A klímaváltozás pénzügyi következményei durvábbak, mint hitték: csak az Egyesült Államokban a kapcsolódó károk a GDP 3 százalékát tették ki. A következő negyedszázadban világszinten közel ötödével csökkenhet a jövedelmek szintje a felmelegedés miatt.
A szerző a Makronóm újságírója.
A klímaváltozás gazdasági hatásainak valósághű, reális modellezése hosszú ideje a közgazdaságtan egyik vitatott területe. William Nordhaus, a Yale Egyetem professzora 2018-ban kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat (Paul Romerrel megosztva) a klímaváltozás gazdasági hatásainak modellezéséért. Ám azóta egyre több kritika éri az eredetileg a kilencvenes évek közepén kidolgozott Dynamic Integrated Climate-Economy (DICE) modelljét. A liberális-demokrata, erősen „zöld” beállítottságú elemzéseiről ismert washingtoni Prospect magazin vezetője, Robert Kuttner még a Theweek.com szakírójaként egy 2019-es cikkében élesen bírálta Nordhaus előrejelzéseit, kijelentve, hogy azok alábecsülik a klímaváltozás valós gazdasági kárait.
E korábbi írást igazolandó Kuttner, immár a Prospect.org portál vezetőjeként, a minap újra elővette a témát. Szerinte Nordhaus DICE modellje 2018-ban mindössze 0,5 százalékos globális GDP-veszteséget jósolt 1,47 °C felmelegedés esetén. Ezt a szintet mostanra lényegében elértük, ám a valós káradatok drámai eltérést mutatnak:
az Egyesült Államokban 2024 májusától 2025 májusáig a klímakatasztrófák – például hurrikánok, erdőtüzek, áradások, illetve a kapcsolódó kiadások – 955 milliárd dollárnyi kárt okoztak, ami az amerikai GDP 3 százalékának felel meg.
Igaz, ez az összeg nemcsak a közvetlen katasztrófák okozta kárt tartalmazza, hanem minden olyan kiadást is, amely a katasztrófák következményeinek a kezelésével kapcsolatos, például biztosítási kiadások, helyreállítási költségek, szövetségi segélyek.
Globálisan az elmúlt évtizedben a szélsőséges időjárási események mintegy 2000 milliárd dolláros gazdasági veszteséget generáltak, leginkább az Egyesült Államokban, Kínában és Indiában.
Nem lineáris, exponenciális az ugrás
A szerző szerint az elavult modellek problémáját tovább súlyosbítja, hogy a klímaváltozás hatásai nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekednek. Az amerikai Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) tavalyi elemzése szerint minden 1 °C-os globális felmelegedés 12 százalékos GDP-veszteséget okozhat, míg a szén-dioxid társadalmi költsége (social cost of carbon, SCC) tonnánként 1056 dollárra rúg – ez is mintegy hatszor magasabb, mint az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) korábbi becslései.
Egy tavalyi Nature-tanulmány még drámaibb képet fest: a klímaváltozás a következő 26 évben a globális gazdaság 19 százalékos jövedelemcsökkenését okozza, függetlenül a jövőbeli kibocsátási intézkedésektől. Ez a veszteség ráadásul sokszorosa annak a beruházási költségnek, amely a 2 °C-os globális felmelegedési célt reálissá tenné. Magyarán: sokkal olcsóbb lenne most beruházni és csökkenteni a kibocsátást, mint utólag a jóval nagyobb károkat menteni, illetve elszenvedni
A korábbi gazdasági modellek tehát nemcsak a károk mértékét becsülték alá, hanem a klímaváltozás komplex, nemlineáris hatásait sem tudták megfelelően kezelni
– állítja a szerző. A szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának növekedése, valamint a másodlagos hatások – például az ellátási láncok megszakadása vagy a migrációs nyomás – olyan tényezők, amelyek a korábbi modellekben alig szerepeltek.
