Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is.
Az Egyesült Államok Energiaminisztériumának (DOE) július végén kiadott klímajelentése heves vitákat váltott ki a tudományos közösségben, miután több mint 85 neves klímakutató részletes kritikát fogalmazott meg ellene. A szeptember 3-án az ABC News által publikált anyag kiemeli, hogy a jelentésben „alapvető hibák vannak”.
A klímáért aggódó tudósok a dokumentumot elfogultnak, hibákkal telinek és szakpolitikai döntéshozatalra alkalmatlannak minősítik. Az egész azonban nem csupán tudományos vita: gazdasági szempontból is komoly következményekkel járhat, hiszen az amerikai klímapolitika változása közvetlenül befolyásolja az energiaipart, a mezőgazdaságot és a globális kereskedelmet.
Ha egy ilyen jelentés hibás alapokon nyugszik, az alááshatja a fenntartható befektetéseket és növelheti a klímakockázatok miatti gazdasági veszteségeket
– hívja fel a figyelmet az ABC News anyaga.
A DOE-jelentést egy öttagú munkacsoport állította össze, amelynek a tagjait Chris Wright energiapolitikai miniszter válogatta össze. A tárcavezető néhány héttel korábbi írásából készült összefoglalónk az alábbi cikkben olvasható
Az ABC News szerint a jelentés készítésének a folyamata titkos volt, mellőzték az átláthatóságot, továbbá, ami talán a legfontosabb, az anyag nem esett át független szakértői ellenőrzésen. A cikk érvelése szerint ez ellentétes a szokásos tudományos protokollokkal, mint amilyet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) vagy az amerikai Nemzeti Klímaértékelés alkalmaz. A megszólaló tudósok szerint ugyanis ezek évekig tartó, globális szakértői együttműködéssel készülnek.
Gazdasági szemszögből ez azért aggasztó, mert a DOE döntései milliárdos energiaipari beruházásokat irányítanak. Ha a jelentés nem reprezentálja a konszenzust, az torzíthatja a piaci előrejelzéseket, például a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, amelyek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint tavaly már globálisan meghaladták az 1700 milliárd dollárt.
A tudósok kritikája – amelyet egy több mint 400 oldalas felülvizsgálatban foglaltak össze – elsősorban a jelentés „szelektíven idézett” részleteire összpontosít.
Az ABC News anyagának készítője szerint
a DOE dokumentuma elavult vagy megkérdőjelezhető tanulmányokra támaszkodik, miközben eltúlozza a szén-dioxid-emisszió potenciális előnyeit például a növényzet növekedésének serkentésében.
Az anyagból kiderül, hogy ez a szén-dioxid által felpörgetett „zöldítési narratíva” gazdasági értelemben is veszélyes: bár rövid távon javíthatja a mezőgazdasági termelékenységet bizonyos régiókban, hosszabb távon figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás miatti aszályok, árvizek és termésveszteségek költségeit.
A Világbank becslései szerint a klímakatasztrófák éves globális gazdasági kára már most eléri a 520 milliárd dollárt, és ez az összeg 2050-re megduplázódhat, ha nem lépünk fel hatékonyan ellene.
Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímatudósa, aki a tanulmányt reagáló kritikát megfogalmazó csapatot vezette, az ABC Newsnak nyilatkozva egyenesen a tudomány megcsúfolásnak nevezte a jelentést. Szerinte – mint említettük – a DOE anyaga elavult nézetekre támaszkodik, olyanokra, amelyeket a tudomány rég megcáfolt. „A jelentés torzítja a szakmai ismereteket, nem vesz figyelembe fontos tényeket és több esetben is torzítja a valóságot” – fogalmazott. Ez utóbbi gazdasági kontextusban azt jelenti, hogy a jelentés alábecsüli a felmelegedés kockázatait, azt állítva, hogy a klímamodellek túlzónak tartják a hőmérséklet-emelkedést, és a katasztrófák száma nem növekszik. Csakhogy a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) adatai szerint
az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása nő, és 2024-ben a hurrikánokon és a tűzvészeken keresztül csak az USA-ban 28 milliárd dolláros veszteséget okozott a biztosítótársaságoknak.
További ellenvélemények szólnak a jelentés gazdasági hatásairól: a DOE szerint ugyanis a szén-dioxid-emisszió gazdasági költségei elhanyagolhatók, sőt bizonyos előnyökkel járnak. Csakhogy ez a kijelentés nem veszi figyelembe a biológiai folyamatok komplexitását, például a savasodó óceánok miatti halállomány-csökkenést, ami a globális halászati ipart – egy 230 milliárd dolláros szektort – fenyegeti – olvasható az anyag kritikájában.
Az ABC News cikke rámutat arra is, hogy a jelentés figyelmen kívül hagyja az IPCC konszenzusát, amely szerint a nettó nulla emisszió elérése 2050-ig alapvető fontosságú a 1,5 °C-os felmelegedés korlátozásához. Gazdaságilag ez azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fenntartása növelheti az energiaár-ingadozásokat, miközben a megújulók ára 2024-re már versenyképes lett: a napenergia költségei 89 százalékkal csökkentek 2010 óta a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint.
A minisztériumi anyagról szóló vita nem marad meg a tudományos körökben: olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Union of Concerned Scientists (UCS) és az Environmental Defense Fund (EDF), jogi lépéseket tettek a DOE ellen. Az ABC News szerint ezek a csoportok azzal érvelnek, hogy
a jelentés ilyen módon történő elkészítése megsértette a szövetségi átláthatósági törvényeket,
például a Federal Advisory Committee Actet. Ha ezek a perek sikerrel járnak, az precedenst teremthet a kormányzati jelentések átláthatóságára, ezáltal gazdasági szempontból stabilabb befektetési környezetet teremthetnek a zöldtechnológiákba. Például az EU-ban hasonló átláthatósági szabályok segítették a 750 milliárd eurós, klímaberuházásokat finanszírozó NextGenerationEU alapot.
A DOE-jelentés kritikája tehát rávilágít a klímatudomány és a gazdaságpolitika közötti feszültségre. Míg az elkészült tanulmány látszólag minimalizálja a kockázatokat, hogy kedvezzen a fosszilis iparnak – amely 2024-ben még mindig az USA GDP-jének a 8 százalékát adja –, a tudósok figyelmeztetnek, hogy ez hosszú távon drágábbá teheti a klímaváltozás kezelését. A McKinsey becslései szerint a nettó nulla átmenet 9,2 ezermilliárd dolláros éves beruházást igényel globálisan, de a késlekedés akár 50 százalékkal növelheti ezt a költséget.
Kapcsolódó:
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.
Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP
Oroszország csaknem másfél éven át drónokkal térképezett fel kritikus fontosságú nyugat-európai katonai és civil infrastrukturális létesítményeket – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön bemutatott összeállításában.
Hat hónapig egyetlen új páncélozott harcjárműre sem adott le rendelést saját védelmi ipari vállalatainak az ukrán vezetés.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
A cél nemes, de a megvalósítás megint félremehet.
Kutyaszorítóban Friedrich Merz, mindenki tőle várja a megoldást.
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Politikai tisztogatás lehet a háttérben.
Jelentősen lefaragott előrejelzéséből a Magyar Nemzeti Bank, immár csupán 1,8 százalékos drágulást vár idén, szemben a korábbi 3,8 százalékos mértékkel. Nem csoda, hogy múlt héten ismét vágott az alapkamat szintjén, és a következő időszakban további csökkentésekre van kilátás.