A biometrikus adatok piaca egyre nagyobb, de a visszaélések és adatlopások is egyre gyakoribbak.
A szerző a Makronóm újságírója.
Az ujjlenyomatok, az arcfelismerés és a szivárványhártya-szkennerek ma már digitális életünk kulcsává váltak. Ezen a biometrikus azonosítási technológiák segítségével könnyen hozzáférhetünk a mobiltelefonjainkhoz vagy a bankszámlánkhoz, szépen lassan szerves részévé válnak mindennapi online tevékenységeinknek.
Ez a fokozódó függés egyre értékesebbé teszi a biometrikus adatokat:
szakértők szerint hamarosan többet érhetnek, mint a hagyományos pénzügyi eszközök.
Mindez pedig sürgetővé teszi a magánszféra kockázatairól, a biometrikus adatok feketepiaci kereskedelméről és az adatkezelés felelősségéről szóló vitákat.
Ezért váltják le a jelszavakat a biometrikus azonosítók
A biometria olyan szintű azonosítási biztonságot nyújt, amire a jelszavak vagy a PIN-kódok nem képesek: az egyedi testi jellemzőkön alapszik, amelyeket sokkal nehezebb lemásolni vagy eltulajdonítani. Ugyanakkor mivel ezek az azonosítók nem módosíthatók, ez egyszerre válik a legnagyobb erősségükké és gyengeségükké.
Az Egyesült Királyságban a biometrikus azonosítás elterjedése igen látványos: bankok és fintechcégek buzdítják az ügyfeleket, hogy ujjlenyomattal vagy arcfelismeréssel lépjenek be a kényelemre és a nagyobb biztonságra hivatkozva.
Vállalati oldalról nézve a biometria vonzereje egyértelmű: nehezebb úgy feltörni egy fiókot, ha a bűnözőnek nem egyszerű szám- és betűsorhoz kell hozzájutnia, de az ügyfelek is értékelik, hogy nem kell jelszavakat megjegyezniük. Ez a biztonság és kényelem kombinációja pedig olyan gazdasági érték, amely felveszi a versenyt a bankkártyákkal vagy a készpénzzel.
A magánszféra és a biometrikus azonosítás összetett dilemmája
Ami ideálissá teszi a biometrikus adatokat a mindennapi azonosításhoz, éppen az teszi óriási kockázattá is:
ha egy jelszó vagy bankkártyaadat kikerül, azt le lehet tiltani vagy meg lehet változtatni; egy arcfelismerési mintát vagy ujjlenyomatot azonban nem lehet lecserélni.
Erre intő példa a BioStar 2 rendszer incidense, amikor egy biometrikus biztonsági platform több mint egymillió ember ujjlenyomatát és arcfelismerési adatát hagyta védelem nélküli szerveren. Egy ilyen adatszivárgás végleges veszélybe sodorja az érintetteket, hiszen a bűnözők hamis ujjlenyomatokat vagy arcképeket hozhatnak létre.
A térfigyelő kamerákhoz kapcsolt arcfelismerés is visszaélésekhez vezethet, mivel a hatóságok vagy a cégek titokban követhetik az embereket. Az Egyesült Királyság adatvédelmi hatóságai most is vizsgálják az arcfelismerésnek a rendfenntartásban és a nyilvános helyeken való használatát, ahogy pedig a biometria egyre elterjedtebb lesz, úgy fognak az etikai és jogi viták fokozódni.
A bőnözők is rájönnek – előbb vagy utóbb
Ahol érték van, ott bűncselekmény is van: míg korábban a bankkártyaadatok vagy a személyes információk jelentették a fő zsákmányt, ma már a biometrikus adatok váltak a feketepiac kincseivé.
Az internet sötét bugyraiban ujjlenyomat-kiteket és arcképadatbázisokat kínálnak megvételre, igen magas áron. Egy ellopott bankkártya letiltható, de egy kompromittált ujjlenyomat örökre megmarad.
Egyes feketepiaci oldalakon „szelfi+igazolvány” csomagokat árulnak, amelyek a áldozat arcképét, személyes adatait és okmányfotóit tartalmazzák. Ezekkel a csalók képesek kijátszani a bankok, kriptotőzsdék vagy kormányzati oldalak arcfelismerésalapú azonosítását.
A cikk folytatását a makronom.eu oldalon olvashatják!
Címlapfotó: Dreamstime
Az evolúció nem (csak) biológiai folyamat: az emberi civilizáció minden aspektusa leírható vele a kultúrától a politikán át a technológiáig. Mitől sikeres egy új applikáció? Miért bukik el egy vállalkozás? Miért van sikerre vagy éppen kudarcra ítélve egy kormányzati reform? Az összetevők mindig ugyanazok – állítja új könyvében egy kanadai tudós.
Bár hivatalosan ez csak ajánlás, mivel büntetést helyeztek kilátásba, egyértelmű, hogy ki akarja kényszeríteni az Európai Bizottság a nekik tetsző lépéseket.
A Sárkányok Kabul felett című magyar katonai akciódráma a 2021-es afganisztáni Sámánpajzs hadműveletnek állít emléket. A mozi katonai szakértőjét, Bali Tamás dandártábornokot, a légierő parancsnokát kérdeztük.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) az egyik leggyakoribb neurodevelopmentális rendellenesség, amely gyermek- és felnőttkorban is jelentős hatással van az érintettek életére.
A kormányfő másfél órás interjút adott Rónai Egonnak; aligha van olyan aktuális kérdés, amire ne válaszolt volna.
Magyarország miniszterelnöke az energiaellátásról és az ukrajnai konfliktus rendezéséről fog tárgyalni Putyinnal.
Összeszedtük, miket mondtak az adóemelésről a Tiszához köthető szakértők, tanácsadók.