A mesterséges intelligencia forradalma már most átformálja a tőzsdét, de lehetséges, hogy a befektetők túlzottan bíznak az MI-ben.
A szerző a Makronóm elemzője.
A mesterséges intelligencia techvilágot megváltoztató potenciálja – a lélegzetelállítóan realisztikus képek és videók készítése, a jogi és orvosi területeken való jeleskedés, valamint a rutinfeladatok elvégzése – felkeltette a befektetők figyelmét. Callie Cox, az amerikai Ritholtz Wealth Management befektetői tanácsadó cég vezető piaci stratégája szerint a Wall Streetnek ma már mondhatni „szüksége van” arra, hogy a mesterséges intelligencia beváltsa a hozzá fűzött reményeket.
Az ugyanebben a szférában tevékenykedő, szintén amerikai Fundstrat Global Advisors társalapítója és kutatásvezetője szerint az MI alapjaiban változtathatja meg az emberi létet. A Goldman Sachs és a Bank of America nagy bankjainak kutatási részlegei is elismerően nyilatkoztak az MI produktivitás- és profitbővítő kilátásairól, ami a következő évek tőzsdei sikerének alapját képezheti.
A technológiai szektor az idén várhatóan 21 százalékkal növeli bevételeit, míg a kiskereskedelmi cégek 2,5 százalékos növekedésre számíthatnak.
A piaci szakértő rámutatott, hogy az S&P 500 által követett vállalatok várható 8 százalékos nyereségnövekedésének oroszlánrésze a technológiai szektorból származik. Ezen belül is a félvezetőgyártók – amelyek a globálisan leginkább kitett iparágak közé tartoznak – akár 49 százalékos profitbővülést is elérhetnek. „Ez azt jelzi, hogy
a Wall Street arra fogad, hogy az MI iránti kereslet felülmúlja a vámháború vagy a munkapiaci bizonytalanságok hatásait"
– mondta Cox.
A Magnificent Seven („A hét mesterlövész”) – Apple, Amazon, Alphabet, Meta, Microsoft, Tesla és Nvidia – értékpapírjai együttesen 18 ezermilliárd dollár értékűek, ami az S&P 500 teljes piaci értékének körülbelül 33 százalékát teszi ki. Ezen vállalatok részvényárfolyamai az elmúlt öt évben együttesen 330 százalékkal emelkedtek, míg az S&P 500 csak 100 százalékkal nőtt. A kockázatitőke-befektetések az első negyedévben rekordot döntöttek az MI-befektetések iránti hatalmas érdeklődés miatt.
Cox arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők túlzottan optimisták az MI kilátásait illetően, miközben a közgazdászok gazdasági válságtól tartanak. „A múltban 12 piaci összeomlásból nyolc egybeesett a recesszióval" – emlékeztetett a szakértő. Az amerikai techcégek azok, amelyek leginkább ki vannak téve a globális vámoknak, mivel a bevételeik legnagyobb részét nemzetközileg szerzik, és a legtöbb beszállítójuk és gyáruk az amerikai határokon kívül található.
A félvezetőipari vállalatok várhatóan annak ellenére érik el a 49 százalékos nyereségnövekedést, hogy bevételeik 67 százalékára külföldön tesznek szert, és beszerzéseik 70 százaléka a tengerentúlról származik.
Ha a vámok megfélemlítik a fogyasztókat, és olyan elbocsátásokhoz vezetnek, amelyek tönkreteszik az amerikaiak jövedelmét, akkor a gazdaság valószínűleg válság felé tart"
– állítja Cox.
Cox szerint el kell fogadnunk a befektetések egyik legfrusztálóbb alaptételét: a tőzsde nem azonos a gazdasággal. „A gazdaság az általunk teremtett érték. A részvények ennek az értéknek a kifejezései, de a jelenlegi valóságot használják fel a jövőbeli elvárások előrejelzésére".
Hozzátette: lehet, hogy az MI hatása a gazdaságra nem mutatkozik meg számokban, de a portfólióban a befolyása attól függ, mennyire vagyunk hajlandók közösen „jobb napokat álmodni”. Az S&P 500-hoz tartozó techcégek becsült bevétele körülbelül 50 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, részvényáraik viszont 112 százalékkal emelkedtek. „Az álmodozás már most is nagy része az AI-kereskedésnek" – jegyzi meg a szakértő.
