Az USA-ban zöld utat kapott az első kis moduláris reaktor (SMR), miközben Európa lassabban halad, Magyarország viszont akár tíz SMR-rel is beszállhat a regionális élmezőnybe.
A minap jelentette be Tenessee állam vezetése, hogy az első állami, kereskedelmi célú kis nukleáris moduláris reaktor (SMR) építése éppen náluk indulhat el. A Clinch River-projekt érdemi, főleg engedélyezési előkészületei már 2026 januárjában indulhatnak, az építkezés pedig 2028-ban célegyenesbe fordulhat, miután a Nuclear Regulatory Commission (NRC) a 2025. májusi engedélykérelmet várhatóan 2027 végére jóvá is hagyja.
Ugyanis – a hírek szerint – a szövetségi energiaügyi minisztérium, a DOE 400 millió dolláros támogatása mintegy két évvel gyorsítja a teljes folyamatot. A teljes értékű energiatermelés elindulása persze inkább 2032 végére vagy 2033-ra várható, ám így is ez lesz az első kereskedelmi SMR az Egyesült Államok áramhálózatán.
Ez hosszú időnek tűnik, ám mégis sokkal rövidebb a hagyományos nukleáris reaktorok inkább 15-20 éves fejlesztési ciklusánál.
Igaz tehát, hogy még 7-8 év eltelik az éles üzemig a mostani bejelentéstől, ám ez érthető a szigorú biztonsági tesztek és szabályozások miatt, továbbá mert lényegében új, nagy léptékben még a nyugati világban nem működő nukleáris technológiáról van szó.
Az unió lemaradása itt is kezd testet ölteni, hiszen amíg az USA és az atomenergiában élen járó Kanada gyakorlati lépéseket tesz, addig az EU SMR-projektjei még bőven tervezési szakaszban tartanak. Kanadában a GE Hitachi Nuclear Energy cég építi a BWRX-300-as SMR-t, amelynek óriási előnye, hogy passzív hűtést alkalmaz, így bármilyen áramkimaradás, katasztrófa esetén biztonsággal képes leállni. A kanadai Darlingtonban az építkezés már idén májusban elkezdődött, üzembe állása pedig 2029-re várható. Mi több, hasonló típus készülhet el az évtized végére, illetve inkább a 2030-as évek elejére Lengyelországban is, Włocławekben, a PKN Orlen projektjeként, de ez az építkezés még nem indult el, hiszen a lengyel helyszínt is csak augusztusban választották ki, azaz pár hónapja indult el az engedélyezési folyamat. (A lengyel és a román SMR-projektekről még részletesebben is lesz szó.) Kína és Oroszország előrehaladása azonban fenyegeti az EU atomenergetikában korábban kivívott vezető szerepét, de az SMR-ek terén a felzárkózás lehetséges, ha a szabályozás egységesül.
Kína és Oroszország SMR-történelme gyakran túlegyszerűsített, sőt úgy tűnik, mintha ezek az országok már jóval előrébb járnának. Ez azonban csak az elsőségre igaz, a nagyarányú SMR-használatról még nem lehet szó. Tény, hogy a kínai HTR-PM (Sitao-öböl) ugyan 2021. december 20-án csatlakozott a hálózathoz és meg is kezdte a termelést, de csupán demonstrációs üzemmódban működött. A teljes kereskedelmi üzem 2023. december 6-án indult el, így – bár az interneten sokszor így említik – 2019–2020 táján még nem beszélhettünk kereskedelmi SMR-ekről. A másik sokat emlegetett kínai projekt, a Linglong One (ACP100) sem áll rosszul ma már, de várhatóan legkorábban 2026-ban lép kereskedelmi fázisba.
Oroszországban az Akademik Lomonoszov úszó erőmű 2019 decemberében kezdte a korlátozott termelést az északkelet-szibériai Pevekben, de a hivatalos kereskedelmi átadás 2020. május 22-én történt meg, ráadásul főként távhőellátásra, nem tisztán villamosenergia-termelésre fókuszálva, és nem is sorozatgyártott SMR-ről van szó. Bár ez, a Roszatomnál eredetileg az atomjégtörők meghajtására életre hívott RITM-200-as sorozat megbízható, amivel sok tapasztalatot gyűjtöttek, ám ezek szárazföldi verzióinak építése csak most kezdődik. Azaz van pár év előnyük, de sem Kína, sem Oroszország nem rendelkezik széles körben kereskedelmi forgalomban lévő, sorozatgyártott SMR-flottával, így a következő évek fejlesztéseinek és építéseinek üteme alapvető lesz ebből a szempontból.
