továbbá a franciák és az olaszok megelőzésével lehetne eljutni az olimpiára. A sorsolásra nem panaszkodhatunk. A másik két csoport megnyerésére semmi esély nem lett volna. Pozsonyban ugyanis Szlovákia, Belorusszia és Ausztria mellé került volna a csapat, míg Oslóban Dánia és Norvégia társaságába.
Nyilván a papírforma Rigában sem a mi első helyünket ígéri. Ám itt van számszerűsíthető esély a továbbjutásra. Igaz, ez a szám elég kicsi. Mert három győzelem kell, két nyert meccsel csak nagy szerencse árán lehet elcsípni az első helyet. Egy győzelem, és két 65 perc utáni döntetlent követő büntetőkkel elért diadal viszont elég! Ez lehet az a pici sansz!
A szovjet hokiban nevelkedett játékosok már értelemszerűen kiöregedtek, ám a válogatottjuk remekül ötvözi azt az iskolát a skandinávval és a tengerentúlival. Nem kérdés, hogy a lett válogatott nemcsak a mi ellenünk vívandó meccs, hanem a csoport nagy esélyese, de egy meccsen Rigában is meg lehet lepni. Ahogy pl. meglepte válogatottunk a 2016-os vb-n Belorussziát. Ha ez sikerülne, akkor is ott van a nagy kérdés, hogy négy nap alatt meg lehet-e verni három ilyen színtű gárdát, tétmeccsen? Mert a vasárnapi ellenfél, Olaszország többször tört borsot az orrunk alá. Ám vele egy szinten van csapatunk. Ha pedig az olaszok elleni győzelem olimpiát érne, akkor az nyilván megtízszerezné a magyar játékosok erejét. 2015-ben a krakkói divízió I-es vb-n sikerült megverni őket.
Mindent a napi forma dönt majd el a jégen, de tény, hogy a szóba hozott krakkói, és a sokat emlegetett 2008-as szapporói másodosztályú világbajnokságon már csodát tett a magyar hoki-válogatott. Hat-hét évente mostanában már kötelezően várjuk a világraszóló nagy eredményt. Egy jól sikerült hétvége most olimpiai szereplést érne!
Jégkorong olimpiai selejtező.
Harmadik forduló, 2020, Nottingham:
Magyarország-Észtország 4-1
Magyarország- Románia 3-2 (h.u.)
Magyaroszág- Nagy-Britannia 4-1
Negyedik forduló, 2021, Riga:
Magyarország-Franciaország: csütörtök, 14.30.
Magyarország- Lettország: péntek, 19.00.
Magyarország-Olaszország: vasárnap, 12.00.
A nyitóképen Mátrai Dávid felvétele
Az újpesti nevelésű, 15 éves korától Finnországban pallérozódó csatártehetség a felnőtt-világbajnokságon való szereplése után felkerült a legerősebb profi liga, az NHL előzetes draftlistájára. Interjú.
„Az elmúlt jó néhány évtizedben hagytunk bőven teret a fejlődésnek, ezt most kezdjük behozni.”
Több cikk is megjelent róla, amióta történelmet írt.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
Ennek az osztrákokon kívül valószínűleg mindenki örülne.
Kangyal Balázs legszívesebben a Remete Ice Arena cserepadján állna most.
Na és az sem mellékes, hogy ha rajtam múlna, együtt szolgálna a hétköznapi halandókkal az értelmiségi, netalán elit családból származó, egészséges fiú is.
Kiderült: a béketerv 28 pontról 20 pontra rövidült.
