A globalizáció amerikai korszaka véget ért. Az új kihívásokra a Nyugat válasza a blokkosodás, amely a matematika törvényei alapján sem Amerikának, sem Európának, sem Magyarországnak nem érdeke. Képesek vagyunk-e egy huszárvágással fordítani a dolgok logikáján?
Mi lesz a világgal az Egyesült Államok hegemóniája és a neoliberalizmus mint operációs rendszer kivezetése után? Sokan feltették már a kérdést, s ezzel egy időben majdnem ennyien elkövetik a legalapvetőbb hibát is. Azt, hogy – tudattalanul is őrizve a 20. századi reflexeket – valamilyen ideológiával akarják betölteni az értelmezési vákuumot.
A bolygó ügyei azonban túl összetetté váltak mindehhez, és a hidegháborús korszakban gyökerező kényszeres leegyszerűsítéssel csak becsapjuk magunkat. Mi az univerzalista ideológiák örök alternatívája? Természetesen a lokalista praktikum. Számomra erről szól Orbán Balázs új könyve, a Huszárvágás – A konnektivitás magyar stratégiája. Szerzőnk értékelése szerint az Egyesült Államoknak, valamint stratégáinak és teoretikusainak sem lehet kérdés, hogy a globalizáció amerikai korszaka a végéhez közeledik.
A szemünk előtt kibontakozó blokkosodást nem rendszertani szükségszerűségnek, hanem tudatosan képviselt és erősített nyugati stratégiának látja, holott – bármilyen meglepően hangzik is – Amerikának, Európának és Magyarországnak e területen pontosan ugyanaz az érdeke. Az, hogy ne következzen be. Ha csak a számokat nézzük, nem nehéz belátni a szerző igazságát: egy blokkosodó, azaz magába zárkózó Nyugat nyolcadakkora piacot jelent, mint a feltörekvő országok világrészei. Képes lehet-e egy tízmilliós közép-európai ország arra, hogy – a könyv fordulatával élve – „megfordítsa a dolgok logikáját”?
A kötetben bemutatott koncepció legérdekesebb vetülete a keystone state (kulcsország) fogalmának bevezetése a magyar stratégiai gondolkodásba. Ez a titokzatosan hangzó, csábító országkategória – az ilyen esetekben megszokottól eltérően – nem valamely divatos nyugati elemző kétes életidejű próbálkozása valami eredetire, hanem egy Kínától az Egyesült Államokig a glóbusz minden pontján egyre gyakrabban leírt új megfigyelés egyik elnevezése.
Lényege, hogy a változó természetű nemzetközi kapcsolatokban már nem csak a méret, a népesség vagy éppen a természeti erőforrások határozhatják meg egy országnak a hierarchiában elfoglalt helyét.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
A várakozásokat is felülmúlva, összesen több mint ezer pályázat érkezett a Libri Talent második évadára és a Libri Talent Mini meseíró pályázatára.
Az ő szabályokkal teli univerzuma mára a modern nők menekülőútja és vágyott fantáziavilága lett. Az éppen negyed évezrede, december 16-án világra jött angol írónő népszerűbb, mint valaha.
A GB News Brüsszelben készített interjút a miniszterelnök politikai igazgatójával.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
Ha nemzeti kormányunk lesz, akkor van esélyünk, hogy kimaradjunk a háborúból – mondta a miniszterelnök.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
