Világszerte rengetegen állnak ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
Ötszörös volt a túljelentkezés a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által májusban meghirdetett HU-rizont Programra. A HU-rizont célja, hogy kiváló magyar tudományos műhelyek vezetésével olyan nemzetközi kutatási projektek induljanak a világ legkiemelkedőbb egyetemeinek és kutatóintézeteinek közreműködésével, amelyek a magyar innovációs stratégiai intézkedéscsomagban, a Neumann János Programban (NJP) meghatározott fókuszterületekhez – digitalizáció, egészséges élet, zöld átállás és körforgásos gazdaság – illeszkedően, Magyarország és ezen keresztül a nagyvilág számára egyaránt fontos társadalmi és gazdasági kihívások megoldására koncentrálnak.
Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter november 16-án jelentette be a HU-rizont program eredményét. Elmondta: A nagyszámú jelentkezés miatt 8 milliárd forintról 12 milliárd forintra emelték a pályázat keretösszegét, és a 112 beérkezett pályaműből 30-at választottak ki támogatásra. Ismertetése szerint valamennyi nemzetközi kutatási együttműködésben a világ legjobb száz egyeteme vesz részt a magyar egyetemekkel közösen. Hangsúlyozta, a világ és benne az Európai Unió tudományos közössége számít a magyar kutatókra, ugyanis a glóbusz vezető egyetemei állnak sorba a magyar egyetemek által vezetett kutatásokban való részvételért. A nyertes HU-rizont pályázatok közül kiemelte az Óbudai Egyetemet, amely a Stanforddal (Stanford University) és a Szingapúri Nemzeti Egyetemmel (National University of Singapore) közösen - Nyugat és Kelet együttműködését biztosítva - az orvosi robotika és a mesterséges intelligencia témájában kutat; a Szegedi Tudományegyetem a Cambridge-i Egyetemmel (University of Cambridge) és az Ulmi Egyetemmel (University of Ulm) dolgozik majd a műanyagok mikro- és nanorészecskéinek az egészséges életre gyakorolt hatását vizsgálva; a Debreceni Egyetem pedig a szöuli (Seoul National University) és a Floridai Egyetemmel (University of Florida) teremt kutatói közösséget a vezető nélküli járműfejlesztésben. „Olyan témákat állítunk a középpontba, amelyek a digitalizációt, az egészséges életet és a zöld átállást valóban meg kívánják oldani, ezért a magyar kormány támogatásával indulhatnak el a nyertes programok” − közölte a miniszter.
Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) elnöke hangsúlyozta, hogy a magyar kormány idén a tudománypolitikai, kutatási és innovációs projektekre több mint 150 milliárd forintot fordít hazai költségvetési forrásból. Kiemelte, hogy minden pályázatra óriási túlkereslet mutatkozik, ezt bizonyítja a HU-rizont program is, amelyre 16 magyar egyetem összesen 40 milliárd forint értékben nyújtott be 112 pályázatot. Ezekben a kutatási projektekben a magyar fél jelöli ki a kutatás irányát, és a magyar kormány nemcsak a hazai tudástermelő intézményeket finanszírozza, hanem a konzorciumban részt vevő külföldi, TOP 100-as egyetemeknek a projekthez kapcsolódóan felmerült költségeit is fedezi. Ismertetése szerint a HU-rizont pályázatban elvárás volt, hogy a magyar egyetemeknek minimum 50 százalékban be kell vonniuk ilyen típusú külföldi intézményeket a pályázatukba. A projektek legalább két, maximum három évig tartanak. A HU-rizont Program révén elérhető az is, hogy a magyar felsőoktatási intézmények a jövőben a mostaninál nagyobb, akár 5-10 konzorciumi tagból álló kutatási csoportokat önállóan vezessenek − mondta. Fontosnak nevezte, hogy az egyetemek együttműködjenek a gazdaság szereplőivel, és ne csak öncélú kutatásokat végezzenek, hanem olyanokat, amelyeknek van társadalmi, gazdasági és pénzügyi hatásuk. Hangsúlyozta: kulcsfontosságú a versenyképesség, ehhez járul hozzá az NKFI Hivatal valamennyi pályázati konstrukciója, a HU-rizont programmal együtt, amelyet a következő évben is meghirdet a hivatal.
(X)