Együtt kritizálta a budapesti városvezetést a BKK volt vezére és a Magyar Kerékpárosklub az „Élhető város; Két keréken” konferencián. Vitézy Dávid, Gajus Scheltema holland nagykövet, valamint a holland és a magyar kerékpárosklub képviselői tartottak előadást, ahol a holland kerékpáros mozgalom, a korábbi magyar fejlesztések, valamint Tarlós István legújabb állásfoglalásai is szóba kerültek. Tudósításunk.
Negyedórás késéssel indult az Élhető város; Két keréken elnevezésű Vírus est, így akadt némi időnk körbenézni a biciklisták forgatagában. Kiderült, hogy az eseménynek otthont adó Tütü nightclub a Magyar Liberális Párttal azonos címen működik. A betévedő látogató mindjárt el is olvashatja a klub filozófiáját: „Légy egyenlő, bátor, önmagad, szeress mindent, s varázslat történik”.
A szórakozóhely elfüggönyözött, diszkógömbös bulitermében épp Vitézy Dávid magyarázott élénken egy újságírónak a kivetítő előtt, amin az európai biciklis fesztivált hirdették. Az Europe: Let’s go cycling szlogenű kampány azért aktuális, mert április 14. és június 30. között folyik a bringások nagy akciója Európa nagyvárosaiban. Jelentős támogatója is akadt a fesztiválnak: maga Hollandia, amely éppen az Európai Tanács soros elnökségét látja el.
És ha már Hollandia, mindjárt színre is lépett Gajus Scheltema holland nagykövet, aki arról beszélt: a bicikli egy nagyszerű közlekedési eszköz, nem véletlen, hogy előbb találták fel, mint az autót. Az egészség és a környezet szempontjából is fontos, hiszen a kerékpár jelenti az alternatívát mindarra a szennyezésre, a zajra és a balesetveszélyre, amelyet az autó jelent.
A diplomata hozzátette: „Jó látni, hogy Magyarországon ilyen nagyot fejlődött a bringás közösség”. Annál is inkább a magáénak érzi az ügyet, mert ő személyesen, valamint holland cégek is támogatták a Critical Mass rendezvényeket. A hollandok köztudomásúlag nagyon szeretnek biciklizni. „Hollandiában már több a kerékpár, mint a lakosság létszáma” – mondta a diplomata mosolyogva, majd bemutatott egy biciklis kampányfilmet – önmagáról.
Holland példa: kerékpáros mozgalomból általános életforma
A hollandot egy másik holland váltotta; Gerrit Faber, aki a holland kerékpáros szövetség szakértője. Emlékeztetett: Amszterdamban nagyon népszerű a kerékpár, ahol a legtöbb ember naponta biciklizik és rendszerint több kerékpárral is rendelkezik.
A hollandiai biciklikonjunktúra az 1970-es évekbeli olajválsággal és az elszaporodó közúti gyermekbalesetekkel függ össze – idézte fel Faber. Az autóról a drága benzinárak miatt leszokó és gyermekeiket féltő polgárok az utcára vonultak tüntetni, majd létrehozták saját kerékpáros szervezeteiket. Ennek eredményeképpen 25 ezer kilométernyi bicikliutat létesítettek azóta Hollandiában.
A szakértő szerint Budapesten azért érné meg szintén befektetni az infrastruktúra fejlesztésébe, mert viszonylag rövidek a távolságok, lényegében egyenes a terep és elég jó a klíma. Felsorolta, hogy milyen feltételei vannak egy ilyen fejlesztésnek: sok bicikliparkoló, biciklisávok, várostervezés, valamint okos promóció. „A változások azonban nem működnek a biciklisták bevonása és politikai akarat nélkül” – hangsúlyozta Faber.
