Az öregedéssel járó betegségeket ma már egészségügyi problémának tekintjük és nem a kor szükségszerű velejárójaként. A betegségek viszont gyógyíthatóak, ezt a területet kutatja itthon a HCEMM.
Az öregedés néhány kivételtől eltekintve szinten minden többsejtű élőlényt érint, így az embert is. Tekintve, hogy első hatásai már a harmincas (!) éveinkben jelentkeznek, a legtöbbünknek személyes tapasztalata is van vele, tudományos szempontból azonban csak a nemrég kezdtük átfogóbban is megismerni, pontosan milyen folyamatok is zajlanak ennek kapcsán a szervezetben.
A korábbi elképzelésekkel szemben napjainkban a tudósok már nem osztják azt a nézet, miszerint az öregedés a szervezet általános romlása, kopása lenne. Sokkal inkább tűnik úgy, hogy a fajunk hosszú evolúciós történelmének hozadéka, lényegében egy biológiai tulajdonság, mint a magasság vagy a testtömeg, amit részben a genetikai adottságok határozzák meg, részben pedig a környezet (ideértve például a táplálkozást vagy a testmozgást is). Ezek mellett még számos különféle tényező is meghatározhatja, ilyenek például a genetikai kód tartalmát és szabályozását érintő változások, vagy éppen az őssejtek kimerülése.
Ez a modern szemlélet biztatóbb, ha ugyanis az öregedés részfolyamatokra bontható és megérhető, akkor a hozzá kapcsolódó betegségeket sem kell az élet magától értetődő részeként elfogadnunk. Ez nagyon fontos megállapítás, mivel a leggyakoribb egészségügyi problémák, így a szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések erősen összefüggenek az életkorral, és a fejlett világ minden országában súlyos egészségügyi terhet jelentenek. Éppen ezért tűzte a zászlajára a szegedi HCEMM kutatóközpont az életkorral összefüggésbe hozható betegségek elleni küzdelmet jobb diagnosztikai eszközök és hatékonyabb gyógymódok kifejlesztésén keresztül.
A HCEMM kutatásainak négy fő területe van. Az első az immunrendszert és a gyulladásos folyamatokat célozza - mindkét területen fontos szerepet játszik a sejtek közötti kommunikáció, és a pikkelysömörhöz hasonló autoimmun betegségekben, de a sztrókban és a szívbetegségben is érintettek. A második megközelítés az anyagcsere- illetve a szív- és érrendszeri betegségeket veszi górcső alá, amelyek vezető halálozási oknak számítanak Magyarországon. A harmadik irányból közelítő csoportok az örökítőanyagot és szabályozását, önjavító képességét vizsgálják, amely nem csak a daganatos betegségek terén adhat hatékonyabb gyógymódokat a kezünkbe, de jobb diagnosztikai eljárásokon át a már létező gyógymódokat is jobban használhatóvá teszi. A COVID-19 járvány óta pedig külön részleg foglalkozik a fertőző betegségek korai észlelésével és azzal, hogy az ellenük használt gyógyszerek hatékonyak maradjanak.
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Cencter of Excellence for Molecular Medicine - HCEMM) egy több létesítményben működő intézet, kutatói úttörő eljárások és terápiás módszerek fejlesztésével járulnak hozzá az egészségesebb öregedéshez. A HCEMM jelenleg többek között a Horizont 2020 pályázat támogatásával működik, amelynek keretei között a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont a heidelbergi székhelyű EMBL-lel mint partnerintézménnyel dolgozik együtt, de a Tématerületi Kiválósági Program és az NKFIH-n keresztül a magyar kormány támogatása szintén elengedhetetlenek a HCEMM működéséhez. A szervezet, amelynek sokrétű munkájának koordinációja a Szegeden található központból történik, célja, hogy az akadémiai és ipari területek között közvetítve, a molekuláris orvostudomány legújabb eszközein keresztül hozzájáruljon az öregedő magyar népesség életminőségének javításához, és az egészségügyi ellátás költségeinek csökkentéséhez.
(X)
Fotók: Shutterstock
Elménk egészsége sokáig elsősorban genetikai adottság, mentális terhelés és életkor kérdésének tűnt. Ma már egyre több kutatás bizonyítja, hogy az agy egészsége szempontjából a rostbevitel és a mikrobiom állapota legalább ilyen fontos szerepet játszik, sőt ezen múlik memóriánk fenntartása-, de a depresszió és az alvás minősége is.
Egészséges ételek: hét alapanyag, amit érdemes minél többször fogyasztanunk.
Minél több valós, orvos által megerősített információnk van a testünkről és az egyes betegségekről vagy sérülésekről, annál könnyebben értjük meg nemcsak a saját helyzetünket, de az egészségügyi személyzetet is.
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
A 2000 kg feletti autókra a hajtás módjától függetlenül kétszeres parkolási díjat kell majd fizetni jövőre.
A Nolimpia mozgalommal ismertté vált balliberális párt egyetlen képviselője sem kapott eddig szerepet a Tisza-kormányban.
