Így lehet Ukrajna amerikai gyarmat, miközben Brüsszel Zelenszkijjel parolázik

Az utóbbi hetekben csend lett a Trump-féle béketerv ukrán ásványkincsekre vonatkozó szerződéstervezetével kapcsolatban. A szaúd-arábiai tárgyalásokon Zelenszkij szerint ez nem került szóba komolyabb formában – az ukrán fél legnagyobb megkönnyebbülésére. Trump ötlete – hogy valamilyen formában visszaszerezze Kijevtől az Egyesült Államok adófizetői révén a háborúba és az ukrán állam lélegeztetőgépébe öntött dollármilliárdokat – gyakorlatilag Ukrajna klasszikus gyarmatosítását készítette elő egy közös amerikai–ukrán újjáépítési alap révén, amelyben minden kibányászott és eladott ásványkincs bevételének az 50 százaléka Washingtont illette volna, kiegészítve az infrastrukturális, például a kikötői jogokból beáramló összegekkel.  

Az Európai Unió már a tervezet első verzióit is tehetetlen dühvel és döbbenettel vette tudomásul. Minden ilyen ötlet csökkentette Brüsszel és a tagállamok esélyeit arra, ami a háború kezdete óta kiemelt, de elhallgatott céljuk volt: a lehető legtöbbet profitálni mind az ukrán újjáépítésből, mind a jövőbeli beruházásokból és kereskedelmi szerződésekből, amelyeket a belebegtetett uniós csatlakozás révén már tálcán láttak előkészítve. 

A Bloomberg által megszerzett legújabb washingtoni tervezet azonban keménységében és „all in” jellegét tekintve minden előző dokumentumnál nagyobb felháborodást váltott ki az Európai Unióban, amelyet Trump változatlanul levegőnek néz a békefolyamat során. A megállapodás ugyanis 

Amiből csak pénzt lehet csinálni 

A megállapodás tervezete szerint az Egyesült Államoknak kizárólagos joga lenne valamennyi infrastrukturális és természeti erőforrás-beruházást saját projektjeként kezelni. A szerződés szinte minden területre kiterjedne, beleértve az utakat, a vasutat, a kikötőket, a bányákat, az olaj, a gáz, valamint a kritikus ásványok kitermelését. 

A tervezetben változatlanul szerepel, hogy Ukrajnának az összes új természeti erőforrás- és infrastrukturális projektből származó bevételének az 50 százalékát az alapba kell helyeznie. (Az Egyesült Államok a teljes nyereségen kívül évi 4 százalékos kamatot is vinne az alapból.) Washingtonnak elővásárlási joga lenne minden olyan nyersanyagra, energiahordozóra és ásványkincsre is, amelynek a kitermelését vagy az előállítását nem az alap biztosította beruházások finanszírozzák. És egy nagyon fontos kitétel: a megállapodás megtiltaná Ukrajnának, hogy kritikus ásványokat adjon el olyan országoknak, amelyek az Egyesült Államok stratégiai versenytársai. 

A gyakorlatban az amerikai–ukrán újjáépítési alapot egy öttagú igazgatótanács irányítaná, háromfős washingtoni részvétellel. Vagyis a legfelsőbb döntéshozói szinten a Fehér Ház döntene három a kettő ellenében. A befolyt összegek egyből az Egyesült Államok számláira kerülnének át, kompenzációként az eddigi amerikai adományokért és hitelekért. Ebből a szempontból úgy néz ki a történet, mintha Ukrajna jóvátételt fizetne Washingtonnak – és az üzleti alapokra helyezett amerikai külpolitika szempontjából ez nagyjából így is van. Kijev csak akkor juthatna pénzhez az alapból, ha Trump szerint már kifizette az Egyesült Államoknak a háború eddig általa viselt költségeit.

Zelenszkij elnök és csapata majdnem egy hete tanulmányozza a tervezetet, de akárhogyan nézik, mindig ugyanazt fogják kiolvasni belőle: a megállapodás teljhatalmat ad az Egyesült Államoknak az ukrajnai beruházások területén (is), amely gyakorlatilag kizárólagos gazdasági befolyást biztosít majd számára az országban. Az ukrán vezető minden bizonnyal osztja európai kollégái felháborodását, a katasztrofális washingtoni Trump-találkozó és annak még katasztrofálisabb következményei azonban megtanították arra, hogy a köszönömön kívül a nyilvánosság előtt mást ne ejtsen ki a száján. 

A napokban várható a tervezet ukrán módosítási javaslata, addig azonban Zelenszkij óvatosan csak annyit közölt: bár a dokumentum tartalma a tárgyalások során folyamatosan változik, Kijev mindenben együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal, és nem akar olyan véleményt mondani, amely arra késztetheti Trumpot, hogy újra leállítsa az Ukrajnának nyújtott segélyeket. 

Mindent és most 

A washingtoni kommunikáció változatlanul a gyors megállapodásokat, tűzszünetet és a békekötést állítja az elnöki célok fókuszába. A mostani megállapodástervezet azonban mind az ukránok, mind Brüsszel szerint túlmutat a Trump által hangoztatott „mindenki számára megfelelő” béke gondolatán. Amennyiben a dokumentumot Zelenszkij a jelenlegi formájában aláírja, úgy akarja majd országát bevinni az Európai Unióba, hogy közben gazdaságának legfontosabb területei az Egyesült Államok ellenőrzése alatt állnak majd.  

Zelenszkij többször kijelentette, hogy az Egyesült Államokkal kötött bármilyen megállapodás nem befolyásolhatja Ukrajnának az Európai Unióval kialakított és jövőbeli partnerségi viszonyait, ám a jelenlegi csapdahelyzet ismét nagy fejtörést okoz mind Brüsszelnek, mind a háborúpárti tagállamoknak, mind magának Kijevnek. A Trump-terv ugyanis nemcsak feleslegessé, de egyenesen katasztrófává tenné a tagállamok számára Ukrajna egyébként is rengeteg problémát felvető esetleges csatlakozását az Európai Unióhoz.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Aurelien Morissard 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.