A vámemelések romba dönthetik a zöldenergiaálmokat

Az elmúlt években a zöldenergia termelési és tárolási költsége is folyamatosan csökkent, köszönhetően a globális kutatási tevékenység felpörgésének, illetve a látványos kapacitásbővítésnek, ami elsősorban a kínai gyártóknál következett be. 

Ez a trend azonban most megszakadni látszik. Donald Trump elnök február 1-jén bejelentett döntése, miszerint jelentős védővámokat vet ki Kanadára, Mexikóra és újabbakat Kínára, immár visszavonhatatlanul egy új globális kereskedelmi rendszer kezdetét jelzi, amely potenciálisan jelentős költségnövekedéssel járhat az amerikaiak számára. Bár a zöldenergia csak amolyan mellékszereplő az elnök kereskedelmi háborújában, a friss védővámok különösen súlyosan érinthetik a napenergia, az akkumulátorok, a szélenergia és az elektromos járművek iparágát.  

David Victor, a Kaliforniai Egyetem innováció- és közpolitika-professzora szerint az új vámok valószínűleg érdemben lassítják majd az energiaátmenetet, mivel növelik a költségeket. Különösen a Kínára kivetettek, amelyek mellé az ellátási láncokban káosz is várható hiánycikkekkel és a járványhullámokat követően tapasztalt áremelkedéssel. Ezeken túl valószínűleg nagy bizonytalanságot, bizalmatlanságot is jelent globálisan, megkérdőjelezve a nemzetközi kereskedelmi és befektetési szabályok hitelességét. „Már amennyiben ez utóbbiak egyáltalán számítanak még” – tette hozzá. 

Trump rendelete – amely február 4-én lépett hatályba – 25 százalékos vámot vet ki a kanadai és mexikói árukra, 10 százalékosat a kínai importtermékekre, míg a kanadai olajbehozatal esetében alacsonyabb, 10 százalékos illetéket alkalmaz. A Fehér Ház közleménye szerint a vámok „erőteljes, bevált eszközei” az illegális bevándorlás és a fentanilhoz hasonló drogok áramlásának megfékezésére. Az intézkedés azonban jelentősen megemelheti az árakat, nem véletlen, hogy az olyan szervezetek, mint az Amerikai Kereskedelmi Kamara és az Amerikai Kőolaj Intézet órákkal a bejelentés után aggodalmukat fejezték ki annak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatása miatt. 

Mike Sommers, az Amerikai Kőolaj Intézet elnök-vezérigazgatója kijelentette, hogy  

A vámokat akkor vezetik be, amikor a zöldenergia-iparágak éppen versenyt futnak a költségek csökkentéséért, hogy kiszorítsák az éghajlatváltozás fő okozójának számító fosszilis tüzelőanyagokat. Az elmúlt évtizedekben a kereskedelem alapvető szerepet játszott a zöldenergia költségeinek globális csökkenésében.  

A Lazard befektetési bank szerint  

A vámok azonban veszélyeztetik ezeket az eredményeket. Az American Clean Power Association iparági csoport aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az energiatermelési inputok költségeinek a növekedése nyomást gyakorol a fogyasztói energiaárakra és csökkenti Amerika mozgásterét a zöldenergetikai szektorban. Hozzátették: bár a szél- és napenergia által használt üzemanyag – akkumulátoros tárolással kiegészítve – elvben ingyenes (legalábbis a beruházás kezdeti költségeit és a karbantartást nem számolva), ám e megújuló erőforrások hasznosítására szolgáló gépek, rendszerek egyes részeit épp Kanadában és Mexikóban gyártják. 

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ lítiumion-akkumulátorainak mintegy háromnegyedét Kínában készítik. Míg a szárazföldi szélturbinákhoz használt alkatrészek többségét belföldön állítják elő, az Egyesült Államokban használt acél jelentős részét Kanada és Mexikó szállítja. Az acél a szélturbinák tömegének majdnem 75 százalékát teszi ki. 

Mexikó emellett feltörekvő központja az elektromos járművek gyártásának is. A General Motors például ott gyártja a teljesen elektromos Chevrolet Blazer és Equinox modelljét. Kanada pedig az Egyesült Államokban felhasznált finomított nikkel mintegy felét biztosítja, amely az akkumulátorok kulcsfontosságú összetevője. 

