A vámháború részletes hatáselemzései még folyamatban vannak, de az első előrejelzések szerint az európai gazdaság növekedése 0,3–0,5 százalékponttal mérséklődhet a következő két évben. A magyar exportot pedig – a WIIW gyors becslése alapján – mindössze 0,37 százalékponttal csökkenthetik a most bejelentett amerikai vámok.
Nyilvánvaló, hogy az április 3-án bejelentett széles körű amerikai vámintézkedések a kereskedelmi háború fokozódásához vezetnek. Az sem titok, hogy az ilyen döntések hosszú távú és komoly hatásokat gyakorolnak a világ gazdaságaira. Európa pedig sérülékeny, így benne Magyarország is. A nagy kérdés jelenleg az, hogy számszerűsíthetők-e ezek a hatások, mit lehet ma tudni arról, hogy milyen gazdasági galibákat okozhat egy ilyen sokrétű vámvédelem.
Annyit ilyenkor előrebocsátanak a közgazdászok, hogy különösen érzékeny terület a vámok alkalmazása, amely nemcsak az érintett országok kereskedelmi mérlegét befolyásolja, hanem mélyreható hatást gyakorolhat a gazdaságok egyes ágazataira, munkaerőpiacára, a fogyasztói keresletre, továbbá az inflációra is. Most pedig épp egy sor új kereskedelmi intézkedésnek lehetünk tanúi, amelyek többek közt a nálunk is erős járműipart és más technológiai iparágakat céloztak. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk, hogy – hangsúlyozottan a jelen tudásunk szerint – milyen hatásokkal kell szembenéznie a magyar gazdaságnak a vámháború következményeként. Ehhez az elmúlt egy-két napban rendelkezésre álló elemzéseket és szakértői véleményeket vesszük alapul.
A vámháború elsődleges, viszonylag jól megbecsülhető hatása Magyarországon valószínűleg az autóipari export csökkenése lesz. A bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleich (WIIW) gazdaságkutató április elején kiadott elemzése alapján Magyarország számára a legnagyobb kihívást az autóipari vámok jelentenék.
A WIIW becslései szerint hazánk exportja 0,37 százalékkal csökkenhet a vámháború hatására, amely elsősorban a jármű- és gépipari termékek nagy aránya miatt ilyen jelentős.
Az előrejelzés szerint a magyar gazdaságban az autóipar és az ahhoz kapcsolódó iparágak erőteljes exportcsökkenése eredményeként közvetett hatások is várhatók. A magyar gazdaságra vonatkozóan – az egyelőre függőben lévő Mexikó, Kanada és Japán mellett – Szlovákiára és Németországra is jelentős hatással lesznek a vámok, bár ezen országok érintettségének a mértéke kisebb. Viszont
nem szabad elfelejteni, hogy az európai autógyártás már e vámok nélkül is jelentős versenyképességi hátrányokkal küzdött az elmúlt években.
A vámtarifák hatására az EU autóipari exportja az USA irányába mintegy 8 milliárd dollárral csökkenhet.
A Magyarországra vonatkozó hatásokat tovább fokozza, hogy az autóipar mellett az elektronikai, a gépipari és egyéb exportorientált ágazatok is érintettek, bár ennek mértékéről egyelőre nem láttunk konkrét becsléseket. Ugyanakkor az ágazatok összefonódása és a nemzetközi értékláncok hatása miatt az export visszaesése – ahogy arról szó volt – nemcsak a közvetlenül autógyártással foglalkozó vállalatoknak jelent problémát, hanem az igen széles értelemben vett beszállító iparágak, így például a napi működéshez szükséges szolgáltatók, valamint a szállítmányozással foglalkozó hazai cégek számára is. Persze ezt hosszabb távon némileg, vagy akár nagyobb részben is ellensúlyozhatják az EU-s fegyverkezési és biztonságpolitikai tervek, beruházások, bár az ezzel gerjesztett GDP-bővülés jellemzően kevéssé mutatkozik meg a jólét növekedésében.
A vámok nemcsak az autóipart, hanem más iparágakat is érintenek, mint például az acél- és alumíniumipart, amely szintén fontos exportágazat. Igaz, Magyarországon az elsődleges fémgyártás nem erős, de a fémmegmunkálás vagy az építőanyag-gyártás igencsak kitett a konjunktúra változásának.