Magyarország régiós szinten a legfontosabb SMR-bázisok közé tartozhat, akárcsak a szintén tervezett lengyel vagy a román nukleáris SMR-flották. A Trump–Orbán-találkozón megerősített amerikai–magyar nukleáris partnerség nemcsak technológiát hoz, de gazdasági lökést is, potenciálisan milliárdos befektetéseket és munkahelyeket. Ugyanis hazánk ambiciózus lépéssel pozicionálja magát a kis moduláris reaktorok globális térképén. A két vezető aláírta a civil nukleáris együttműködésről szóló Memorandum of Understandingot, amely kifejezetten az SMR-ek bevezetését és a kiégett fűtőanyagok tárolását célozza. A potenciális befektetés akár 20 milliárd dolláros is lehet, ami lehetővé tenné 10 reaktor építését amerikai technológiával. Ez nem csupán energiafüggetlenséget hozhat, de Magyarországot a közép-európai SMR-hálózatok egyik központjává emelheti, új munkahelyeket és ipari lökést adva a gazdaságnak. A Westinghouse Electric Companyt már említették mint lehetséges kivitelezőt, különösen a paksi üzemanyag-szállítási szerződés fényében, bár dedikált SMR-céget még neveztek meg. A parlament pedig várhatóan hamarosan módosítja a magyar atomenergia-törvényt, hogy felgyorsítsa a folyamatot – ez gazdasági szempontból alapvető fontosságú, hiszen a nukleáris ökoszisztéma vonzhatja a befektetőket és erősítheti a versenyképességet a régióban.
Lengyelország idén augusztusban döntött, hogy Włocławek közelében építi első BWRX-300 SMR-ét az ORLEN–Synthos konzorciummal, a cél 2035-ig legalább két blokk üzembe helyezése mintegy 600 MW kapacitással. Romániában a RoPower Nuclear idén már a FEED 2 tervezési szakaszban tart a hatmodulos, 462 MW-os NuScale-alapú SMR-rel, a végleges beruházási döntés jövőre várható az engedélyezés és finanszírozás lezárulta után.
Ugyanakkor árnyaltabb a kép az EU kapcsán is, hiszen nem marad le teljesen a versenyben, bár a gyakorlati lépésekben még van hova fejlődnie. Az unió tavaly indította az SMR-ek Ipari Szövetségét, amely szeptemberben elfogadta a 2025–2029-es akciótervet: kilenc projektet támogatnak, elsősorban tervezési fázisban. Összesen tíz tagállam jelezte az érdeklődését a nemzeti klímatervében, és a cél az első építkezések indítása 2030 elején, üzembe helyezéseket pedig az évtized közepére terveznek, ami reális, amennyiben a 2026-os SMR-stratégia és az Euratom-program egységesíti a szabályozást, illetve befektetőket is vonz. Az olyan európai cégek, mint a francia Newcleo vagy a holland Thorizon, aktívan dolgoznak saját megoldásaikon, bár néhányan fontolgatják az USA-ba költözést a gyorsabb haladás reményében.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Kazuhiro NOGI / AFP
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
A NATO beavatkozását javasolják.
Újabb, az előzőnél is nagyobb energiaválság jöhet, ha nem rendeződik a közel-keleti helyzet.
Oroszország 2022-es támadása óta mindkét fél óriási veszteségeket szenvedett. A front állóháborúba fulladt, a béketárgyalások megrekedtek. Magyarország az első naptól a béke pártján áll: csak kompromisszum hozhat megoldást.
Ennyit ér az európai nukleáris erő a szakértő szerint.
Izrael és az Egyesült Államok támadásával jelentősen csökkentek Irán hasadóanyag-készletei.
Magyar Péter Putyin embereivel próbált keménykedni: hamar helyretették a Tisza-vezért.
A nádor a bátyjával, I. Ferenc császárral szemben is kiállt a magyarok érdekeiért. A kommunizmus irtotta az emlékezetét, de mi nem felejtünk. József nemes volt, a szó valódi értelmében.
...és hagyja, hogy a nemzeti kormány tegye a dolgát!
