Nekiestek a minisztériumi klímatanulmánynak 

2025. szeptember 12. 05:55

Több mint 85 neves klímakutató élesen bírálja az amerikai Energiaminisztérium (DOE) nyári jelentését, amelyet elfogultnak és tudományosan megalapozatlannak tartanak. A gazdasági hatások túlmutatnak a tudományos vitán, kihatnak az energiaiparra és a piacokra is. 

2025. szeptember 12. 05:55
null

Az Egyesült Államok Energiaminisztériumának (DOE) július végén kiadott klímajelentése heves vitákat váltott ki a tudományos közösségben, miután több mint 85 neves klímakutató részletes kritikát fogalmazott meg ellene. A szeptember 3-án az ABC News által publikált anyag kiemeli, hogy a jelentésben „alapvető hibák vannak”.  

A klímáért aggódó tudósok a dokumentumot elfogultnak, hibákkal telinek és szakpolitikai döntéshozatalra alkalmatlannak minősítik. Az egész azonban nem csupán tudományos vita: gazdasági szempontból is komoly következményekkel járhat, hiszen az amerikai klímapolitika változása közvetlenül befolyásolja az energiaipart, a mezőgazdaságot és a globális kereskedelmet.  

Ha egy ilyen jelentés hibás alapokon nyugszik, az alááshatja a fenntartható befektetéseket és növelheti a klímakockázatok miatti gazdasági veszteségeket   

– hívja fel a figyelmet az ABC News anyaga.  

Klímaszkeptikus miniszter és munkacsoport 

A DOE-jelentést egy öttagú munkacsoport állította össze, amelynek a tagjait Chris Wright energiapolitikai miniszter válogatta össze. A tárcavezető néhány héttel korábbi írásából készült összefoglalónk az alábbi cikkben olvasható 

 Az ABC News szerint a jelentés készítésének a folyamata titkos volt, mellőzték az átláthatóságot, továbbá, ami talán a legfontosabb, az anyag nem esett át független szakértői ellenőrzésen. A cikk érvelése szerint ez ellentétes a szokásos tudományos protokollokkal, mint amilyet az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) vagy az amerikai Nemzeti Klímaértékelés alkalmaz. A megszólaló tudósok szerint ugyanis ezek évekig tartó, globális szakértői együttműködéssel készülnek.   

Milliárdos energetikai beruházásokat befolyásolnak 

Gazdasági szemszögből ez azért aggasztó, mert a DOE döntései milliárdos energiaipari beruházásokat irányítanak. Ha a jelentés nem reprezentálja a konszenzust, az torzíthatja a piaci előrejelzéseket, például a megújuló energiaforrásokba történő befektetéseket, amelyek a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint tavaly már globálisan meghaladták az 1700 milliárd dollárt. 
A tudósok kritikája – amelyet egy több mint 400 oldalas felülvizsgálatban foglaltak össze – elsősorban a jelentés „szelektíven idézett” részleteire összpontosít.  

Az ABC News anyagának készítője szerint  

a DOE dokumentuma elavult vagy megkérdőjelezhető tanulmányokra támaszkodik, miközben eltúlozza a szén-dioxid-emisszió potenciális előnyeit például a növényzet növekedésének serkentésében.  

Az anyagból kiderül, hogy ez a szén-dioxid által felpörgetett „zöldítési narratíva” gazdasági értelemben is veszélyes: bár rövid távon javíthatja a mezőgazdasági termelékenységet bizonyos régiókban, hosszabb távon figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás miatti aszályok, árvizek és termésveszteségek költségeit.  

A Világbank becslései szerint a klímakatasztrófák éves globális gazdasági kára már most eléri a 520 milliárd dollárt, és ez az összeg 2050-re megduplázódhat, ha nem lépünk fel hatékonyan ellene. 

Elavult nézetekre építkeztek? 

Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímatudósa, aki a tanulmányt reagáló kritikát megfogalmazó csapatot vezette, az ABC Newsnak nyilatkozva egyenesen a tudomány megcsúfolásnak nevezte a jelentést. Szerinte – mint említettük – a DOE anyaga elavult nézetekre támaszkodik, olyanokra, amelyeket a tudomány rég megcáfolt. „A jelentés torzítja a szakmai ismereteket, nem vesz figyelembe fontos tényeket és több esetben is torzítja a valóságot” – fogalmazott. Ez utóbbi gazdasági kontextusban azt jelenti, hogy a jelentés alábecsüli a felmelegedés kockázatait, azt állítva, hogy a klímamodellek túlzónak tartják a hőmérséklet-emelkedést, és a katasztrófák száma nem növekszik. Csakhogy a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) adatai szerint  

 az extrém időjárási események gyakorisága és intenzitása nő, és 2024-ben  a hurrikánokon és a tűzvészeken keresztül csak az USA-ban 28 milliárd dolláros veszteséget okozott a biztosítótársaságoknak. 

További ellenvélemények szólnak a jelentés gazdasági hatásairól: a DOE szerint ugyanis a szén-dioxid-emisszió gazdasági költségei elhanyagolhatók, sőt bizonyos előnyökkel járnak. Csakhogy ez a kijelentés nem veszi figyelembe a biológiai folyamatok komplexitását, például a savasodó óceánok miatti halállomány-csökkenést, ami a globális halászati ipart – egy 230 milliárd dolláros szektort – fenyegeti – olvasható az anyag kritikájában.  