Gernot Wagner, a Columbia Business School klímaközgazdásza a vámokkal kapcsolatban elmondta: „Ezek rendkívüli módon megzavarják a globális ellátási láncokat a zöldszektorban, és természetesen az egész megújulóenergia-iparágra is jelentős hatással vannak” – nyilatkozta. Szerinte az intézkedés nemcsak az energiatermelési költségeket növeli, hanem hosszú távon bizonytalanságot is teremt a piacon. 

A globális ellátási láncok újbóli megbomlása 

A Trump-kormányzat által bevezetett vámok különösen érzékenyen érintik az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások piacát, mivel  

Ahogy már említettük, a világ lítiumion-akkumulátorainak mintegy 75 százalékát Kína gyártja, a modernebb, de kevéssé elterjedt lítium vasfoszfát (LFP) típusok esetén pedig közel 100 százalékot ér el, ami azt jelenti, hogy a vámok jelentősen drágíthatják az amerikai elektromos járművek és energiatároló rendszerek költségeit. Bár az Egyesült Államokban is egyre több a beruházás az akkumulátorgyártás terén, az iparág még nem áll készen arra, hogy akár csak érdemi részben kiváltsa az ázsiai importot.  

Mint említettük, a szélenergia-iparban a turbinák tömegének háromnegyede az acél, így a vámok ezen az ágazaton belül is jelentős drágulást hozhatnak. A napenergia-ipart szintén súlyosan érintheti az illetékek bevezetése. Bár a napelemek és azok alapanyagainak előállítása egyre inkább diverzifikálódik, Kína még mindig dominálja a piacot. A világ napenergia-paneljeinek több mint 80 százaléka az ázsiai országban készül, amely a globális napelemgyártási kapacitás közel ugyanekkora birtokolja. Azaz az amerikai gyártók nagymértékben függenek az importált alkatrészektől. 

Trump vs. Biden: eltérő kereskedelmi stratégiák 

Trump vámstratégiája éles ellentétben áll Biden politikájával. Bár az utóbbi is alkalmazott célzott vámokat a kínai napenergia- és elektromosjármű-iparral szemben, ezeket kompenzálta a hazai zöldenergia-ipar támogatásával – írja a Politico lapcsaládba tartozó eenews.net portál gyorselemzése. 

A Biden-kormányzat ugyanis az inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act – IRA) keretében több milliárd dollárt nyújtott amerikai napenergia- és akkumulátorgyártó vállalatoknak, hogy csökkentsék függőségüket a külföldi beszállítóktól. Trump ezzel szemben ígéretet tett arra, hogy csökkenti a zöldenergia-beruházásokat, és elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok támogatására helyezi a hangsúlyt a „drill baby, drill” néven elhíresült stratégiát meghirdetve. 

Gazdasági visszaesés vagy energiafüggetlenség? 

Miközben Trump politikája elsődlegesen a belföldi kitermelés és gyártás fellendítését célozza, sok elemző szerint a vámok rövid távon inkább inflációs nyomást helyeznek az amerikai gazdaságra. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara és az American Clean Power Association szerint az energiatermelési inputok drágulása várhatóan növeli a fogyasztói árakat is. Sőt, a fosszilis energiahordozók piacán sem egyértelmű a helyzet. Bár Trump a hazai olaj- és gázkitermelés fellendítését szorgalmazza, a kanadai olajimportra kivetett 10 százalékos vám megemelheti a benzin és a dízel árát. 

A világkereskedelmi rendszer jövője 

A vámokkal kapcsolatos bizonytalanság nem csak az amerikai gazdaságot, az egész világkereskedelmi rendszert is érinti. Gernot Wagner, a Columbia Business School klímaközgazdásza szerint ez a tendencia a kereskedelmi szabályok folyamatos leépítéséhez vezethet, ez pedig hosszú távon káros lehet az amerikai és a globális gazdaság számára. „A következő hónapokban várhatóan több válaszlépést is látunk más országoktól, például ellenintézkedéseket és további vámokat, amelyek még jobban elmélyíthetik a gazdasági bizonytalanságot” – húzta alá. 

Ahogy az USA új kereskedelmi stratégiája formálódik, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a zöldenergia-ipar és a globális ellátási láncok jelentős átalakulás előtt állnak.  

(Források: Scientific American; IEA; EE News)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Clemens Bilan

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.