Magyar Kerékpárosklub: A politikának nem tetszik a városhasználói mozgalom
A politikai akarat azonban egyértelműen hiányzik – ezt pedig már Halász Áron, a Magyar Kerékpárosklub képviselője állította. Ironikusan megjegyezte: eredetileg egy biciklis Budapest-programot akart bemutatni, azonban a politika közbeszólt. Két napja érkezett ugyanis az a főpolgármesteri utasítás, amelyben az eddigi kerékpáros fejlesztéseket és rendelkezéseket lényegében visszavonták.
Tizenöt éve változik a szmogos Budapest, ekkor indult el ugyanis a Halász által „városhasználói forradalomnak” nevezett folyamat, amelynek része volt a biciklis forradalom. Mostanra pedig teljesen elterjedt a városban a kerékpárhasználat. A biciklizés már nem valami underground stílus, hanem általános közlekedési eszköz, amelyet bankárok és családanyák is használnak, nem csak a fiatalok.
„A politikusok azonban nem szeretik, ha a városlakók átveszik az uralmat a város felett” – hangoztatta az aktivista. A változás ugyan Budapesten gyorsabb és kaotikusabb is, mint Amszterdamban, mert a várost nem erre tervezték. A fejlesztésre azonban éppen ezért rengeteg tér van. Halász Áron megállás nélkül sorolta is a kívánságokat: forgalomcsillapítás, hidak átjárhatósága, a Körút, az Üllői út és megannyi hely, amelyet birtokba vennének a biciklisták. Aztán nevetve reflektált javaslataira: „Már milliókat elköltöttem, lehet, hogy milliárdokat is. De ez megtérülő befektetés lehet, ha megfelelő a kommunikáció és a promóció.” Végül pedig az előadó arra figyelmeztetett: Nem szubkultúraként és sportként kell ezt bemutatni a kerékpározást, hanem mint közlekedési eszközt.
Vitézy: A bringások csak azért szabálytalanok, mert rá vannak kényszerülve
Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, a BKK volt vezérigazgatója egy ennél komplexebb közlekedéspolitika szempontjairól beszélt. A problémák okára rávilágítva elmondta: nagyot fejlődött az autós közlekedés a '80-as évektől világszerte. A főváros vezetése pedig annak idején úgy akart a motorizáció kihívásának megfelelni, hogy az autóforgalomnak rendeltek alá mindent a közlekedésben. Eszerint alakították a forgalmi rendet és az infrastruktúrát. Emiatt a budapesti tömegközlekedésben folyamatosan csökkent az utasszám. Ezt a trendet pedig csak 2010-ben sikerült megtörni, amikor négy év alatt összesen 20 százalékkal nőttek a jegyeladások.
A közlekedéspolitikus hosszan méltatta a hivatalának betöltése idején elért eredményeket, például az integrált forgalomirányítás bevezetését. Ez az intézményi változás szerinte átalakította a közlekedéspolitika szemléletét: már nem kiszolgálni akarták az autósokat, hanem befolyásolni az emberek döntéseit. Ugyanis „a gyakorlatban nem a piac határozza meg a jegyárakat, hanem a városvezetés”; ezért pedig „nem lehet az autósforgalmat a végtelenségig kiszolgálni”, hiszen akkor nagyon hamar irreálisan túlterheltek lennének az utak. Ha a tömegközlekedést hagyják leromolni, akkor óhatatlanul nőni fog az autók száma a szuburbanizáció és az állandóan növekvő közúti forgalom miatt – figyelmeztetett Vitézy Dávid.
Tarlós Istvánnak is odaszúrt finoman a szakember: „Nagyon súlyos hiba volna, ha egy retrográd változás állna be és az autósoknak alárendelnénk a korábbi fejlesztéseket”. Ehelyett a biciklistáknak lehetővé kellene tenni, hogy minél hatékonyabban eljussanak a céljukhoz. Vitézy kritikusan idézte Tarlós főpolgármesteri utasítását, amelyben a városvezető kifejezi, hogy „nem prioritás az A-ból B-be legrövidebb elv”, azaz nem támogatja, hogy minél kedvezőbb utak jöjjenek létre a kerékpárosok számára.
