A feketén árult dohányipari termékek nemcsak jelentős adóbevételektől fosztják meg a költségvetést, hanem esetükben azt sem tudhatjuk biztosan, hogy mi van bennük, egyáltalán biztonságos-e a használatuk – hangzott el a Digital-Media Hungary 2024 feketekereskedelemmel foglalkozó kerekasztalbeszélgetésén.
Megközelítési módtól függően más-más eredményt kapunk arra a kérdésre, mekkora részesedést hasít ki magának a dohányipari termékek magyarországi forgalmából a feketepiac. Abban azonban egyetértenek a szakemberek, hogy éves szinten több tízmilliárdos, akár a százmilliárd forintot is meghaladó összegről beszélhetünk. Ezért is kapott a téma önálló kerekasztal-beszélgetést a Digital-Media Hungary 2024-en.
Manapság a dohánycsempészet már nemcsak a csomagtartóban a határon átcsempészett hagyományos cigarettát jelenti, hanem az egzotikus végződésű honlapokra beregisztrált webshopok tömege által kínált, sokszor ismeretlen eredetű, elektronikus cigarettákból, hevítőrudakból és nikotinpárnákból álló portékát.
Pedig az online térből bizonytalan eredetű és tartalmú áruk rendelhetőek meg, mindez illegálisan, hiszen hazánkban a dohányipari termékek távértékesítése tilos. Az elméletileg a weboldal „hovatartozásáról” árulkodó domain végződés egzotikumát leginkább feltűnő változékonysága adja. Ahogy ugyanis hivatalos bejelentést kapnak az internetes szolgáltatók az adóhivataltól vagy más állami szervezettől arról, hogy az oldalon tiltott cikkeket árulnak, blokkolják azt, így a csalók újabb és újabb domainekkel próbálkoznak.
Ezzel szemben, az itthon hivatalos csatornákon keresztül értékesített, tehát a trafikokban kapható füst nélküli, újgenerációs megoldások ellenőrzött alternatívaként érhetőek el a felnőttek számára. Ezek a termékek sem kockázatmentesek és nikotint tartalmaznak, így függőséget okoznak, azonban használatuk során nincs a hagyományos cigarettára jellemző égési folyamat, így a füstben lévő károsanyagok kialakulása elkerülhető.
„Akár a felhasználók is jelezhetik az online piactereknek, vagy az online platformoknak, ha jogellenes tartalmat észlelnek, a bejelentők lehetnek az érintettek, vagy akit károsan érint a hamisított termékek forgalmazása” – közölte a beszélgetésen dr. Fáczán Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) online platform főosztályvezetője.
A trükközés a digitális térben nyilván nem véletlen. A feketekereskedők gyakran olyasmit árulnak, aminél a fogyasztó nincs tudatában annak, mit is fogyaszt el.
„Sokszor annyira a megengedett értékhatár fölött van például a nikotintartalom, hogy az már eleve kizárja, hogy legális lehessen a termék” – fogalmazott dr. Esküdt Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) dohányügyi igazgatója, aki szerint nagy gondot jelent az is, hogy gyakran többszázezres követőtáborral rendelkező influencereknél is megjelennek ezek a termékek. A modern korban pedig a közösségi média hasonlóan működik, mint korábban a televízió: amit ott „bemondanak”, azt általában készpénznek veszik az emberek.
„Ehhez kapcsolódik, hogy egy modern és hatékony hatóság számára is szükségszerű, hogy ismerje és aktívan használja ugyanezen csatornákat, valamint a social media erejét” – hangsúlyozta a beszélgetésen dr. Schöninger Róbert pénzügyőr alezredes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) főosztályvezető-helyettese. Szerinte ezeken a platformokon hatékonyabbá válik a prevenció is azáltal, hogy felhívják a figyelmet az ismeretlen eredetű dohányipari termékek fogyasztásának veszélyeire.
A feketekereskedelem legsötétebb bugyra ez: nem arról van szó, hogy bevizsgált terméket árulnának a hivatalos csatornák megkerülésével, hanem arról, hogy már magának a terméknek sincs meg a lekövethető múltja és eredete. Ráadásul az is előfordul, hogy adathalászok próbálnak úgy bankkártya és egyéb személyes adatokhoz hozzáférni, hogy a valóságban nem létező terméket „értékesítenek”.
Ezért is fontos minden olyan kezdeményezés, amely abban segíti a fogyasztókat, hogy felismerjék az azonosítatlan dohányipari termékekkel járó problémákat. Kizárólag a forgalmazásukra kijelölt trafikokból szabad beszerezni ezeket a termékeket.
„A cikk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illegális Dohány Elleni Munkacsoportjának céljaival összhangban és azok támogatására a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. közreműködésével jelent meg.”
(X)
Fotók: Digital Media Hungary
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Eljárást indított ellenük az NMHH.
A zéró tolerancia félreértése, amikor kizárólag rendészeti üzenetté szűkül.
A „Balázsék” egyik adása – amelyben intim masszázsgélt teszteltek a műsorvezetők – jócskán átlépte a rádióműsor korhatárbesorolását.
A Drogkutató Intézet stratégiai igazgatója szerint vékony a határvonal a művészi szabadság és a kábítószer népszerűsítése között.
Elég csak egy családtag, aki szerhez nyúl, és a kábítószerfüggés „családi betegséggé” válik – tudtuk meg a téma szakértőjétől.
Megkezdődtek a prevencióval és a kábítószer-rehabilitációval kapcsolatos jövőbeni fejlesztésekhez szükséges előkészületek.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Felfoghatatlan, ami a legvégén történt.
