Egy tavalyi Nature-tanulmány még drámaibb képet fest: a klímaváltozás a következő 26 évben a globális gazdaság 19 százalékos jövedelemcsökkenését okozza, függetlenül a jövőbeli kibocsátási intézkedésektől. Ez a veszteség ráadásul sokszorosa annak a beruházási költségnek, amely a 2 °C-os globális felmelegedési célt reálissá tenné. Magyarán: sokkal olcsóbb lenne most beruházni és csökkenteni a kibocsátást, mint utólag a jóval nagyobb károkat menteni, illetve elszenvedni
A korábbi gazdasági modellek tehát nemcsak a károk mértékét becsülték alá, hanem a klímaváltozás komplex, nemlineáris hatásait sem tudták megfelelően kezelni
– állítja a szerző. A szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése, valamint a másodlagos hatások – például az ellátási láncok megszakadása vagy a migrációs nyomás – olyan tényezők, amelyek a korábbi modellekben alig szerepeltek.
Gazdasági pró és kontra
A klímaváltozás gazdasági hatásainak alulbecslése részben a modellezési nehézségekből fakad. Nordhaus DICE modellje például egyszerűsített feltételezésekre épült: lineáris kapcsolatot feltételez a felmelegedés és a gazdasági károk között, figyelmen kívül hagyva a küszöbhatásokat (tipping points), például a permafroszt olvadását vagy az óceáni áramlatok leállását. Továbbá alulbecsüli a szélsőséges időjárási események gazdasági hatásait, amelyek az elmúlt évtizedben már jelentős károkat okoztak.