Nyitókép: A Hor Virap, az ősi keresztény emlékekre épített, 17. századi kolostor Örményország délnyugati részén, a török határ mellett
Fotó: AFP/Benjamin Furst/Hans Lucas
Létezik kiút az orosz érdekszférából? Talán ez az alapvető kérdés napjaink egyik legsúlyosabb geopolitikai konfliktusában, az ukrajnai háborúban. Ha végigtekintünk a posztszovjet térségen, azt látjuk, hogy az eltelt három évtizedben egyedül a balti államoknak sikerült érdemben elszakadniuk Moszkva befolyásától. A keleti szomszédunkban zajló intenzív és nagy kiterjedésű hadműveletek miatt csekély figyelem irányul a Dél-Kaukázusra, de Európa e területén is olyan folyamatok kezdődtek el, amelyek közvetlen hatással lehetnek a mi régiónk biztonsági helyzetére is.
Örményország a Szovjetunió széthullását követően is Oroszország hűséges partnere maradt. Egészen a közelmúltig. Az Azerbajdzsán nemzetközi határain belül található Hegyi-Karabah régiót a tavaly őszi azeri offenzíváig jórészt örmények lakták. Az esemény töréshez vezetett Jereván és Moszkva kapcsolataiban, mivel a 2020-as negyvennégy napos háborút követően orosz békefenntartók voltak hivatva szavatolni a térség és az ott élő, százezer főt is meghaladó örmény népesség biztonságát. Az orosz alakulatok nem akadályozták meg a támadást, ami kiterjedt menekülthullámhoz vezetett.
A nemzeti tragédia heves indulatokat váltott ki Örményországban. A fővárosban és több nagyobb településen is tömegtüntetések kezdődtek Oroszországgal és az orosz jelenléttel szemben. Az oroszok ugyanis a mai napig jelentős létszámú katonát állomásoztatnak Örményország területén, és a szovjet idők örökségeként továbbra is részt vesznek az egykori hidegháborús határokon a Törökország és Irán felé irányuló forgalom ellenőrzésében. A társadalmi elégedetlenséget meglovagolva a Nikol Pasinjan vezette kormányzat intenzíven nyit a nyugati hatalmak irányába. Ennek eredményeképp széles körű katonai együttműködés van kialakulóban Franciaországgal, ami jelentős haditechnikai beruházásokat is magában foglal, továbbá a közelmúltban az örmény fegyveres erők több közös hadgyakorlatot tartottak amerikai egységekkel.
Örményország ennek ellenére sem akar, bár nem is nagyon tudna szakítani Oroszországgal.
Jóval inkább az orosz érdekszféra gravitációjával szembeni ellenállásról van szó Richard Giragosian, a Regional Studies Center jereváni agytröszt igazgatója szerint. Az örmény–amerikai biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy Örményország nem „lecserélni” próbálja Oroszországot a Nyugattal, hanem sokkal inkább ellensúlyozni a biztonsági partnerek és szövetségesek diverzifikációjával; ehhez jóval kifinomultabb stratégiára van szükség, amely a Nyugattal és Oroszországgal kötendő egyezségeken alapul, ahol és amikor lehetséges, kihasználva a két hatalmi központ közötti feszültségeket. Giragosian elismeri, hogy ez nehéz, sőt veszélyes kihívás, de úgy gondolja, hogy még veszélyesebb nem próbálkozni.