Cox szerint a befektetők túlságosan magabiztosak a technológiai részvényekkel kapcsolatban. Az S&P 500 techcégei az első negyedévben a teljes index profitjának körülbelül 23 százalékát tették ki, részvényeik azonban az S&P 500 értékének 32 százalékát reprezentálják. „A szakadék bezárásához a technológiai profitoknak 40 százalékkal kellene nőniük, vagy a techrészvényeknek 29 százalékot kellene esniük a júniusi szintekhez képest" – számolt be a piaci elemző.
A részvények akkor virágozhatnak, amikor az elvárások túlszárnyalják a valóságot, de ilyen esetekben erős indokokra van szükségük a remény fenntartásához. A probléma akkor merül fel, amikor a befektetők nem hajlandók álmodni, túlságosan a jelenlegi problémákra koncentrálnak, vagy nagy piaci zuhanások esetén a pénzügyi nyomás sújtja őket.
Cox a 2000-es évek technológiai buborékjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. „A befektetők addig mertek nagyot álmodni az internetről, amíg a kamatok nem szöktek túl magasra, és ki nem derült, hogy az Y2K-ra kiépített számítástechnikai kapacitás messze túlméretezett volt.” – emlékeztetett a szakértő.
Az Y2K, vagyis a 2000. év problémája az ezredfordulóhoz közeledve világszerte aggodalmat keltett, mivel sok régi számítógépes rendszer az éveket csak két számjeggyel tárolta – például 1999-et „99”-ként. Attól féltek, hogy a rendszerek a 2000-es évet tévesen 1900-nak fogják értelmezni, és emiatt hibásan működnek majd, például a banki rendszerekben, a közlekedésirányításban vagy az energiaellátásban. A lehetséges zavarok elkerülése érdekében kormányok és vállalatok világszerte milliárdokat költöttek a szoftverek frissítésére és tesztelésére. Végül komolyabb fennakadások nem történtek.
Hirtelen az álom szertefoszlott, és a techrészvényárak visszatértek a valóságba. Ma már tudjuk, hogy az álom nem volt teljesen légből kapott, de a részvényárak 80 százalékos zuhanást szenvedtek el, mielőtt az új technológia ígérete beteljesedett volna.
„Ez az, amitől a legjobban tartok az MI és a gazdaság összecsapásában.
Valahol az MI világmegváltó szerepe és egy túlhajszolt technológiai buborék között vagyunk"
A szakértő szerint évekbe telik, mire a nagy technológiai trendek igazán megerősödnek, és a termelékenység jellemzően akkor ugrik meg, amikor a munkavállalók felhatalmazva érzik magukat, a vállalatok pedig magabiztosak a terjeszkedésben.
A szakértő szerint bár a mesterséges intelligencia végül előnyös lesz az amerikai gazdaság számára, egyelőre még nem tartanak ott – hiába gondolják ezt a befektetők.
Kapcsolódó:
XIV. Leó pápával készített interjút a Crux katolikus hírportál, melyben a katolikus egyházfő beszél Ferenc pápáról, Donald Trumpról, Gázáról és Izraelről, Ukrajnáról, LMBTQ-ügyekről, a nők egyházbeli szerepéről, a mesterséges intelligenciáról, demokráciáról, liturgiáról és más fontos dolgokról. Az is kiderül, milyen csapatoknak drukkol Leó pápa.
A tárgy elhelyezkedése is klasszikus formát mutat – írta a ChatGPT.
A digitális asszisztens neve Diella, ami Napot jelent, és január óta tanácsokat ad az embereknek az online kormányzati szolgáltatások használatához.
Mikor kapott ekkora teret mindennapjainkban a mesterséges intelligencia (MI)? Kell-e tőle tartani? Miként befolyásolhatják a generált fotók, videók és egyéb tartalmak akár egy választási kampány kimenetelét? Ennek jártunk utána Kerek István független MI-szakértővel, a a ChatGPT magyarul Facebook-csoport megalapítójával.
Egy új dániai javaslat szerint hamarosan mindenki szerzői jogdíjat kérhet saját arcának online felhasználásáért. Ez nem sci-fi, hanem a mesterséges intelligencia korszakának válasza: határozott lépés a deepfake-videók és személyazonosság lopások ellen.
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
