Tényleg jó az MI, de a befektetők talán túlzottan bíznak benne

A mesterséges intelligencia techvilágot megváltoztató potenciálja – a lélegzetelállítóan realisztikus képek és videók készítése, a jogi és orvosi területeken való jeleskedés, valamint a rutinfeladatok elvégzése – felkeltette a befektetők figyelmét. Callie Cox, az amerikai Ritholtz Wealth Management befektetői tanácsadó cég vezető piaci stratégája szerint a Wall Streetnek ma már mondhatni „szüksége van” arra, hogy a mesterséges intelligencia beváltsa a hozzá fűzött reményeket.  

Az ugyanebben a szférában tevékenykedő, szintén amerikai Fundstrat Global Advisors társalapítója és kutatásvezetője szerint az MI alapjaiban változtathatja meg az emberi létet. A Goldman Sachs és a Bank of America nagy bankjainak kutatási részlegei is elismerően nyilatkoztak az MI produktivitás- és profitbővítő kilátásairól, ami a következő évek tőzsdei sikerének alapját képezheti.  

Félelmetes függőség a techszektortól 

A piaci szakértő rámutatott, hogy az S&P 500 által követett vállalatok várható 8 százalékos nyereségnövekedésének oroszlánrésze a technológiai szektorból származik. Ezen belül is a félvezetőgyártók – amelyek a globálisan leginkább kitett iparágak közé tartoznak – akár 49 százalékos profitbővülést is elérhetnek. „Ez azt jelzi, hogy  

– mondta Cox. 

A Magnificent Seven („A hét mesterlövész”) – Apple, Amazon, Alphabet, Meta, Microsoft, Tesla és Nvidia – értékpapírjai együttesen 18 ezermilliárd dollár értékűek, ami az S&P 500 teljes piaci értékének körülbelül 33 százalékát teszi ki. Ezen vállalatok részvényárfolyamai az elmúlt öt évben együttesen 330 százalékkal emelkedtek, míg az S&P 500 csak 100 százalékkal nőtt. A kockázatitőke-befektetések az első negyedévben rekordot döntöttek az MI-befektetések iránti hatalmas érdeklődés miatt. 

Gazdasági válság fenyeget 

Cox arra hívta fel a figyelmet, hogy a befektetők túlzottan optimisták az MI kilátásait illetően, miközben a közgazdászok gazdasági válságtól tartanak. „A múltban 12 piaci összeomlásból nyolc egybeesett a recesszióval" – emlékeztetett a szakértő. Az amerikai techcégek azok, amelyek leginkább ki vannak téve a globális vámoknak, mivel a bevételeik legnagyobb részét nemzetközileg szerzik, és a legtöbb beszállítójuk és gyáruk az amerikai határokon kívül található. 

A félvezetőipari vállalatok várhatóan annak ellenére érik el a 49 százalékos nyereségnövekedést, hogy bevételeik 67 százalékára külföldön tesznek szert, és beszerzéseik 70 százaléka a tengerentúlról származik.  

 – állítja Cox. 

A tőzsde nem egyenlő a gazdasággal 

Cox szerint el kell fogadnunk a befektetések egyik legfrusztálóbb alaptételét: a tőzsde nem azonos a gazdasággal. „A gazdaság az általunk teremtett érték. A részvények ennek az értéknek a kifejezései, de a jelenlegi valóságot használják fel a jövőbeli elvárások előrejelzésére". 

Hozzátette: lehet, hogy az MI hatása a gazdaságra nem mutatkozik meg számokban, de a portfólióban a befolyása attól függ, mennyire vagyunk hajlandók közösen „jobb napokat álmodni”. Az S&P 500-hoz tartozó techcégek becsült bevétele körülbelül 50 százalékkal nőtt az elmúlt két évben, részvényáraik viszont 112 százalékkal emelkedtek. „Az álmodozás már most is nagy része az AI-kereskedésnek" – jegyzi meg a szakértő. 

Veszélyes a szakadék az elvárások és a valóság között 

Cox szerint a befektetők túlságosan magabiztosak a technológiai részvényekkel kapcsolatban. Az S&P 500 techcégei az első negyedévben a teljes index profitjának körülbelül 23 százalékát tették ki, részvényeik azonban az S&P 500 értékének 32 százalékát reprezentálják. „A szakadék bezárásához a technológiai profitoknak 40 százalékkal kellene nőniük, vagy a techrészvényeknek 29 százalékot kellene esniük a júniusi szintekhez képest" – számolt be a piaci elemző. 

A részvények akkor virágozhatnak, amikor az elvárások túlszárnyalják a valóságot, de ilyen esetekben erős indokokra van szükségük a remény fenntartásához. A probléma akkor merül fel, amikor a befektetők nem hajlandók álmodni, túlságosan a jelenlegi problémákra koncentrálnak, vagy nagy piaci zuhanások esetén a pénzügyi nyomás sújtja őket. 

A 2000-es évek tanulságai 

Cox a 2000-es évek technológiai buborékjához hasonlítja a jelenlegi helyzetet. „A befektetők addig mertek nagyot álmodni az internetről, amíg a kamatok nem szöktek túl magasra, és ki nem derült, hogy az Y2K-ra kiépített számítástechnikai kapacitás messze túlméretezett volt.” – emlékeztetett a szakértő.  

Hirtelen az álom szertefoszlott, és a techrészvényárak visszatértek a valóságba. Ma már tudjuk, hogy az álom nem volt teljesen légből kapott, de a részvényárak 80 százalékos zuhanást szenvedtek el, mielőtt az új technológia ígérete beteljesedett volna. 

„Ez az, amitől a legjobban tartok az MI és a gazdaság összecsapásában.  

A szakértő szerint évekbe telik, mire a nagy technológiai trendek igazán megerősödnek, és a termelékenység jellemzően akkor ugrik meg, amikor a munkavállalók felhatalmazva érzik magukat, a vállalatok pedig magabiztosak a terjeszkedésben. 

A szakértő szerint bár a mesterséges intelligencia végül előnyös lesz az amerikai gazdaság számára, egyelőre még nem tartanak ott – hiába gondolják ezt a befektetők.

Kapcsolódó:

 Címlapfotó: Unsplash

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.