A vámháború részletes hatáselemzései még folyamatban vannak, de az első előrejelzések szerint az európai gazdaság növekedése 0,3–0,5 százalékponttal mérséklődhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – a WIIW gyors becslése alapján – mindössze 0,37 százalékponttal csökkenthetik a most bejelentett amerikai vámok.
Nyilvánvaló, hogy az április 3-án bejelentett széles körű amerikai vámintézkedések a kereskedelmi háború fokozódásához vezetnek. Az sem titok, hogy az ilyen döntések hosszú távú és komoly hatásokat gyakorolnak a világ gazdaságaira. Európa pedig sérülékeny, így benne Magyarország is. A nagy kérdés jelenleg az, hogy számszerűsíthetők-e ezek a hatások, mit lehet ma tudni arról, hogy milyen gazdasági galibákat okozhat egy ilyen sokrétű vámvédelem.
Annyit ilyenkor előrebocsátanak a közgazdászok, hogy különösen érzékeny terület a vámok alkalmazása, amely nemcsak az érintett országok kereskedelmi mérlegét befolyásolja, hanem mélyreható hatást gyakorolhat a gazdaságok egyes ágazataira, munkaerőpiacára, a fogyasztói keresletre, továbbá az inflációra is. Most pedig épp egy sor új kereskedelmi intézkedésnek lehetünk tanúi, amelyek többek közt a nálunk is erős járműipart és más technológiai iparágakat céloztak. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogy – hangsúlyozottan a jelen tudásunk szerint – milyen hatásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak a vámháború következményeként. Ehhez az elmúlt egy-két napban rendelkezésre álló elemzéseket és szakértői véleményeket vesszük alapul.
A vámháború elsődleges, viszonylag jól megbecsülhető hatása Magyarországon valószínűleg az autóipari export csökkenése lesz. A bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleich (WIIW) gazdaságkutató április elején kiadott elemzése alapján Magyarország számára a legnagyobb kihívást az autóipari vámok jelentenék.
A WIIW becslései szerint hazánk exportja 0,37 százalékkal csökkenhet a vámháború hatására, amely elsősorban a jármű- és gépipari termékek nagy aránya miatt ilyen jelentős.
Az előrejelzés szerint a magyar gazdaságban az autóipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak erőteljes exportcsökkenése eredményeként közvetett hatások is várhatók. A magyar gazdaságra vonatkozóan – az egyelőre függőben lévő Mexikó, Kanada és Japán mellett – Szlovákiára és Németországra is jelentős hatással lesznek a vámok, bár ezen országok érintettségének a mértéke kisebb. Viszont
nem szabad elfelejteni, hogy az európai autógyártás már e vámok nélkül is jelentős versenyképességi hátrányokkal küzdött az elmúlt években.
A vámtarifák hatására az EU autóipari exportja az USA irányába mintegy 8 milliárd dollárral csökkenhet.
A Magyarországra vonatkozó hatásokat tovább fokozza, hogy az autóipar mellett az elektronikai, a gépipari és egyéb exportorientált ágazatok is érintettek, bár ennek mértékéről egyelőre nem láttunk konkrét becsléseket. Ugyanakkor az ágazatok összefonódása és a nemzetközi értékláncok hatása miatt az export visszaesése – ahogy arról szó volt – nemcsak a közvetlenül autógyártással foglalkozó vállalatoknak jelent problémát, hanem az igen széles értelemben vett beszállító iparágak, így például a napi működéshez szükséges szolgáltatók, valamint a szállítmányozással foglalkozó hazai cégek számára is. Persze ezt hosszabb távon némileg, vagy akár nagyobb részben is ellensúlyozhatják az EU-s fegyverkezési és biztonságpolitikai tervek, beruházások, bár az ezzel gerjesztett GDP-bővülés jellemzően kevéssé mutatkozik meg a jólét növekedésében.
A vámok nemcsak az autóipart, hanem más iparágakat is érintenek, mint például az acél- és alumíniumipart, amely szintén fontos exportágazat. Igaz, Magyarországon az elsődleges fémgyártás nem erős, de a fémmegmunkálás vagy az építőanyag-gyártás igencsak kitett a konjunktúra változásának.
A jelentősebb 11–50 százalékos vámok április 9-én lépnek életbe, és határozott, azonnali visszaesést okozhatnak az euróövezet gazdasági növekedésében. Így
az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a vámok hatására az eurózóna GDP-növekedése 0,3 százalékkal csökkenhet az elkövetkező két évben.