A jelentősebb 11–50 százalékos vámok április 9-én lépnek életbe, és határozott, azonnali visszaesést okozhatnak az euróövezet gazdasági növekedésében. Így
az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a vámok hatására az eurózóna GDP-növekedése 0,3 százalékkal csökkenhet az elkövetkező két évben.
A várható gazdasági lassulás mellett Magyarország számára különös figyelmet érdemel a vállalati szektor és a munkaerőpiac reakciója. A vámok hatására kialakuló, látványosan erősödő versenyhelyzet okán ugyanis számos vállalat dönthet úgy, hogy – akár csak átmenetileg – visszafogja az exportaktivitását. A magasabb árak ugyanis nemcsak az inflációs nyomást erősítik látványosan, de a kereslet csökkenése az üzleti környezetet is kedvezőtlenül befolyásolhatja, különösen a kisebb cégek számára.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Portfolio.hu-nak a vámok bejelentését követően úgy nyilatkozott, hogy
a bevezetett vámok hatása egyelőre nem olyan drámai, hogy teljesen megállítsa az európai és a magyar gazdaság növekedését.
Úgy látja, hogy bár a vámok hatása csökkentheti a gazdasági bővülést, a kormányok különféle ösztönzőkkel próbálják majd ellensúlyozni azok negatív hatásait. Az európai gazdaság növekedése így várhatóan 0,3–0,5 százalékkal mérséklődhet a következő két évben, ami azonban nem jelent tragikus mértékű visszaesést. A magyar gazdaság növekedési üteme bár a korábban vártnál kisebb lesz, nem esik vissza drámai mértékben.
A Trump-kormányzat vámpolitikája nem csak az amerikai pénzügyi helyzet stabilizálására irányul, különösen hangsúlyozza a relokalizáció, vagyis a termelés visszahozatalának fontosságát is az Egyesült Államokba. Ám az alacsonyabb hozzáadott értékű termelési tevékenységek visszavitele Amerikába nem feltétlenül lesz rentábilis, hiszen a magasabb amerikai gyártási költségek és az egyes komponenseket érintő potenciális vámokkal kapcsolatos terhek tovább növelhetik a fogyasztói árakat.
Mivel tehát a modellszámítások jelenleg is készülnek, így csak az a bizonyos, hogy a magyar gazdaság számára a vámháború és annak következményei várhatóan többszintű hatásokat váltanak ki. A már említett autóipar, amely a magyar gazdaság egyik legfontosabb szegmense, közvetlenül érintett a vámháborúban, de a hosszú távú hatások nagyban függnek az egyes kormányzati válaszoktól és a globális kereskedelmi politikák alakulásától, azaz attól is, hogy mely ország vagy országcsoport, vagy akár ez EU vezetése a következő hetekben-hónapokban valamilyen érdemi megállapodásra jut-e a Trump-kormányzattal. Hiszen a vámok bejelentésekor is elhangzott: az elnök azokra az országokra vet ki a magasabb tételeket, amelyek nem biztosítanak egyenlő feltételeket az amerikai termékek számára.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/EPA/Shawn Thew
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Hiába a hetek óta tartó tárgyalások, Trump szombati döntése drasztikus vámemelést hoz. A német vállalatok és olasz borászok már most katasztrófát emlegetnek, miközben az EU vezetői haditanácsot tartanak.
A program elsősorban a fiataloknak szól, de mindenki számára elérhető, aki nem rendelkezik saját ingatlannal.
„Elindult egy olyan egészséges dialógus a két ország között, amire már évek óta nem volt példa” – emlékeztetett Magyar Levente.
Komoly veszélyre figyelmeztetett az Európai Bizottság elnöke.
Nem tudta elkerülni Trump haragját az Európai Bizottság elnöke.
Közben a jobboldal erősödik az EP-ben is.
Szolgálati lakásával összefüggésben hivatali visszaélés, zsírleszívásának ügyében szolgálati visszaélés miatt szorul a hurok Magyar Péter emberének a nyaka körül.
Magyar Péter szombaton országos csodafegyverként harangozta be a Tisza Párt új online problématérképét, de a rendszer már az első másodpercekben megadta magát. Az oldal vasárnap reggel óta elérhetetlen – a pártelnök szerint „lelőtték”. De tényleg ez a baj?
