Az USA friss vámemelései véget vethetnek a zöldenergia évek óta tartó árzuhanásának, amelyet főleg az elmúlt évek kínai kapacitásbővítése hajtott. Az amerikai piacra ömlő, eddig olcsó napenergia-panelek, akkumulátorok és szélturbina-alkatrészek drágulása visszavetheti az energiaátmenetet.
Az elmúlt években a zöldenergia termelési és tárolási költsége is folyamatosan csökkent, köszönhetően a globális kutatási tevékenység felpörgésének, illetve a látványos kapacitásbővítésnek, ami elsősorban a kínai gyártóknál következett be.
Ez a trend azonban most megszakadni látszik. Donald Trump elnök február 1-jén bejelentett döntése, miszerint jelentős védővámokat vet ki Kanadára, Mexikóra és újabbakat Kínára, immár visszavonhatatlanul egy új globális kereskedelmi rendszer kezdetét jelzi, amely potenciálisan jelentős költségnövekedéssel járhat az amerikaiak számára. Bár a zöldenergia csak amolyan mellékszereplő az elnök kereskedelmi háborújában, a friss védővámok különösen súlyosan érinthetik a napenergia, az akkumulátorok, a szélenergia és az elektromos járművek iparágát.
David Victor, a Kaliforniai Egyetem innováció- és közpolitika-professzora szerint az új vámok valószínűleg érdemben lassítják majd az energiaátmenetet, mivel növelik a költségeket. Különösen a Kínára kivetettek, amelyek mellé az ellátási láncokban káosz is várható hiánycikkekkel és a járványhullámokat követően tapasztalt áremelkedéssel. Ezeken túl valószínűleg nagy bizonytalanságot, bizalmatlanságot is jelent globálisan, megkérdőjelezve a nemzetközi kereskedelmi és befektetési szabályok hitelességét. „Már amennyiben ez utóbbiak egyáltalán számítanak még” – tette hozzá.
Trump rendelete – amely február 4-én lépett hatályba – 25 százalékos vámot vet ki a kanadai és mexikói árukra, 10 százalékosat a kínai importtermékekre, míg a kanadai olajbehozatal esetében alacsonyabb, 10 százalékos illetéket alkalmaz. A Fehér Ház közleménye szerint a vámok „erőteljes, bevált eszközei” az illegális bevándorlás és a fentanilhoz hasonló drogok áramlásának megfékezésére. Az intézkedés azonban jelentősen megemelheti az árakat, nem véletlen, hogy az olyan szervezetek, mint az Amerikai Kereskedelmi Kamara és az Amerikai Kőolaj Intézet órákkal a bejelentés után aggodalmukat fejezték ki annak az amerikai gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
Mike Sommers, az Amerikai Kőolaj Intézet elnök-vezérigazgatója kijelentette, hogy
az energiapiactok erősen integráltak, a szabad és tisztességes kereskedelem pedig nagyon fontos az amerikai fogyasztók számára elérhető megfizethető, megbízható energia biztosításához.
A vámokat akkor vezetik be, amikor a zöldenergia-iparágak éppen versenyt futnak a költségek csökkentéséért, hogy kiszorítsák az éghajlatváltozás fő okozójának számító fosszilis tüzelőanyagokat. Az elmúlt évtizedekben a kereskedelem alapvető szerepet játszott a zöldenergia költségeinek globális csökkenésében.
A Lazard befektetési bank szerint
a közüzemi méretű akkumulátoros energiatárolás átlagos élettartamköltsége 2009 és 2024 között 83 százalékkal csökkent, a Covid utáni drágulást is figyelembe véve. A szárazföldi szélenergia költségei ugyanebben az időszakban 65 százalékkal estek vissza.
A vámok azonban veszélyeztetik ezeket az eredményeket. Az American Clean Power Association iparági csoport aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az energiatermelési inputok költségeinek a növekedése nyomást gyakorol a fogyasztói energiaárakra és csökkenti Amerika mozgásterét a zöldenergetikai szektorban. Hozzátették: bár a szél- és napenergia által használt üzemanyag – akkumulátoros tárolással kiegészítve – elvben ingyenes (legalábbis a beruházás kezdeti költségeit és a karbantartást nem számolva), ám e megújuló erőforrások hasznosítására szolgáló gépek, rendszerek egyes részeit épp Kanadában és Mexikóban gyártják.
A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ lítiumion-akkumulátorainak mintegy háromnegyedét Kínában készítik. Míg a szárazföldi szélturbinákhoz használt alkatrészek többségét belföldön állítják elő, az Egyesült Államokban használt acél jelentős részét Kanada és Mexikó szállítja. Az acél a szélturbinák tömegének majdnem 75 százalékát teszi ki.
Mexikó emellett feltörekvő központja az elektromos járművek gyártásának is. A General Motors például ott gyártja a teljesen elektromos Chevrolet Blazer és Equinox modelljét. Kanada pedig az Egyesült Államokban felhasznált finomított nikkel mintegy felét biztosítja, amely az akkumulátorok kulcsfontosságú összetevője.
Kanada, Kína és Mexikó mind jelentős gyártói, illetve szállítói az elektromos hálózati alkatrészeknek, mint például a transzformátorok, a megszakítók és a kapcsolóberendezések, amelyek szükségesek a hálózat korszerűsítéséhez és a zöldenergia térnyerésének felgyorsításához.
Gernot Wagner, a Columbia Business School klímaközgazdásza a vámokkal kapcsolatban elmondta: „Ezek rendkívüli módon megzavarják a globális ellátási láncokat a zöldszektorban, és természetesen az egész megújulóenergia-iparágra is jelentős hatással vannak” – nyilatkozta. Szerinte az intézkedés nemcsak az energiatermelési költségeket növeli, hanem hosszú távon bizonytalanságot is teremt a piacon.