Gazdasági pró és kontra
A klímaváltozás gazdasági hatásainak alulbecslése részben a modellezési nehézségekből fakad. Nordhaus DICE modellje például egyszerűsített feltételezésekre épült: lineáris kapcsolatot feltételez a felmelegedés és a gazdasági károk között, figyelmen kívül hagyva a küszöbhatásokat (tipping points), például a permafroszt olvadását vagy az óceáni áramlatok leállását. Továbbá alulbecsüli a szélsőséges időjárási események gazdasági hatásait, amelyek az elmúlt évtizedben már jelentős károkat okoztak.
Ugyanakkor a zöldtechnológiák fejlődése új gazdasági lehetőségeket teremt, amelyek ellensúlyozhatják a klímaváltozás költségeit. A megújuló energiaforrások ára meredeken csökkent: a napelemeké 35, a lítiumakkumulátoroké pedig 47 százalékkal esett 2018 óta. Ez a trend lehetővé tette, hogy a zöldenergiára való átállás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is előnyössé váljon.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024-es jelentése szerint a megújulók globális kapacitása 2023-ban 50 százalékkal nőtt, és 2030-ra várhatóan az energiatermelés 40 százalékát adják.
Ezzel szemben a klímapolitikai visszalépések súlyos gazdasági következményekkel járhatnak. Donald Trump idei klímapolitikai tervei – amelyek a fosszilis energiahordozók támogatását és a zöldátállás lassítását célozzák – a becslések szerint
2035-ig 50 milliárd dollárral növelnék az amerikai háztartások energiaköltségeit, 1,7 millió munkahely megszűnését okoznák, és évente 320 milliárd dollárral csökkentenék az amerikai GDP-t.
Ezek az adatok – a szerző szerint – alátámasztják, hogy a zöldátállás gazdasági előnyei messze meghaladják a késlekedés költségeit.
A klímaváltozás gazdasági hatásainak pontosabb modellezéséhez tehát új megközelítésekre van szükség. A jelenlegi kutatások – például az NBER és a Nature tanulmányai – már figyelembe veszik a nemlineáris hatásokat és a társadalmi költségeket, de a politikai döntéshozatalt továbbra is akadályozza a rövid távú gazdasági érdekek előtérbe helyezése. A globális gazdaság számára a klímaváltozás ráadásul nem csupán környezeti, hanem alapvetően strukturális kihívás.
Források:
Climate Change Will Bankrupt the Country
The deadly hidden risks within the most prominent economic model of climate change
KAPCSOLÓDÓ:
Fotók: Dreamstime
1845-ben az írek úgy hitték, a krumpli örökre megoldja az éhséget, aztán egy gombabetegség milliókat taszított nyomorba és halálba. Ugyanezért egészen más egy tengerparti országnak azt mondani, hogy ne vegyen orosz olajat, mint egy Magyarországhoz hasonló szárazföldi államnak. A mi esetünkben az egyik létfontosságú csapot kellene elzárni.
Hat éve nem produkált többletet a magyar költségvetés negyedéves alapon és összesen nyolc éve nem volt ekkora többlete a büdzsének. Magyarország költségvetésének ilyen eredménye még az elemzőket is meglepte.
Rég kaptunk ilyen dicséretet.
Most akkor magas vagy sem a magyar államadósság? Elszálló számokról és államcsődről is lehet olvasni, de mit mutatnak valójában a számok? Körbejártuk a témát, és megnéztük, mit hozhat a jövő Magyarország számára.
A háború kirobbanásával egy nukleáris erőműnek otthont adó apró ukrán a településnek nehéz kérdéseket kellett feltenni: mi történik, ha az oroszok célba veszik az ottani erőművet?
A Tisza Párt kiszivárgott adózási elképzeléseinek több eleme egybecseng a baloldali kormányok politikájával és Brüsszel elvárásaival is.
A kijevi katonai vezetés büszkén vállalta a felelősséget a gáz- és olajüzemek elleni dróntámadásokért.
Lélegzetvételhez juthatnak a magyar vállalkozások.
