Orbán Balázs védése: autoriter liberalizmus az akadémiai szabadság ellen
Mintha a 21. században a szuverenitással nem lehetne foglalkozni.
„Ez is csak velem fordul elő, hogy amikor végre azt csinálhatnám, amit szeretnék, ágynak dőlök” – mérgelődnek sokan, amikor a nyaralás kezdetekor lebetegszenek. Pedig nem számít kivételnek, aki így jár.
A nyaralás a legtöbb ember számára az év várva várt időszaka, ezért különösen bosszantó, ha a szabadság első napjaiban felüti a fejét valamilyen betegség, megkeserítve a pihenni vágyók életét. E tünetegyüttesnek neve és önálló kórképe is van: a szakirodalomban nyaralási betegségként ismeretes. A szindrómát a világon sokfelé kutatják, többek között a Semmelweis Egyetemen is.
Biológiai, pszichológiai és szociális okai is lehetnek annak, ha a régóta vágyott nyaralás első napjain jelentkeznek valamely betegség tünetei. Az immunrendszerünk állapota és a stressz-szint változása szoros összefüggésben van. A nyaralási betegség egyik lehetséges magyarázata éppen ez az összefüggés: a krónikus stressz nem hat kedvezően az immunrendszerre. A stressz bizonyos funkciókat gátol – például a gyulladásokért felelős immunválaszt –, másokat pedig aktivál. „Vagyis amíg benne vagyunk a mókuskerékben, addig lehet, hogy nem tör felszínre a betegség, majd amikor a stressz szintje megváltozik, kiütközhetnek a tünetek” – magyarázza Papp Zsuzsanna pszichológus, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének adjunktusa. Hozzáteszi: lehetséges, hogy már pár nappal előbb bennünk bujkált a kór, de valahogyan kezeltük a tüneteket, viszont amikor kicsit leengedünk, addigra a betegség lefutása súlyosabb fázisba kerül.