A várható gazdasági lassulás mellett Magyarország számára különös figyelmet érdemel a vállalati szektor és a munkaerőpiac reakciója. A vámok hatására kialakuló, látványosan erősödő versenyhelyzet okán ugyanis számos vállalat dönthet úgy, hogy – akár csak átmenetileg – visszafogja az exportaktivitását. A magasabb árak ugyanis nemcsak az inflációs nyomást erősítik látványosan, de a kereslet csökkenése az üzleti környezetet is kedvezőtlenül befolyásolhatja, különösen a kisebb cégek számára.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Portfolio.hu-nak a vámok bejelentését követően úgy nyilatkozott, hogy
a bevezetett vámok hatása egyelőre nem olyan drámai, hogy teljesen megállítsa az európai és a magyar gazdaság növekedését.
Úgy látja, hogy bár a vámok hatása csökkentheti a gazdasági bővülést, a kormányok különféle ösztönzőkkel próbálják majd ellensúlyozni azok negatív hatásait. Az európai gazdaság növekedése így várhatóan 0,3–0,5 százalékkal mérséklődhet a következő két évben, ami azonban nem jelent tragikus mértékű visszaesést. A magyar gazdaság növekedési üteme bár a korábban vártnál kisebb lesz, nem esik vissza drámai mértékben.
A Trump-kormányzat vámpolitikája nem csak az amerikai pénzügyi helyzet stabilizálására irányul, különösen hangsúlyozza a relokalizáció, vagyis a termelés visszahozatalának fontosságát is az Egyesült Államokba. Ám az alacsonyabb hozzáadott értékű termelési tevékenységek visszavitele Amerikába nem feltétlenül lesz rentábilis, hiszen a magasabb amerikai gyártási költségek és az egyes komponenseket érintő potenciális vámokkal kapcsolatos terhek tovább növelhetik a fogyasztói árakat.
Mivel tehát a modellszámítások jelenleg is készülnek, így csak az a bizonyos, hogy a magyar gazdaság számára a vámháború és annak következményei várhatóan többszintű hatásokat váltanak ki. A már említett autóipar, amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb szegmense, közvetlenül érintett a vámháborúban, de a hosszú távú hatások nagyban függnek az egyes kormányzati válaszoktól és a globális kereskedelmi politikák alakulásától, azaz attól is, hogy mely ország vagy országcsoport, vagy akár ez EU vezetése a következő hetekben-hónapokban valamilyen érdemi megállapodásra jut-e a Trump-kormányzattal. Hiszen a vámok bejelentésekor is elhangzott: az elnök azokra az országokra vet ki a magasabb tételeket, amelyek nem biztosítanak egyenlő feltételeket az amerikai termékek számára.
Kapcsolódó:
Akkor akarunk feltakarni mindenféle kritika és önálló gondolat nélkül az ún. nyugat, a Sosemvolt Európai Birodalom mögé, amikor az éppen készül darabokra esni. Mintha nem ‘41-ben lépünk háborúba, hanem ‘44-ben. Az utolsó csatlós egyúttal mindig a leghülyébb.
Ahogy csökken az EU súlya a világgazdaságban, úgy foszlanak szét a nagyívű tervek.
Lengyelország és a balti államok több uniós pénzt követelnek a védelemre, mert szerintük Európa keleti határai aránytalanul nagy terhet viselnek a kontinens biztonságában.
Az ukrajnai háború ötödik évében szűkülnek az orosz szabadság utolsó, digitális terei, miközben az olajalapú gazdaságnak pillanatnyi lélegzetvételre ad lehetőséget az iráni konfliktus. Az orosz társadalomnak nincs sok tere a vélemény- nyilvánításra, nő a kivándorlás és a csendes ellenállás.
Reméik, hogy a 90 milliárd eurós hitel és az azzal járó beruházás javíthat ezen.
Nem mutathat fel olyan jelszavakat, amelyek arról szólnak, hogy a többség mindent visz, tehát akik a másik oldalhoz tartoznak, azonnal távozzanak hivatali idejük lejárta előtt.
A háttérben hatósági vizsgálat zajlik a sorozatos főnyeremények miatt.
Szép lassan a hívek számára is láthatóvá válik, hogy a királyuk meztelen.
