Figyelmeztették Magyar Pétert: szem előtt kell tartania, a társadalom drogkérdésben meglepően egységes

Hiába politizálódott át látványosan a kábítószerekről szóló társadalmi vita az elmúlt időszakban, 

– szögezte le a Drogkutató Intézet igazgatója. Téglássy Kristóf rámutatott, a drogok teljes elutasítása mögött, pártszimpátiától függetlenül, mintegy 85 százalékos támogatottság áll. Mint fogalmazott, ez nem ideológiai álláspont, hanem egy széles körű társadalmi konszenzus, amely világos irányt szabhat a felelős drogpolitikának.

Az intézet vezetőjének publicisztikájára hivatkozva a Magyar Nemzet azt írta, a drogpolitika kérdésében időről időre fellángolnak a viták: enyhítés vagy szigorítás, ártalomcsökkentés vagy prevenció, szabadság vagy védelem. Szerinte azonban, 

Téglássy Kristóf úgy véli, a zéró tolerancia nem puszta büntetőpolitikai eszköz: akkor válik hatékonnyá, ha szervesen kapcsolódik a megelőzéshez. Ez a két elem nem egymás alternatívája, hanem egymást erősítő tényezők. „A világos tiltás kijelöli a társadalmi normát, a prevenció pedig megadja azokat az eszközöket – oktatás, közösségi programok, családtámogatás –, amelyek révén ez a norma valóban be is épül az egyének döntéseibe” – magyarázta.

Az igazgató szerint 

A függőség nem pusztán egyéni döntések sorozata, hanem biológiai, pszichológiai és szociális tényezők összjátéka. „Ha a társadalom elbizonytalanítja saját határait, azzal nem szabadságot ad, hanem kockázatot növel” – hangsúlyozta, majd kiemelte: egy új kormány számára, ha valóban a társadalom minden csoportjának az érdekét tartja szem előtt, nem lehet valódi kérdés, hogy milyen kiindulópontot választ. Mint fogalmazott, 

Szerinte zéró tolerancia és a prevenció egysége stabil, kiszámítható keretet ad: világos üzenetet közvetít a fiatalok felé, és egyértelmű kapaszkodót a családok, az iskolák és a közösségek számára.

Hozzátette azonban azt is, a szigor nem jelenthet érzéketlenséget. Ugyanis éppen az a rendszer következetes, amely különbséget tesz a terjesztők és a függők között. Azok számára, akik már a függőség csapdájába kerültek, nem elég a károk minimalizálása. Mint írta, nekik esélyt kell adni a teljes felépülésre – ez pedig komplex kezelést, hosszú távú rehabilitációt és társadalmi reintegrációt jelent.

Hangsúlyozta, a valódi segítség nem áll meg ott, hogy „kevesebb kárt” okozzunk. A cél az, hogy az érintettek visszanyerjék önállóságukat, kapcsolataikat és életminőségüket. Ehhez szakmailag megalapozott terápiás programok, elérhető intézmények és támogató közeg szükséges. A felépülés nem gyors folyamat, de lehetséges – és egy felelős drogpolitika ezt a lehetőséget köteles biztosítani.

Téglássy Kristóf úgy összegzett, 

 „A zéró tolerancia kijelöli az irányt, a prevenció megerősíti azt, a rehabilitáció pedig esélyt ad azoknak, akik letértek róla” – magyarázta. Szerinte egy új kormány hitelessége ezen a területen azon múlik, hogy képes-e ezt az egységet felismerni és következetesen képviselni. „Mert ebben a kérdésben a bizonytalanság nem semleges állapot, hanem maga a kockázat” – mutatott rá.

Nyitókép: Pixabay