Kanada elhúz?
Az unió lemaradása itt is kezd testet ölteni, hiszen amíg az USA és az atomenergiában élen járó Kanada gyakorlati lépéseket tesz, addig az EU SMR-projektjei még bőven tervezési szakaszban tartanak. Kanadában a GE Hitachi Nuclear Energy cég építi a BWRX-300-as SMR-t, amelynek óriási előnye, hogy passzív hűtést alkalmaz, így bármilyen áramkimaradás, katasztrófa esetén biztonsággal képes leállni. A kanadai Darlingtonban az építkezés már idén májusban elkezdődött, üzembe állása pedig 2029-re várható. Mi több, hasonló típus készülhet el az évtized végére, illetve inkább a 2030-as évek elejére Lengyelországban is, Włocławekben, a PKN Orlen projektjeként, de ez az építkezés még nem indult el, hiszen a lengyel helyszínt is csak augusztusban választották ki, azaz pár hónapja indult el az engedélyezési folyamat. (A lengyel és a román SMR-projektekről még részletesebben is lesz szó.) Kína és Oroszország előrehaladása azonban fenyegeti az EU atomenergetikában korábban kivívott vezető szerepét, de az SMR-ek terén a felzárkózás lehetséges, ha a szabályozás egységesül.
Kínai és orosz fejlesztések
Kína és Oroszország SMR-történelme gyakran túlegyszerűsített, sőt úgy tűnik, mintha ezek az országok már jóval előrébb járnának. Ez azonban csak az elsőségre igaz, a nagyarányú SMR-használatról még nem lehet szó. Tény, hogy a kínai HTR-PM (Sitao-öböl) ugyan 2021. december 20-án csatlakozott a hálózathoz és meg is kezdte a termelést, de csupán demonstrációs üzemmódban működött. A teljes kereskedelmi üzem 2023. december 6-án indult el, így – bár az interneten sokszor így említik – 2019–2020 táján még nem beszélhettünk kereskedelmi SMR-ekről. A másik sokat emlegetett kínai projekt, a Linglong One (ACP100) sem áll rosszul ma már, de várhatóan legkorábban 2026-ban lép kereskedelmi fázisba.
Oroszországban az Akademik Lomonoszov úszó erőmű 2019 decemberében kezdte a korlátozott termelést az északkelet-szibériai Pevekben, de a hivatalos kereskedelmi átadás 2020. május 22-én történt meg, ráadásul főként távhőellátásra, nem tisztán villamosenergia-termelésre fókuszálva, és nem is sorozatgyártott SMR-ről van szó. Bár ez, a Roszatomnál eredetileg az atomjégtörők meghajtására életre hívott RITM-200-as sorozat megbízható, amivel sok tapasztalatot gyűjtöttek, ám ezek szárazföldi verzióinak építése csak most kezdődik. Azaz van pár év előnyük, de sem Kína, sem Oroszország nem rendelkezik széles körben kereskedelmi forgalomban lévő, sorozatgyártott SMR-flottával, így a következő évek fejlesztéseinek és építéseinek üteme alapvető lesz ebből a szempontból.