A globalizáció amerikai korszaka véget ért. Az új kihívásokra a Nyugat válasza a blokkosodás, amely a matematika törvényei alapján sem Amerikának, sem Európának, sem Magyarországnak nem érdeke. Képesek vagyunk-e egy huszárvágással fordítani a dolgok logikáján?
2023. december 20. 23:22
10 p
0
1
0
Mentés
Mi lesz a világgal az Egyesült Államok hegemóniája és a neoliberalizmus mint operációs rendszer kivezetése után? Sokan feltették már a kérdést, s ezzel egy időben majdnem ennyien elkövetik a legalapvetőbb hibát is. Azt, hogy – tudattalanul is őrizve a 20. századi reflexeket – valamilyen ideológiával akarják betölteni az értelmezési vákuumot.
A bolygó ügyei azonban túl összetetté váltak mindehhez, és a hidegháborús korszakban gyökerező kényszeres leegyszerűsítéssel csak becsapjuk magunkat. Mi az univerzalista ideológiák örök alternatívája? Természetesen a lokalista praktikum. Számomra erről szól Orbán Balázs új könyve, a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája. Szerzőnk értékelése szerint az Egyesült Államoknak, valamint stratégáinak és teoretikusainak sem lehet kérdés, hogy a globalizáció amerikai korszaka a végéhez közeledik.
A szemünk előtt kibontakozó blokkosodást nem rendszertani szükségszerűségnek, hanem tudatosan képviselt és erősített nyugati stratégiának látja, holott – bármilyen meglepően hangzik is – Amerikának, Európának és Magyarországnak e területen pontosan ugyanaz az érdeke. Az, hogy ne következzen be. Ha csak a számokat nézzük, nem nehéz belátni a szerző igazságát: egy blokkosodó, azaz magába zárkózó Nyugat nyolcadakkora piacot jelent, mint a feltörekvő országok világrészei. Képes lehet-e egy tízmilliós közép-európai ország arra, hogy – a könyv fordulatával élve – „megfordítsa a dolgok logikáját”?
A kötetben bemutatott koncepció legérdekesebb vetülete a keystone state (kulcsország) fogalmának bevezetése a magyar stratégiai gondolkodásba. Ez a titokzatosan hangzó, csábító országkategória – az ilyen esetekben megszokottól eltérően – nem valamely divatos nyugati elemző kétes életidejű próbálkozása valami eredetire, hanem egy Kínától az Egyesült Államokig a glóbusz minden pontján egyre gyakrabban leírt új megfigyelés egyik elnevezése.
Lényege, hogy a változó természetű nemzetközi kapcsolatokban már nem csak a méret, a népesség vagy éppen a természeti erőforrások határozhatják meg egy országnak a hierarchiában elfoglalt helyét.
A másfél órás csörtében olyan témák kerültek terítékre, mint a kínai-magyar kapcsolatok, az energiabiztonság és az energiamix kérdése, valamint Magyarország helye és helyzete az Európai Unióban.
Zelenszkijtől Babišig Kelet- és Közép-Európa számos országában próbálkozott már a politikai elit leváltásával a gazdasági vagy kulturális elitből érkező vadonatúj szereplő. Kohán Mátyás írása.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.