A Trump-kormányzat által bevezetett vámok különösen érzékenyen érintik az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások piacát, mivel
ezek az iparágak nagymértékben függnek a nemzetközi ellátási láncoktól, elsősorban a Kínából Amerikába és más fejlett országokba áramló hatalmas nap-, szélenergia, energiatároló- és elektromos jármű termékcsoportok révén.
Ahogy már említettük, a világ lítiumion-akkumulátorainak mintegy 75 százalékát Kína gyártja, a modernebb, de kevéssé elterjedt lítium vasfoszfát (LFP) típusok esetén pedig közel 100 százalékot ér el, ami azt jelenti, hogy a vámok jelentősen drágíthatják az amerikai elektromos járművek és energiatároló rendszerek költségeit. Bár az Egyesült Államokban is egyre több a beruházás az akkumulátorgyártás terén, az iparág még nem áll készen arra, hogy akár csak érdemi részben kiváltsa az ázsiai importot.
A szélturbinagyártás is fókuszba kerül, mert az ehhez szükséges acél nagy részét Kanada és Mexikó biztosítja.
Mint említettük, a szélenergia-iparban a turbinák tömegének háromnegyede az acél, így a vámok ezen az ágazaton belül is jelentős drágulást hozhatnak. A napenergia-ipart szintén súlyosan érintheti az illetékek bevezetése. Bár a napelemek és azok alapanyagainak előállítása egyre inkább diverzifikálódik, Kína még mindig dominálja a piacot. A világ napenergia-paneljeinek több mint 80 százaléka az ázsiai országban készül, amely a globális napelemgyártási kapacitás közel ugyanekkora birtokolja. Azaz az amerikai gyártók nagymértékben függenek az importált alkatrészektől.
Trump vámstratégiája éles ellentétben áll Biden politikájával. Bár az utóbbi is alkalmazott célzott vámokat a kínai napenergia- és elektromosjármű-iparral szemben, ezeket kompenzálta a hazai zöldenergia-ipar támogatásával – írja a Politico lapcsaládba tartozó eenews.net portál gyorselemzése.
A Biden-kormányzat ugyanis az inflációcsökkentési törvény (Inflation Reduction Act – IRA) keretében több milliárd dollárt nyújtott amerikai napenergia- és akkumulátorgyártó vállalatoknak, hogy csökkentsék függőségüket a külföldi beszállítóktól. Trump ezzel szemben ígéretet tett arra, hogy csökkenti a zöldenergia-beruházásokat, és elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok támogatására helyezi a hangsúlyt a „drill baby, drill” néven elhíresült stratégiát meghirdetve.
Miközben Trump politikája elsődlegesen a belföldi kitermelés és gyártás fellendítését célozza, sok elemző szerint a vámok rövid távon inkább inflációs nyomást helyeznek az amerikai gazdaságra. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara és az American Clean Power Association szerint az energiatermelési inputok drágulása várhatóan növeli a fogyasztói árakat is. Sőt, a fosszilis energiahordozók piacán sem egyértelmű a helyzet. Bár Trump a hazai olaj- és gázkitermelés fellendítését szorgalmazza, a kanadai olajimportra kivetett 10 százalékos vám megemelheti a benzin és a dízel árát.
Az USA-beli finomítókat ugyanis hosszú évek óta kanadai nehézolajra optimalizálták, így az import visszaszorítása ellátási problémákat okozhat.
A vámokkal kapcsolatos bizonytalanság nem csak az amerikai gazdaságot, az egész világkereskedelmi rendszert is érinti. Gernot Wagner, a Columbia Business School klímaközgazdásza szerint ez a tendencia a kereskedelmi szabályok folyamatos leépítéséhez vezethet, ez pedig hosszú távon káros lehet az amerikai és a globális gazdaság számára. „A következő hónapokban várhatóan több válaszlépést is látunk más országoktól, például ellenintézkedéseket és további vámokat, amelyek még jobban elmélyíthetik a gazdasági bizonytalanságot” – húzta alá.
Ahogy az USA új kereskedelmi stratégiája formálódik, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a zöldenergia-ipar és a globális ellátási láncok jelentős átalakulás előtt állnak.
A kérdés már nem az, hogy lesznek-e áremelkedések, hanem az, hogy ezek milyen mértékben és milyen hatásokkal járnak majd az amerikai gazdaságra és a világ klímavédelmi céljaira nézve.
(Források: Scientific American; IEA; EE News)
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Clemens Bilan
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Kína zöldenergia-robbanása megtorpan, mert a hálózat nem tudja elnyelni a rengeteg megtermelt áramot, ami így kárba vész. Ezért atomerőművekkel és egy tibeti vízerőművel turbózzák fel a rendszert, hogy kordában tartsák az időjárás szeszélyeit!
A következő években még nagyobb célt tűznek ki.
A bíróság szerint az amerikai vámok többsége törvénytelen, de a hétből hat bíró demokrata párti.
Életbe lépett Trump beígért 50 százalékos vámja.
Brüsszel az elemzők és politikusok szerint is megalázó alkut kötött az Egyesült Államokkal, ami Európa gyengeségét és kiszolgáltatottságát bizonyítja.
Franciaország a vámháború kezdete óta mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki ebből az egyezségből.
Többeknél is elgurult a gyógyszer.
A Tisza Párt honlapján semmilyen nyomát nem találni annak, hogy milyen funkciót tölt be a Szépvölgyi úton található irodaház.
