Az első magyar nő, aki olimpiát nyert, egyben zeneszerző is volt, pontosabban fogalmazva: dalszerző. Elek Ilona a történelem sok nehézségét átvészelte, de sokoldalú tehetségének köszönhetően mindvégig boldogult valahogyan.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
Budapesti zsidó családba született 1907-ben az első magyar női olimpiai bajnok, a tőrvívó Elek Ilona. Zongoristának készült, a Zeneakadémián tanult, ám sem edzője, sem az akadémia vezetése nem értékelte, hogy egy fiatal nő két ennyire eltérő területen hagyja ott a keze nyomát: választania kellett, hogy kecses ujjait vagy szintén gyors, de erős kezét használja. Ilona – vagy ahogy mindenki nevezte: Csibi – a másodikat választotta, legalábbis élete első felében.
Huszonkét évesen, 1929-ben már válogatott volt, ötödik helyezettként végzett az Európa-bajnokságon. A következő év nagy változást hozott karrierjében: két évre eltiltották a versenyszerű sporttól, miután szintén vívó húgának, Elek Margitnak védelmére kelt egy versenyen, kirohanva a versenybíró ellen. A tiltás miatt nem indulhatott az 1932-es olimpián Los Angelesben, így a világjátékokon csak 1936-ban Berlinben debütált. Már a verseny előtt nehezen boldogult: odautazása előtt két hazai csapatból, a Honvédból és a MAC-ból is kitiltották zsidó származása miatt. Ilona a náci Németország propagandaeseményévé váló, Adolf Hitler által megnyitott játékokon nyerte első aranyát. A rendezvénysorozat ellen világszerte felszólaltak: Európában és Amerikában is bojkottálók sora hívta fel a figyelmet a Németországban lappangó társadalmi feszültségekre, a jogfosztások fokozódására. Elek sikere már csak azért is különös színfoltja ennek az olimpiának, mert győzelmével a tőrverseny három dobogósa egy magyar, egy osztrák és egy német zsidó nő lett.
Elek Ilona ebben az időszakban kezdett igazán kibontakozni. 1937-ben a világbajnokságon Párizsban csapatban első, egyéniben második helyezett lett. A következő években hazai színtéren versenyzett, ám 1940-től származása miatt nem vehetett részt a megméretéseken. 1968-ban kiadott, húgával írt könyvében így emlékeznek erre: „Ritka balszerencsés versenyzők voltunk. Sokan mosolyognak ezen, jó néhányan pedig nem minden él nélkül kérdezték meg, hogy mi lett volna, ha még szerencsénk is van? Mégis… […] a második világháború kitörésekor tulajdonképpen pályafutásunk, sikereink kezdetén voltunk. Az igazi csúcsformánkat a háború alatti és utáni években értük el, vagyis azokban az időkben, amikor a sportkapcsolatok megszakadtak. A háború után pedig mi, vívók, hosszú időn keresztül sem világbajnokságon, sem nemzetközi versenyen nem vehettünk részt. Pedig – mint már említettük – akkor voltunk erőnk és tudásunk teljében. Hogy mit érhettünk volna akkor el?! Ez ma már a múlté.”
1946-ban tért vissza a pástra. Két évre rá csapatban a hágai vb ezüstérmese lett, a londoni olimpián pedig ismét aranyérmet szerzett. 1952-ben Helsinkiben ismét részt vett a világjátékokon, ám nem jött össze a harmadik arany: egy kétes, jó eséllyel jogtalan pont miatt, amelyet olasz ellenfelének ítéltek, a dobogó második fokán végzett. Elek Ilona ekkor 45 éves volt, az ezüstöt kudarcként könyvelte el, és azon dolgozott, hogy négy év múlva is versenyezhessen Melbourne-ben – erre azonban már nem került sor.
Vívókarrierjét követően is sikeres volt, az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese lett, illetve visszatért régi szerelméhez, a zeneszerzéshez. Így adódott, hogy Elek Ilona lett az egyetlen magyar olimpikon, aki még Szécsi Pálnak is írt dalt.
A szerző az Egy.hu főszerkesztője.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
Amíg mi, magyarok kényszeresen méricskéljük az országunkat a külföldhöz, sok külföldi úgy szeret minket, ahogy vagyunk. Rajcsányi Gellért írása.
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Szenzációsan házasodott többször is, kitartott a Habsburgok mellett, mégsem feküdt le idegen érdekeknek. Nagy kortársának, Bethlen Gábornak méltó ellenfele, Pázmány Péternek méltó bajtársa volt.
A haladás eredeti koncepciója a szabadságról szólt, a mai változat a mások feletti hatalomgyakorlásról. A liberálisoknak, szociáldemokratáknak, konzervatívoknak ideje visszatérniük a gyökerekhez – írja Ben Cobley.
A Meta újabb különös bírósági ügybe keveredett: egy teljesen ártatlan névrokon ügyvéd hónapokon át harcolt azért, hogy visszakapja fiókját.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