Vitézy szerint erősen benne van a közbeszédben a kerékpárosok szabálytalan közlekedése. Ez azonban állítása szerint csupán a '70-es években elindult közlekedéspolitika maradványa, az akkori közlekedéspolitikai döntésekkel ugyanis az embereket leszorították az utakról. A szabályok betartásában pedig nagyon sokat számít a jó infrastruktúra. A kerékpárosok jó infrastruktúrája tehát az autósoknak is érdeke, hiszen, ha külön sávok állnak a bringások rendelkezésére, jó eséllyel nem cikáznak majd szabálytalanul az autók között. Vitézy azt is elmondta, hogy az Üllői út, a Nagykörút és a Váci út biciklisávos fejlesztésére vonatkozóan a „fiókban vannak a tervek”. A pénz és a reális megoldás is készen áll, azonban a döntéshozók visszaléptek, csak ezért nem valósult meg eddig a fejlesztés.
Vitézy: „A gyalogosokra sem szólunk rá, ha a járdán szembe mennek a forgalommal”
A szakember fontosnak tartja a közös busz- és kerékpársávok megőrzését. Azt is jó döntésnek nevezte, hogy megnyitották az egyirányú utcákat a biciklisták előtt. Az egyirányúsítás ugyanis elmondása szerint az autók mérete miatt történt csak, ezért nem kell kiterjeszteni a bringásokra. „A gyalogosokra sem szólunk rá, ha a járdán szembemennek a forgalommal” – érvelt Vitézy mosolyogva.
A Bubi rendszerére kitérve kiemelte, hogy Európában egyedülálló a működése, ugyanis a megtelt állomásoknál is le lehet tenni a bicikliket, ezt Londonban például nem lehet. Az is előnyére válhat a Bubi-nak, hogy a megkötött közbeszerzési szerződés alapján gyorsan bővíthető. Elméletileg csak le kell hívni az opciót, hogy újabb bicikliket, állomásokat rendeljenek, sajnos azonban a mostani közlekedéspolitika ezt a lehetőséget nem használja ki – sajnálkozott Vitézy Dávid.
A jövőről szólva arra mutatott rá a közlekedéspolitikus, hogy realitás az önvezető autók elterjedése a városi közlekedésben. A technológia ugyanis már készen áll, csak az emberek még nem teljesen nyitottak az ilyesmire. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy harminc év múlva önvezető taxik lesznek, ami igen olcsóvá teszi majd a városi autós közlekedést. Ennek nyomán pedig átalakulhat az autók tulajdonlása, hiszen egyre kevésbé lesz az embereknek szüksége maguk által fenntartott és parkoltatott autóra. A döntéshozóknak ezért érdemes újrarajzolniuk a közterületeket .
Addig is azonban mindenképpen érdemes a hosszú távon kifizetődő tömegközlekedést és a kerékpáros infrastruktúrát fejleszteni. „Ehhez pedig jövőt értő közlekedéspolitikusokra és felkészült intézményrendszerre van szükség” – zárta előadását a BKK korábbi vezetője.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
„Örülök Dávid, hogy a fővárosi munkádhoz az oldalamat és videóimat használod, sokadjára” – írta a Fidesz-KDNP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője.
A tájékoztatás szerint a társaság több hónapnyi előkészítést követően az első időszakban ötven testkamerával látja el dolgozóit.
A korábbi főpolgármester-jelölt szerint a HVG írása „olyannyira vak és süket a budapesti közállapotokra”, hogy muszáj volt a benne szereplő tévedésekre reagáljon.
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter szerint jelenleg egyértelműen Oroszország van fölényben a harctéren.
Most miért nem jut eszükbe, hogy Bécsben a metrók és a villamosok végállomásainál szinte mindenhol nagy P+R parkolók vannak, illetve a város belső része is tele van parkolóházakkal.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
