Az orosz-ukrán háború fogalomtáraOroszország elnöke, az ország első számú vezetője, aki 1999 óta folyamatosan tölti be az elnöki vagy miniszterelnöki pozíciókat. Legitimitását nem csak az autokratikus hatalom kényszerével, hanem azzal is érte el, hogy az orosz nagyság visszaállítását tűzte ki célul – akár fegyveres eszközökkel.
Hogy értékeli a magyar kormányfő békemisszióját? Mit szól a brüsszeli reakciókhoz? Mit látott Kijevben és Moszkvában? Interjú a Die Weltwoche című svájci hetilap főszerkesztőjével, aki elkísérte útjára a miniszterelnököt. Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztőjének interjúja.
A Kreml szerint elképesztő nyomás alá kerültek az előremutató nézeteket valló vezetők.
Egy dolog miatt lehetséges, hogy csak a magyar miniszterelnök tud kiállni a béke mellett – mindezt pedig a kormány egyik leghangosabb brüsszeli kritikusa vallotta be.
Európa legmeghatározóbb politikusai is megszólaltak a békemisszió ügyében.
Az Egyesült Államok 2026-ban kezdi meg a nagy hatótávolságú fegyverek telepítését Németországba.
A háborúpárti brüsszeli politikusoknak nem tetszik, hogy Orbán Viktor a béke üzenetét viszi.
Zelenszkij szerint még idén új békekonferenciára lenne szükség, amin már Oroszország is részt vehetne.
Horváth József szerint Donald Trump béketervének előkészítésében is része lehet „a magyar útnak”.
A találkozó kapcsán gyorsan elindultak a spekulációk.
Kijev, Moszkva, Peking és Washington – az EU soros elnökségét átvevő Orbán Viktor szinte minden fontos helyszínen megerősítette háborúellenes üzenetét, konkrét javaslatot téve a fegyvernyugvásra
