Kiderült: ezért nem kötött békét Ukrajna és Oroszország a háború elején

Bendarzsevszkij Anton értekelte a New York Times által közzétett dokumentumokat.

Oroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.

Bendarzsevszkij Anton értekelte a New York Times által közzétett dokumentumokat.


„Oroszország ezt a háborút akár ma befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá a német kancellár.


Moszkva két feltételt támaszt ahhoz, hogy tűzszünet legyen Ukrajnában, míg a Nyugat Svájcban tart békecsúcsot, de Oroszországot nem hívták meg.


Az orosz elnök pénteken beszélt hazája hadseregéről.


A megbeszélésen 92 ország vesz részt, közülük 57 állam- vagy kormányfői szinten; ezzel ez az esemény lesz az év egyik legnagyobb csúcstalálkozója.


A német kancellár szerint annyira komolytalan a javaslat, hogy még megvitatásra sem érdemes.


Lloyd Austin kijelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök nincs abban a helyzetben, hogy megszabja a béke feltételeit Ukrajnának.


Több befolyásos orosz filozófus és fizikus emlegette az atomháborút.


Az orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki négy régióból és utasítsa el a NATO-csatlakozást.


Az Il Foglio szerzője a Stoltenberg-Orbán csúcsról után azt írta, Orbán globális békepártot épít, ez pedig nagyon nem tetszik nekik.