Az ABC News cikke rámutat arra is, hogy a jelentés figyelmen kívül hagyja az IPCC konszenzusát, amely szerint a nettó nulla emisszió elérése 2050-ig alapvető fontosságú a 1,5 °C-os felmelegedés korlátozásához. Gazdaságilag ez azt jelenti, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés fenntartása növelheti az energiaár-ingadozásokat, miközben a megújulók ára 2024-re már versenyképes lett: a napenergia költségei 89 százalékkal csökkentek 2010 óta a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint. 

A minisztériumi anyagról szóló vita nem marad meg a tudományos körökben: olyan környezetvédelmi szervezetek, mint a Union of Concerned Scientists (UCS) és az Environmental Defense Fund (EDF), jogi lépéseket tettek a DOE ellen. Az ABC News szerint ezek a csoportok azzal érvelnek, hogy  

a jelentés ilyen módon történő elkészítése megsértette a szövetségi átláthatósági törvényeket,  

például a Federal Advisory Committee Actet. Ha ezek a perek sikerrel járnak, az precedenst teremthet a kormányzati jelentések átláthatóságára, ezáltal gazdasági szempontból stabilabb befektetési környezetet teremthetnek a zöldtechnológiákba. Például az EU-ban hasonló átláthatósági szabályok segítették a 750 milliárd eurós, klímaberuházásokat finanszírozó NextGenerationEU alapot. 

A DOE-jelentés kritikája tehát rávilágít a klímatudomány és a gazdaságpolitika közötti feszültségre. Míg az elkészült tanulmány látszólag minimalizálja a kockázatokat, hogy kedvezzen a fosszilis iparnak – amely 2024-ben még mindig az USA GDP-jének a 8 százalékát adja –, a tudósok figyelmeztetnek, hogy ez hosszú távon drágábbá teheti a klímaváltozás kezelését. A McKinsey becslései szerint a nettó nulla átmenet 9,2 ezermilliárd dolláros éves beruházást igényel globálisan, de a késlekedés akár 50 százalékkal növelheti ezt a költséget. 

 

 

(Forrás: ABC) 

 

 

Kapcsolódó

 

 

https://cdn.mandiner.hu/2023/07/Oy9pmrSRGUf-qdA0M-_QZGSEFm4Epu24CPRXwmH3as0/fit/975/327/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2ViMDcxZGM3YjA5MzQzNzc5ZjFhMWQxYTZhY2MxYThi.jpg 

  
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon. 

 

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP

Összesen 53 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Spiritmonger
2025. szeptember 12. 20:25
A minisztériumi stáb a jelek szerint eszénél van. A klímaidióta megélhetési rettegők most azért rettegnek, mert kidetül, hogy potyára kalták a kutatási pénzeket, amivel nem tudnak elszámolni.
Válasz erre
0
0
falcatus-2
2025. szeptember 12. 17:20
Végül: Felmerül továbbá a kérdés, hogy az üvegházhatást vallók hogyan magyarázzák a Naprendszer többi bolygóján az elmúlt néhány évtizedben bekövetkezett hőmérséklet-emelkedést, pl. • Mars ( 9 ), • Jupiter ( 10 ) • vagy a Plútó ( 11 ). Aligha tekinthető „ember által okozottnak" !
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2025. szeptember 12. 17:19
A Föld nem fekete test, egy kék bolygó. A Föld egy mindig nyitott ökoszisztéma, amelyet nem lehet egy zárt üregbe zárni, amelyet kiürítettek a levegőtől. A Föld semmiképpen sem ábrázolható ideális testként „sugárzási egyensúlyban”. A Stefan-Boltzmann törvény alkalmazása ezért nem megengedett a Föld viszonylatában. A Földet a saját tengelye körüli 24 órás forgása során a Nap mindig „félgömbként” sugározza be, nem pedig a Napra mindig merőleges „korongként”. Az IPCC számítási módszere az, hogy a Földet először pr 2 felületű korongnak tekintjük , majd 2 pr 2 felülettel félgömbbé „fújjuk”, majd „mentális” forgatással 4pr 2 felületű gömbbé alakítjuk. Az ember által előidézett üvegházhatás narratíváját több mint 100 éve megkérdőjelezik/elutasítják. Az üvegházhatás narratíva csak a Föld bolygó sugárzási költségvetését veszi figyelembe légkör hiányában, a légköri üvegházhatás és különösen annak klimatikus hatása megalapozatlan feltételezéseken alapul.
Válasz erre
1
0
falcatus-2
2025. szeptember 12. 16:59
7.rész Nos, a Föld, mint fekete test hőmérsékletének kiszámítása a légkör külső szélére vonatkozik, amely körülbelül 100 km-rel a föld felett van. Ott a Föld 1373 watt/négyzetméter fluxussűrűségű (idő- és területegységenkénti energia) sugárzást kap a napsugarak irányára merőleges felületi keresztmetszeten. Az Arrhenius által számított -18°C tehát a légkör külső szélére, azaz 100 km körüli magasságra vonatkozik. Természetesen a számított -18°C nem felel meg a 100 km-es magasságban lévő CO 2 visszaverődési rétegnek sem. ha figyelembe vesszük, hogy a légkör hőmérséklete magassági kilométerenként 5,7°C-kal csökken. Ez továbbá azt is jelenti, hogy a hőmérséklet-különbségnek semmi köze az „üvegházhatáshoz”, hanem egy újabb jele annak, hogy a hő eláramlik a földről, tehát a föld nem melegszik, nem melegedhet
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!