HCEMM: Szegedi kutatóintézet az öregedéssel járó betegségek nyomában (X)

Az öregedéssel járó betegségeket ma már egészségügyi problémának tekintjük és nem a kor szükségszerű velejárójaként. A betegségek viszont gyógyíthatóak, ezt a területet kutatja itthon a HCEMM.

Az öregedés néhány kivételtől eltekintve szinten minden többsejtű élőlényt érint, így az embert is. Tekintve, hogy első hatásai már a harmincas (!) éveinkben jelentkeznek, a legtöbbünknek személyes tapasztalata is van vele, tudományos szempontból azonban csak a nemrég kezdtük átfogóbban is megismerni, pontosan milyen folyamatok is zajlanak ennek kapcsán a szervezetben.

A korábbi elképzelésekkel szemben napjainkban a tudósok már nem osztják azt a nézet, miszerint az öregedés a szervezet általános romlása, kopása lenne. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy a fajunk hosszú evolúciós történelmének hozadéka, lényegében egy biológiai tulajdonság, mint a magasság vagy a testtömeg, amit részben a genetikai adottságok határozzák meg, részben pedig a környezet (ideértve például a táplálkozást vagy a testmozgást is). Ezek mellett még számos különféle tényező is meghatározhatja, ilyenek például a genetikai kód tartalmát és szabályozását érintő változások, vagy éppen az őssejtek kimerülése.

Ez a modern szemlélet biztatóbb, ha ugyanis az öregedés részfolyamatokra bontható és megérhető, akkor a hozzá kapcsolódó betegségeket sem kell az élet magától értetődő részeként elfogadnunk. Ez nagyon fontos megállapítás, mivel a leggyakoribb egészségügyi problémák, így a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések erősen összefüggenek az életkorral, és a fejlett világ minden országában súlyos egészségügyi terhet jelentenek. Éppen ezért tűzte a zászlajára a szegedi HCEMM kutatóközpont az életkorral összefüggésbe hozható betegségek elleni küzdelmet jobb diagnosztikai eszközök és hatékonyabb gyógymódok kifejlesztésén keresztül.

A HCEMM kutatásainak négy fő területe van. Az első az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat célozza - mindkét területen fontos szerepet játszik a sejtek közötti kommunikáció, és a pikkelysömörhöz hasonló autoimmun betegségekben, de a sztrókban és a szívbetegségben is érintettek. A második megközelítés az anyagcsere- illetve a szív- és érrendszeri betegségeket veszi górcső alá, amelyek vezető halálozási oknak számítanak Magyarországon. A harmadik irányból közelítő csoportok az örökítőanyagot és szabályozását, önjavító képességét vizsgálják, amely nem csak a daganatos betegségek terén adhat hatékonyabb gyógymódokat a kezünkbe, de jobb diagnosztikai eljárásokon át a már létező gyógymódokat is jobban használhatóvá teszi. A COVID-19 járvány óta pedig külön részleg foglalkozik a fertőző betegségek korai észlelésével és azzal, hogy az ellenük használt gyógyszerek hatékonyak maradjanak.

(X)

Fotók: Shutterstock